Péntektől fogva formálisan is népirtásként hivatkozik a német kormány a 20. század eleji namíbiai vérengzésekre. Június elején azt írásba is adják Namíba fővárosában, majd mindkét törvényhozásnak jóvá kell hagynia a döntést. A hírek szerint Steinmeier elnök a namíbai képviselők előtt fog bocsánatot kérni.Heiko Maas külügyminiszter közleménye szerint a népirtás kimondása gesztus a németek által okozott mérhetetlen szenvedés elismerésére. Döntöttek egy 1,1 milliárd eurós alap létrehozásáról is, amelynek felhasználásáról az érintettek bevonásával fognak dönteni, írja a Deutsche Welle.A nama és herero törzsek 1904-ben felkelést szerveztek a Német Császárság gyarmati uralma ellen. A hererók januárban egy váratlan rajtaütés során több mint száz német katonával végeztek, ezért Theodor Leutwein kormányzó segítséget kért az anyaországtól. Lothar von Trotha altábornagy májusban érkezett meg, majd 1904 augusztusában embereivel ötezer hererót ölt meg. Kegyetlen embervadászatot indított, a Kalahári-sivatagba menekült harcosokat és civileket válogatás nélkül lemészárolták.1904 és 1907 között a hererók száma 80 ezerről 15 ezerre csökkent, a namák közül pedig minden második ember meghalt a felkelésben, a többieket bebörtönözték. Az ENSZ szerint ez volt a 20. század első államilag szervezett népirtása. A német kormány 2015-ben kezdett tárgyalásokat a herero és nama közösségek képviselőivel, illetve Namíbia vezetőivel, de egy volt miniszter már korábban, 2004-ben népirtásnak nevezte az eseményeket. A népirtás után több több áldozat koponyáját is elküldték Németországba, hogy ott az akkori kutatók a fehér európaiak felsőbbrendűségének igazolását keressék rajtuk. Több száz koponya és más csont érkezhetett így Németországba. 2018-ban 25 koponyát visszaadtak Namíbia képviselőinek.