Orbán Viktor mindig szokott pár nagy ki-, vagy bejelentést tartogatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságértékelő konferenciájára, és ez idén sem volt másképp. A legnagyobb port kavart bejelentés teljesen egyértelműen az volt, hogy Orbán megígérte, ha a GDP 5,5 százaléknál gyorsabban nő az idén, akkor 2022-ben a gyereket nevelő családoknak visszaadják a befizetett személyi jövedelemadójukat. Ahogy már megszokhattuk, a miniszterelnök nagy bejelentései után még sokat kell vakargatni a fejünket, hogy ez pontosan mit jelent, hogy is néz majd ki ez a gyakorlatban, és hogy mi ennek az egésznek az értelme. Közgazdászokkal és politológusokkal igyekeztünk felfejteni, hogy van-e bármilyen közgazdasági racionalitása ennek a lépésnek, vagy Orbán egyszerűen nem mondott teljesen igazat a kormányinfón, amikor arról beszélt, hogy ő egyáltalán nem foglalkozik még a 2022-es választásokkal.Miről is van szó?“Ha jól értem, hogy mi történt velünk az elmúlt 16 hónapban, akkor azt látom, hogy bár túlélték, derekasan küszködtek, de a gyereket nevelő családokat megviselte ez a válság. Nagyon sok olyan család van, amelynek hozzá kellett nyúlni a tartalékaihoz. [...] A kormánynak azt a javaslatot fogom tenni, hogy csináljuk azt, amit még soha senki nem csinált, hogy ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP növekedést, akkor a gyermeket nevelő szülőknek 2022 január-februárjában egyszerűen adjuk vissza azt az adót, amit a 2021-es év során befizettek a költségvetésbe.”Ezzel dobta le a kommunikációs bombát Orbán Viktor július 9-én, az MKIK gazdasági konferenciáján, amelyen a miniszterelnök Varga Mihállyal és Matolcsy Györggyel együtt visszatérő fellépő. Mindezt a beszéde legvégére hagyta, érezve, hogy ez lesz a legfontosabb üzenet, amit át akar adni. Túl sok részletbe nem bonyolódott, annyit árult még el, hogy valahol az átlagbérnél húznák meg azt a határt, hogy ki mennyit kaphat vissza az szja-ból, mert a gazdagoknak nyilván nincs akkora szüksége egy ilyen támogatásra. A többieknek viszont kell arra, hogy 2022 január-februárjában újra fel tudják tölteni a 2020-ban és 2021 tavaszáig-nyaráig kiürült készleteiket, helyre tudják tenni a családi költségvetést. És hogy mindez 550-580 milliárd forintba kerül majd nagyjából a költségvetésnek. Ezután elindult a találgatás és számolgatás, hogy pontosan mennyi pénzt is jelenthet mindez, kik mennyire járhatnak jól, és egyáltalán, mit jelent ez a nagy bejelentés. A családosok azt az szja-t kapják vissza, amit befizetnek azután, hogy levonták belőle a gyerekek után már most járó adókedvezményt, vagy amennyit a kedvezmények nélkül be kellene fizetniük? Pontosan hol lesz a kedvezmény felső határa? És mennyire reális egyáltalán, hogy sikerül elérni ezt a növekedési szintet? Orbán Viktor egy nappal a nagy bejelentés után a kormányinfón válaszolt pár kérdésre, így például kiderült, hogy az adókedvezmények utáni szja-ról van szó, mindenki csak azt kapja vissza, amit be is fizetett, úgyhogy “nem pénzosztásról beszélünk” maximum évi 800 ezer forint jár majd vissza, ez a 420 ezer forintos havi átlagkereset után egy évben befizetett 15 százalékos szja. Aki ennél többet keres, az is kap vissza persze, de nem többet, mint 800 ezer forint. Most már csak az maradt kérdés - sok részletszabály mellett -, hogy sikerül-e elérni a feltételül kiszabott 5,5 százalékos növekedést. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egyáltalán nem kizárt, hogy ez összejöhet, ha nem lesz ősszel újabb járványhullám. A magyar gazdaság növekedése elég mélyről indul újra, 2020-ban 5,1 százalékkal esett vissza a GDP a 2019-es évhez képest. Az alacsony bázis kisebb teljesítménnyel is nagy növekedést jelent, ráadásul ahogy újra indul a fogyasztás, a kormány nagyon laza költségvetési politikával gerjeszti a növekedést és az uniós válságkezelő pénzek is elkezdenek befolyni az országba, könnyen elképzelhető, hogy összejöhet az 5,5 százalék. Akkor segít a kormány, amikor már nem kell, annak, akinek már nem kellOrbán Viktor nagyon szeretné elkerülni, hogy bárki is azt gondolja, hogy ez az 550-580 milliárd forintos pénzosztás egyáltalán pénzosztás, és hogy ennek bármilyen köze is lenne ahhoz, hogy 2022-ben választások lesznek, amiket a kormányzó Fidesz szeretne megnyerni. A kormányinfón többször is visszautasította a feltételezést, hogy kampánycélokat szolgálna az szja-s ötlete, határozottan kijelentette, hogy pénzszórásról szó nincs, és az MKIK gazdasági konferenciáján is hosszan értekezett arról - még az 550-580 milliárdos pénzosztás bejelentése előtt - hogy a jövő évi költségvetés nem választási költségvetés, hanem újranyitási, ez a két dolog pedig kizárja egymást. Felmerül akkor a kérdés, hogy közgazdasági, gazdaságpolitikai értelemben van-e bármi értelme ennek az szja-visszaosztásnak. Nagyon röviden kifejtve: nincs. Ha a kormány a gazdaságot szeretné élénkíteni ezzel a lépéssel, hiszen az újraindítás költségvetéséről van szó, az szja ilyen visszaosztása erre nem a legjobb eszköz. Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint ugyanis ilyen szempontból ez egy nagyon rosszul célzott megoldás. Az szja visszaosztásával ugyanis a 800 ezer forintos határig annál jobban jár valaki, minél magasabb a jövedelme. A leginkább rászoruló legszegényebb családok, a közmunkából, idénymunkákból, feketemunkából élők alapból kimaradnak egy ilyen programból, ahogy azok is, akik elveszítették a munkájukat a járvány alatt és így 2021-ben nem, vagy csak alig lesz jövedelmük. Az alacsony jövedelem után adózó családoknak is alig jut vissza valami. Ez egyrészt szociális szempontból sem a legjobb, bár az Orbán-kormány sosem volt igazán érzékeny erre a kérdésre. Viszont a gazdaság élénkítése szempontjából sem előnyös, mert míg a magasabb jövedelműek nagyobb valószínűséggel megtakarítják az ilyen extra jövedelmeket, a szegényebbek inkább hamar megvesznek belőle olyan dolgokat, amikre szükségük van, csak a kiegészítő forrás hiányában nem jutott rá. Ezzel a fogyasztással a kormány elosztott pénze (hiszen azért hiába mondja Orbán Viktor, hogy nem pénzosztásról van szó, ha a kormány a beszedett adót visszaadja, az definíciószerűen az) hamar visszafolyna a gazdaságba, további növekedést generálva. Azzal viszont, amit Orbán bejelentett, azok a háztartások járnak a legjobban, ahol mindkét szülő nagyjából 400 ezer forint körül keres havonta és egy gyereket nevelnek, így nem jár nekik már most nagy adókedvezmény. Persze ha a miniszterelnök annyit szeretne, hogy azok a családok, amelyek felélték a tartalékaikat, fel tudják újból tölteni a perselyt, arra alkalmas a lépés. De miért másfél évvel a baj után szeretné megsegíteni a családokat, mikor a válság alatt, amikor igazán szükség lett volna a segítségre, még nem akart osztogatni a kormány?Ahogy azzal a második hullám elején részletesen foglalkoztunk, a magyar kormány nagyon óvatoskodva költött csak a válság kezelésére, igyekezett olyan megoldásokkal áthidalni a helyzetet, ami nem került az állam pénzébe, mint a hitelmoratórium, nem adott közvetlen támogatást a bajba jutott családoknak és a cégeken keresztül nyújtott bértámogatás rendszere is nagyon körülményesre sikerült. Mindezt azért, mert nem akarta, hogy nagyon elszaladjon a költségvetés hiánya. De ahogy akkor kifejtettük, éppen azért, mert nem költött eleget és nem költött elég jól célzottan, a fukarkodás miatt jobban visszaesett a GDP és nagyobb lett a költségvetés hiánya, mint feltétlenül muszáj volt. Azóta persze Orbánék már tudják, hogy az Európai Bizottság lazábbra engedte a járvány alatt a fiskális pórázt, így jövőre is 5,9 százalékos hiánnyal tervezik a költségvetést, ami miatt még Matolcsy Györggyel is sikerült összeveszni. Viszont ez nem változtat azon a tényen, hogy 2022 elején - amikor már beindult a növekedés és a foglalkoztatás visszaállt a válság előtti szintre - segíteni azoknak a családoknak, akik 2020 közepén kerültek komoly bajba, gazdaságpolitikai szempontból nem igazán értékelhető. Az sem egyértelmű, hogy ha a kormány segíteni szeretne a családokon, akkor azt feltétlenül a pénzt visszaosztásával kell megtennie. Mint azt Scharle Ágota elmagyarázta a 444-nek, a kormány ugyanúgy segíthetne azzal, hogy arra költi az adót, amire az való: állami szolgáltatásokat fejleszt, az oktatási rendszerre vagy az egészségügyre költ, esetleg a rászorulókra célzott programokba fekteti a beszedett pénzt. Az, hogy inkább adjuk vissza a pénzt az embereknek, ők tudják, mire akarják költeni, a közgazdász szerint meglehetősen liberális álláspont. Hosszabb távon viszont az állami infrastruktúra, az állami intézményrendszer romlásához, leépüléséhez vezet, mert pont annak a rétegnek oszt vissza extra forrásokat, akik nagyobb eséllyel kilépnek például az állami oktatási és egészségügyi rendszerből. Krumpliosztás milliárdos tételbenMindezek alapján nehéz mást gondolni, mint hogy az szja választások előtti visszaosztása nem más, mint - ahogy Szily László kollégám is megfogalmazta - krumpliosztás a gazdagabbaknak. Hasonlóan látja Szűcs Zoltán Gábor politológus, aki szerint az Orbáni bejelentés alapvetően arról szól, hogy a Fidesz újra tematizálja a közbeszédet, uralja a narratívát. Ez az elmúlt másfél évben nehezen ment, mert a járvánnyal kellett foglalkozni, és bár azt is sikerült valamennyire beilleszteni a Fidesz mitológiai keretei közé, Szűcs szerint már egy ideje szerette volna a kormány és a kormányzó párt visszavenni a kezdeményező szerepet, és nem csak követni az eseményeket. Márpedig az elmúlt hetekben annak ellenére is le volt maradva a kormány a kommunikációs küzdelemben, hogy már nem kell a válsággal foglalkoznia: az ellenzéki összefogást és előválasztást már most elég nagy médiafigyelem kíséri, ez pedig még több témát generál majd ősszel, ráadásul ahogy kezdődött az újranyitás, az ellenzék rögtön leuralta a napirendet a Fudan egyetem kérdésével, amiből a Fidesz nagyon rosszul jött ki. A politológus szerint kellett egy téma, aminek semmi köze a Fudanhoz, ami a kormány témája, és amivel hosszú ideig fent lehet tartani a választók érdeklődését, és ami a kormányzat sikerét hangsúlyozza ki. A járvány elcsendesülésével pedig látszik, hogy beindult a fideszes kommunikációs üzem: elkezdődött az ellenzéki politikusokra célzott negatív kampány, ez pedig egy pozitív kampány, amit megint a kormány kontrollál. Be is jelentették, hogy az szja visszafizetésének kérdése része lesz a következő nemzeti konzultációnak. Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és Közpolitikai Intézetének egyetemi tanára szerint azzal, hogy a kormány az szja visszafizetését a GDP növekedéséhez köti, jobban ráirányítja a figyelmet a növekedési számokra. Ez azért kiemelten fontos a közgazdász szerint, mert a magas infláció miatt amúgy az átlagemberek nem érzékelnék annyira, hogy a gazdaság milyen jól teljesít. Ironikus módon viszont az 550-580 milliárd forintos pénzosztás, és általában véve a magas gazdasági növekedés mellett nagy kormányzati költekezés és magas hiány még jobban növelheti az inflációt, így a választók, miközben a kormány nyilván hónapok kommunikációs áradatával tudatosítja majd velük, mennyire nyertesei a növekedésnek, még kevesebbet kapnak majd igazából. De ez a választás előtt igazán kicsi ár a kormánynak.