Az EU pénzéből a Budapest Fejlesztési Központ gigaprojektet indít a Ráckevei Duna radikális megtisztítására. Az 57 kilométer hosszú, felül és alul is zsilippel lezárt Duna-holtág közelében 4 budapesti kerület és 21 más település durván 380 ezer lakója él és rengetegen sportolnak, kirándulnak, pihennek és horgásznak a partján és a vízen. Kevesen tudják, hogy a Duna-ág budapesti szakaszán igazi természeti ritkaság, egy hatalmas, igen vadregényes úszóláp található, ahol tízméteres fák nőnek ki lebegő szigetekből.A projekt alapötleteinek egy része az ismertségét környezetvédelmi akciókkal megszerző Baranyi Krisztina liberális politikustól, jelenlegi ferencvárosi polgármestertől származik, a holtág legfelső szakaszának iszapkotrása pedig része volt a 2019-ben hatalomra került fővárosi ellenzék és a kormány közötti alkunak is, amit az atlétikai vb megrendezése miatt kötöttek.Az RSD-projekt kormányzati arcai Vitézy Dávid, a BFK vezetője és Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa.A ma bejelentett tervek szerint öt nagy területen terveznek lépni:Iszapkotrás, iszapcsapdák elhelyezése és egyéb mederrendezési munkák a holtág legfelső pontján található Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között, illetve a Gubacsi hídtól a Tassi zsilipig, ideértve az összes mellékágat és kopolyát. A Dél-Pesti Szennyvíztisztító jelenleg a Duna-ágba engedett szennyvízterhelésének megszüntetése valamilyen módszerrel. Partfal-rekonstrukció és evezőspálya építése a Kvassay-zsilip és a Gubacsi-híd közötti szakaszon. Környezetbarát vízkezelési rendszer kialakítása a holtág bal partján (ez a “pesti oldalt” jelenti.) 2,3 hektáros vizes élőhely, divatos angol szakkifejezéssel wetland kialakítása a leendő nagy csepeli közpark területén, a szigetcsúcs közelében. Vagyis végre mocsár is épülhet Magyarországon, ami csodás fejlemény. Igen fontos, hogy ezek jelenleg leginkább csak vágyak, pontosabbak a fejlesztések tervezett irányai. A BFK most indítandó szakértői vizsgálatainak a fényében fog kiderülni, hogy 2024-től ténylegesen mit kezdenek el építeni/lerombolni/kikotorni.Fürjes Balázs például ezt írta ma a kotrásról a Facebookon:“A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYÉTŐL FÜGGŐEN 5 DOLGOT TERVEZÜNK: A felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig."A teljes, 57 kilométeres holtág kikotrása egyfelől jól hangzik, másfelől szinte képtelenségnek tűnik a dolog logisztikája és költségei miatt. Fürjes nem véletlenül kezdte azzal, hogy "a vizsgálatok eredményétől függően". Nagy, természetes vizekből iszapot kotorni drága és főleg bonyolult dolog, nem utolsósorban azért, mert a kitermelt cuccot valahol el is kell helyezni. Mivel irdatlan mennyiségű, folyós sár állagú – gyakran veszélyes – hulladékról van szó, az elszállítás nagyobb kihívás, mint maga a kotrás.Az RSD esetében - amikor még csak a legfelső hat kilométer esetleges kikotrásáról volt szó - információnk szerint ezt a problémát úgy hidalták volna át, illetve tolták volna át későbbre, hogy a kitermelt, vízzel kevert, folyékony állagú iszapot a hajókról közvetlenül kiszivattyúzták volna a Dél-Pesti Szennyvíztisztító szomszédságában lévő területre. Az iszap itt elvileg betonmedencékbe került volna, hogy később pontosan kitalálják, hogyan szabaduljanak meg tőle. Ez 57 kilométeren, ahol gyakran mindkét parton emberek laknak, nyilvánvalóan nem kivitelezhető.Szintén abszolúte nyitott és a szakértői elemzések eredményétől függő kérdés, hogy a holtágat hogyan mentesítsék a dél-pesti tiszítóműből érkező víztől. Amivel alapállapotban nincs baj, de záporok esetén a tisztító túlcsordulna, ezért kényszerűségből a kajakosok, nyaralók, helyi lakosok és pecások közé engedik a budapestiek vécéinek tartalmát is. A probléma elvileg megoldható lenne azzal, hogy a vizet nem az RSD-be, hanem a Duna távolabb eső főágába vezetik, illetve a mostaniaknál sokkal nagyobb záportározók építésével is. Hogy miként oldják meg, az a következő két évben dőlhet el. Ha a dolog tényleg megvalósul, ez lehet az egyik legkomolyabb hazai környezetvédelmi beruházás, ami az érintettek szerint 100 milliárd forintnál is többe kerülhet.Hogy ez nem szokásos beruházás, azt jól illusztrálja, hogy a 2022-es választásokon hegyvidéki Fidesz-jelöltként induló Fürjes ilyeneket írt a mai fb-posztjában:"Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere évek óta küzd azért, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból a tisztítatlan szennyvíz ne zubogjon a folyóba. Igaza van! Fontos, hogy megépült az a 7000 köbméteres záportározó, amelynek munkáit még Tarlós István indította meg. Ez a nagy esőzéseknél felfogja a szennyezés egy részét. Baranyi Krisztinával és a Főváros vezetésével is szívesen folytatjuk a közös munkát!"