„Csak tájékoztatásul, úgy értesültünk a titkosszolgálatoktól, hogy bomba van a gépe fedélzetén, amit Vilnius fölött hozhatnak működésbe” - közölte a minszki repülőtér forgalomirányítója 2021. május 23-án a Ryanair Athénból Vilniusba tartó 4978-as számú járatának litván pilótájával. A híressé vált mondat már májusban nyilvánosságra került, amikor a belarusz hatóságok közzétették a végül Minszkben leszállásra kényszerített gép és a belarusz légiirányítás közti beszélgetések leiratát. A New York Times értesülései szerint a pilótával beszélgető légiirányító, egy bizonyos Oleg Galegov a nyáron Lengyelországba szökött, ahol aztán együtt is működött az ügyben vizsgálódó lengyel hatóságokkal.A Ryanair gépének Minszkbe kényszerítését az Európai Unió a kezdetektől gépeltérítésként értékelte. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a bombafenyegetés, amire a belarusz biztonsági szervek hivatkoztak, béna hazugság volt csupán. Hogy mást ne mondjunk, a fenyegető emailt, amit a belarusz hatóságok bizonyítékként mutattak fel, keltezése szerint már csak azután adták fel, hogy a Vilniusba tartó járatot visszafordították a belarusz-litván határ közeléből, hogy a sokkal távolibb Minszkben kényszerítsék földre.Minszkben, ahol aztán bombára utaló bizonyítékot nem találtak, ellenben azonnal őrizetbe vették a gép két utasát, Roman Prataszevics újságírót és orosz barátnőjét, Szofija Szapegát. Előbbi bűne csupán annyi volt, hogy ő alapította az egyik legnépszerűbb ellenzéki híroldalt. Az utóbbié meg pusztán annyi, hogy az előbbi barátnője volt. Ők azóta is börtönben vannak, Szapegát a legfrissebb hírek alapján már formálisan is megvádolták, és akár hat év börtönre is ítélhetik. Protaszevicsről hónapok óta semmi hír, azt se tudni róla, hogy hol tartják fogva.Kétség tehát eddig se volt affelől, hogy mi volt a májusi belarusz akció valós oka - már csak azért sem, mert az ország diktátora, Aljakszandr Lukasenka maga büszkélkedett el vele, hogy végül személyesen adott parancsot egy belarusz elfogó vadásznak, hogy kísérje vissza az utasszállítót Minszkbe. Oleg Galegov dezertálásával azonban a lengyel hatóságok - melyek azért érintettek az ügyben, mert az eltérített Boeing 737-est Lengyelországban lajstromozták, és a Ryanair lengyel leányvállalata működtette a járatot - most egy olyan szemtanú vallomására alapozhatják eljárásukat, mely bizonyítékként már egy bíróságon is megállhat.Galegov ugyanis személyesen jelen volt a történések centrumában, a minszki irányítótoronyban, ahol elmondása szerint a még mindig KGB-nek nevezett belarusz titkosszolgálat egyik tisztje konkrétan átvette az irányítást, miközben telefonon folyamatosan kapcsolatban állt egy felettesével.Galegov dezertálásáról korábban nem jelentek meg hírek, írja a Times. Eltűnése azonban téma volt a belarusz ellenzéki nyilvánosságban. Az állami tiltás miatt a Telegramra költözött Nasa Niva független hírszájt már júliusban jelentette, hogy Galegov júniusban szabadságra ment, és azóta nem látták.A grúz származású Galegovról kollégái úgy hitték, hogy szülőhazájában nyaral. Ha így lett volna, abból adódhattak volna nehézségei: a grúz titkosszolgálat augusztusban együttműködési megállapodást kötött a belarusz KGB-vel. De Galegov nem Grúziában volt, igazából Lengyelországba szökött, ahol előbb a varsói amerikai követségnél jelentkezett, végül az amerikaiak tanácsára kezdett együttműködni a lengyel hatóságokkal. Azt, hogy most hol tartózkodik, a Times szerint nem tudni.A Times meg nem nevezett európai titkosszolgálati forrásokra hivatkozó értesüléseit hivatalosan nem kívánták megerősíteni a lengyel hatóságok. A lengyel nemzetbiztonsági szolgálat igazgatója ugyanakkor annyit megerősített, hogy a géprablás ügyében vizsgálódó lengyel hatóságoknak „sikerült beszerezniuk egy közvetlen szemtanú beszámolóját a minszki irányítótoronyban történtekről”.