Az afganisztáni egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll a tálibok elleni nyugati szankciók miatt - figyelmeztetnek egészségügyi szakértők, akik szerint ezzel párhuzamosan az országot a járványveszély és az éhezés miatt humanitárius katasztrófa is fenyegeti.Sem az egészségügyi személyzet bérezésére, és az alapvető orvosi ellátáshoz szükséges eszközök és gyógyszerek beszerzéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő forrás. Az orvosok gyakorlatilag az augusztusi tálib hatalomátvétel óta nem kapnak fizetést. Dr. Paul Spiegel, a Johns Hopkins Egyetem Humanitárius Egészségügyi Központjának igazgatója nemrégiben tett öthetes afganisztáni útja során azt tapasztalta, hogy az állami kórházakban - amelyek a legkiszolgáltatottabbak ellátását végzik - nincsenek sem gyógyszerek, sem megfelelő higiéniai termékek, és alapvető egészségügyi felszerelések sem. Spiegel, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közegészségügyi vezetője volt, a Guardiannek arról beszélt, hogy a helyzet folyamatosan romlik, és még sokkal rosszabb is lesz, mert a covid mellett a kolera, a kanyaró, a gyermekbénulás, a malária és a Dengue-láz is fenyegeti a lakosságot. Az orvoskutató szerint még válságövezetekben és időszakokban is ritka az, ami Afganisztánban most megtörténik, azaz hogy az egészségügyi rendszer majdhogynem teljesen összeroskad, és legalapvetőbb funkcióit is alig képes ellátni. Az afganisztáni egészségügyi ellátást támogató ENSZ-szervezeteknek és nem kormányzati szervezetek így most nem elég akut vészhelyzetekkel foglalkozniuk, hanem az alapvető dolgok helyreállítására is reagálniuk kell.Spiegel szerint 39 kórháznak kellene foglalkoznia a Covid-19-es esetekkel, de ezeknek csak 7,7%-a teljesen működőképes; ráadásul a kórházakon túl a közegészségügyi rendszer sem működik, sem a hatósági felügyeleti rendszerek, sem tesztelés. A kabuli központi covid-kórházat az orvoskutató úgy jellemezte, mint ami egyszerűen "térdre rogyott". Elmondása szerint alig van gyógyszer, és az udvaron fákat vágnak, hogy fűtsék a szobákat, mert nincs gáz. Más nagyvárosokban, így például Sarobiban, még víz és szappan sincs elegendő. A problémát súlyosbítja, hogy Afganisztán gazdasági problémái - az IMF mintegy 30%-os visszaesésre figyelmeztet - egyre több embert taszítottak mélyszegénységbe; egészségügyi ellátásra van szükségük, de nem engedhetik meg maguknak, hogy orvoshoz forduljanak.Dave Michalski, az Orvosok Határok Nélkül afganisztáni programvezetője a múlt héten az NPR-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg lesznek olyan egészségügyi ellátásra szoruló afgánok, akik még a rendelkezésre álló csökkentett szinthez sem tudnak hozzáférni.Az ENSZ gyermekeket segítő szervezete, az UNICEF arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi rendszer növekvő válsága súlyosbítja az Afganisztán egyre súlyosbodó éhezés okozta problémákat is. A szervezet szerint afgán gyermekek millióit fenyegeti az éhezés és a halál veszélye.Spiegel szerint a nyugatnak más megközelítést kell találnia a tálibokkal szembeni szankciók bevezetéséhez. Az afganisztáni kivonulás és a tálib hatalomátvételt követően az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szankciókat vetettek ki Afganisztánra: Washington többek között az afgán központi bank mintegy 9,5 milliárd dollárnyi számláját fagyasztotta be. A nemzetközi segélyektől függő gazdaság összeomlott, a köztisztviselők hónapok óta nem kapnak fizetést, az államkincstár pedig nem tudja kifizetni az importot - emlékeztetnek hírügynökségek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is felfüggesztette afganisztáni tevékenységét, visszatartva a segélyeket és az IMF által augusztusban kibocsátott 300 millió eurós tartalékot. (Guardian)