Mint arról november végén beszámoltunk, tucatnyi magyar város távhőszolgáltatója szembesült azzal, hogy a gázkereskedője árat akar emelni. Ezek már tavasszal megkötött szerződések, vagyis a kereskedők utólag akarnak módosítani, arra hivatkozva, hogy elképesztően felment a gáz ára tavasz óta, és ezt már nem bírják elviselni. Az önkormányzatok távhőcégei viszont csak annyit tudnak fizetni, amennyit az állam elismer a rezsicsökkentett lakossági távhődíj, és a tavaszi szerződésben rögzített ár között. A patthelyzetet elsőként Győrben oldották fel: a város nem engedett a kereskedő nyomásának. Hogy ebből mi lesz, az még nem világos. A győri közgyűlés a múlt hét végén úgy döntött, hogy nem enged a gázkereskedő követelésének, és nem megy bele abba, hogy távhőcége érvényes szerződését úgy írják át, hogy többet kelljen fizetnie a gázért. Legalább egy tucat magyar önkormányzat áll hasonló dilemma előtt, és a legtöbb helyen napokon belül döntést kell hozni.Győr távhőszolgáltatójának hétfő óta nincs élő gázszerződése. Hét napig még az állami energiahivatal kijelöl egy szállítót, és de ha ennek lejártáig nem sikerül egy kereskedővel sem megállapodni, akkor az önkormányzat elveszti az eddig nyereségesen működő távhőcégét, és minden várakozás szerint az MVM veszi át a működtetését.Információink szerint a többi érintett város - a legnagyobbak: Budapest, Szeged és Székesfehérvár - még tárgyal a gázkereskedőjével, illetve a főváros kivár. Minden szereplő állami beavatkozásra vár, de egyelőre semmi jele, hogy a kormány segíteni akarna a távhőcégeken. A rezsicsökkentett és a piaci árak közt idén óriásira növekedett különbség okozta drámai helyzet továbbra sem megoldott a távhőpiacon.Tavasz óta háromszoros az emelkedésA nehéz helyzet abból adódik, hogy az energiahivatal minden évben tavasszal mondja meg, hogy mennyit ismer el a következő gázévre vonatkozó, azaz októbertől októberig érvényes piaci gázárnak. Ez azért fontos, mert a távhősök csak a kormány által előre meghatározott, rezsicsökkentett áron nyújthatnak szolgáltatást a lakosságnak, és ha a tavasszal elismert piaci ár ennél magasabb, akkor az energiahivatal kipótolja a különbséget a távhőcégek részére. A távhőcégek tehát idén tavasszal, az aktuálisan elismert áron leszerződtek a gázra egy-egy kereskedővel, a 2021 október 1. és 2022 szeptember 30. közötti gázmennyiségre. Csakhogy nem lehet pontosan előre megmondani, hogy mennyire lesz hideg, ezért ezekben a szerződésekben van egy plusz-mínusz 20 százalékos mozgástér a mennyiséget illetően. A gázkereskedők jellemzően tavasszal csak a 100 százalékot kötik le maguknak, és ha kell, akkor a plusz 20 százalékig növelhető mennyiséget akkor veszik meg, amikor tényleg kell a gáz. Most ebbe a gyakorlatukba buktak bele. A kereskedők (a MET, az E2 és a Global nevű cégek jöttek ezzel) jellemzően azt akarják elérni, hogy ha plusz mennyiséget kell szállítaniuk, akkor azt már ne a tavaszi, hanem az aktuális piaci áron vegyék át tőlük a távhősök. A távhőcégek ezt nem szívesen fogadják el, mert a már élő szerződésükben nincs ilyen felár, és ezt az energiahivatal nem is fogja megtéríteni a számukra. A gázkereskedők viszont azt mondják, hogy ők nem bírják elviselni a háromszorosára emelkedett gázárak költségét. Győrtől kérték a legtöbbetGyőr esetében a Global NRG Zrt. volt a több pénzt követelő kereskedő, és mintegy 500-600 millióval növelte volna meg a helyi távhőscég idei gázszámláját a várható áremelkedés a város számításai szerint. Ebbe esetleg még belementek volna, de a Global az előző gázévben keletkezett veszteségeit is ki akarta számlázni, mintegy 400 millió forintot. A város vezetése szerint ez már zsarolás, úgyhogy nem engedtek, mire a Global egy korábbi szabálytalan fizetésre hivatkozva felmondta a szerződést (állítólag egy kétnapos fizetési csúszásra hivatkoztak). Ha Győr új kereskedővel szerződik ezen a héten, az már 5-6 milliárd forintos veszteséget jelenthet a városnak a tavaszi tervekhez képest, mert így a mostani, és nem a tavaszi áron kell megvennie az összes gázt, ami jóval több pénzt, mint amennyit a Global összesen követelt a várostól. Ha a város nem köt új szerződést, akkor az energiahivatal új üzemeltetőt jelöl ki a távhőcég számára a jövő héten, és minden várakozás szerint ez azt jelentené, hogy az állami MVM venné át a város önkormányzatától a céget, és ebben az esetben az MVM-nek (azaz végső soron az adófizetőknek) kellene viselnie a rezsicsökkentett és az aktuális piaci ár különbségéből fakadó veszteséget.Győr egyébként be akarja perelni a Globalt, és kártérítést fog követelni az idei veszteségért, de ez egy hosszú pernek ígérkezik. Egy piaci szakértő arra figyelmeztette lapunkat, hogy a Global most a tavasszal, Győr számára lekötött gázmennyiséget eladhatja piaci áron, azaz hatalmasat kereshet a szerződés felmondásával, viszont mire esetleg a bíróság ellene ítélne, "talán már nem is lesz meg a cég". Az államtól várnak segítségetÚgy tudjuk, hogy a többi településen tavalyi, már lejárt szerződéseket nem akarnak a kereskedők behajtani, és ilyen értelemben valamivel elviselhetőbbek a szerződésmódosítási ajánlataik. A kereskedők fontos célja, hogy arra kényszerítsék a távhőcégeket, hogy ne használják áramtermelésre is a gázt, amit a távhősöknek eladnak. Ezt a problémát az előző cikkünkben részletesen bemutattuk már.Több városról hallottuk, hogy érdemben tárgyalnak a szerződésmódosításról. Ugyan az önkormányzatok nem tartják továbbra sem tisztességesnek az utólagos áremeléseket, de még mindig kevesebbet vesztenek, mintha most kellene kimenniük a piacra. Informácóink szerint Budapest húzza még az időt, mert a Főtáv bízik abban, hogy megúszhatja a szerződésmódosítást. Az érintett városok vezetői közül a székesfehérvári Cser-Palkovics András (Fidesz) nyílt levélben kérte a kormányt, hogy a távhőcégek eleve rezsicsökkentett áron vásárolhassanak gázt, de a kormány egyelőre nem reagált erre a kérésre. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének számításai szerint még az emelés előtti, tavaszi árat sem tudja majd kompenzálni az állam a távhősöknek. Ezt a pénzt ugyanis a piaci fogyasztók áramárába beépített 1,45 Ft/kWh díjból kellene az energiahivatalnak fedeznie, ám az innen várható idei 43 milliárd forint még ahhoz is kevés, hogy az államilag elismert, a tavaszi gázár és a rezsicsökkentett ár közötti különbözetet kifizessék belőle. Gulyás Gergely miniszter egy sajtótájékoztatóján megígérte, hogy ebben az ügyben lépni fog a kormány, és bővíti majd a keretet. Ám ha ez meg is történik, még nem fogja fedezni a most felmerülő, a következő hetekben módosítandó szerződéseket. Ha több önkormányzat is a győri ellenállást választja, akkor az jelentős kiadást jelent az önkormányzatoknak, amelyek amúgy is komoly megszorítások áldozatai lettek az utóbbi években. Vagy pedig le kell mondaniuk a távhőcégeikről, és akkor az MVM egyébként is brutálisnak ígérkező 2022-es veszteségeit növeli majd az új helyzet.Vagy pedig egyezkednek, valahogy megpróbálnak minél kevesebbet ráfizetni, és reménykednek, hogy az állam utólag segít rajtuk, illetve esetleg évek múlva visszaperelik a pénzt a kereksedőktől.