Orbán Viktornak új jelöltet kell keresnie a köztársasági elnöki posztra: Trócsányi László nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a Sándor-palota helyett februártól a Károli rektori székébe készül, azt pedig konkrétan kijelentette, hogy megtartaná (államfői poszttal összeférhetetlen) EP-képviselői mandátumát. A volt igazságügyi miniszter Trócsányi egyébként nem volt hivatalos jelölt, fideszes értesülésekre hivatozva a Népszava szellőztette meg a nevét augusztusban. Államfői jelölése mégsem tűnt eleve légből kapottnak, miután uniós biztosi kinevezése a jogállam lebontásához nyújtott asszisztenciája miatt 2019-ben elbukott Brüsszel ellenállásán.A második elnöki terminusát töltő Áder János már nem választható újra, május 11. után nem ő lesz Magyarország államfője. Utódját 30-60 nappal korábban kell a parlamentnek megválasztania. Egyelőre nincs új név Trócsányi helyett, viszont érdemes számba venni a szóba jöhető jelölteket, illetve azt, hogy mik lehetnek Orbán Viktor szempontjai a kiválasztáskor.Az elmúlt hónapokban több jele is volt annak, hogy Orbán egy esetleges kormányváltás utáni időszakra is a lehető legjobban be akarja biztosítani, hogy a legfontosabb közjogi posztokat még hosszú ideig ne az ellenzék által jelölt – vagy akár konszenzusos – személyek töltsék be.Karas Monika előző NMHH-elnök mandátuma fél évvel a választás után járt volna le, de lemondása lehetővé tette, hogy utódját még a mostani parlamenti többség válassza meg. A médiahatóság élén a függetlenség legcsekélyebb jelét sem mutató Karas az Állami Számvevőszék alelnöki pozíciójában landolt. Az elnök, Domokos László 12 éves kinevezése júniusig szól: ha a következő parlament nem tud kétharmaddal új elnököt választani, alelnökként Karas vezetheti az ÁSZ-t. A parlament törvényt módosított, hogy atombiztossá tegye: a legfőbb ügyész kinevezése mellett az elmozdítása is kétharmadhoz kötött. E lépések fényében valószínűtlennek tűnik, hogy Orbán gesztust gyakorolva az ellenzék számára is elfogadható államfőjelöltet keressen. Viszont nincs könnyű helyzetben. Olyan embert kell találnia, akiben eléggé megbízik, hogy a Fidesz győzelme esetén nem fog a fejére nőni, akadályozva a hatalmi céljait. Nagyon kellemetlen lenne az együttélés egy olyan, a Fidesz által megválasztott államfővel, aki nyilatkozataival és a törvénygyár akadályozásával gyakran kérdőjelezi meg a kormány döntéseinek helyességét.Az új államfőnek azonban valamennyire mégis autonómnak kell lennie, hogy ellenzéki győzelem esetén felnőjön a feladathoz, ne kelljen folyamatosan kézi vezérelni őt, és ne hozzon szégyent azokra, akik megválasztották. Schmitt Pál, akiből az autonómia szikrája is hiányzott, és elnökként a törvényalkotás motorja kívánt lenni, csak 2011-ben tűnt jó választásnak. 2021/22-ben más a helyzet, kormányváltás esetén egy Schmitthez hasonló, befolyásolható, önállótlan köztársasági elnök hamar bohócszerepbe kerülhet, politikai kockázatot jelentve Orbán számára.A lojalitás és az autonómia koordináta-rendszerében a Fidesz szempontjából Áder (és Trócsányi is) jó választás volt. Orbán azonban Áderben sem bízott meg teljesen, ahogy ezt az államfő testőreinek telefonbotránya is bizonyította. Pedig elnökként Áder következetesen kiszolgálta a Fideszt, politikailag igazán fontos ügyben 9,5 év alatt egyetlen törvényjavaslat ellen sem emelt alkotmányos vétót, nemtetszésének sem adott hangot soha, sőt, még a szívének elvileg kedves környezetvédelem állami intézményrendszerének módszeres leépítése ellen sem szólalt fel.Széles körben érdeklődtünk, hogy kik lehetnek a potenciális köztársasági elnökjelöltek. Mivel forrásaink nem a miniszterelnök környezetében dolgoznak, a felmerült nevek semmiképp nem tekinthetők konkrét értesülések eredményének, inkább annak az érzékeltetésére közöljük őket, hogy egyes vezető állami intézményekben kikről sugdolóznak, kiket tartanak elképzelhető választásnak.Kövér LászlóAz első ember, akire amúgy is mindenki gondol. Orbán egyik leglojálisabb harcostársaként biztosan nem küzd bizalmi deficittel. Kövér László még sosem adott okot arra, hogy Orbán kételkedjen benne. Kritizált ugyan néha egyes fideszes köröket, az urizálást, voltak arra utaló jelek, hogy tart Orbán túlhatalmától, de ezekkel a megnyilvánulásaival nem okozott politikai kárt. Kövérrel épp ez a legnagyobb baj: köztársasági elnökké választása az összes említett hatalomátmentő lépésnél nyilvánvalóbbá tenné, hogy Orbán Viktor az ellenzék választási győzelmére számít. Némi túlzással ezzel az erővel Orbán tavasszal magát is megválasztathatná államfőnek.Paranoiája és házelnökként elhatalmasodó tekintélyuralmi vonzalmai sajátos színezetet adnának Kövér László köztársasági elnökségének. Ugyanakkor az államfői poszt a házelnökinél sokkal távolabb áll a napi politikától, legalábbis az eddigi köztársasági elnökök visszafogott gyakorlatában. Ha mégis ő lenne Áder utóda, és nem változtatna az államfői szerepfelfogáson, Kövér László jóval kevésbé lenne szem előtt, mint az elmúlt években.Maróth MiklósMaróth Miklós akkor lett szélesebb körben ismert, amikor 2019-ben az MTA-tól elvett kutatóintézetekből szervezett Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökévé választották. A klasszikafilológus, orientalista tudós a Fidesz értelmiségi holdudvarához tartozik, bizalmi viszonyát Orbánnal jelzi, hogy ott volt azon a vacsorán, ahol a miniszterelnök az USA-ban körözött szaúdi milliárdos Ghaith Pharaonnal találkozott (Maróth állítólag nem tudta, hogy ki Pharaon).Ő volt a Pázmány egyetem bölcsészkarának alapítója, és ő járta ki a 90-es évek elején, hogy az egyetem kampusza Piliscsabán legyen. 2015 után arabista tudósként a migránsellenes kormánykampány tudós támogatója és gyakori megszólalója volt. 2019 óta Orbán Viktor tudománypolitikai tanácsadója. Bizalmi megbízásai nem újkeletűek: már a 80-as években a pártállam meghatározó külügyi emberei és arab vezetők között tolmácsolt. Maróth neve 2016-ban merült fel először a köztársasági elnökséggel kapcsolatban, és állítólag nem lett volna ellenére a dolog, de akkor Áder ismételhetett. Maróth Miklós a kérdésünkre a vélekedést "nagyon megtisztelőnek" nevezte, azonban, mint mondta, ilyen felkérést nem kapott.Csák JánosAz üzletember neve is előkerült már néhányszor az államfői poszttal kapcsolatban. Csák korábban egyebek mellett volt a Mol és a magyar T-Mobile első embere, és egy ideig átmenetileg övé volt a Heti Válasz című lap. 2011–14 között londoni nagykövet volt, 2016–19 között a Design Terminal tulajdonosa. Ő a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont szakmai vezetője a Corvinuson, ahol az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában is tag. Csák János megkeresésünkre azt válaszolta, hogy nem kapott felkérést, és nem tudja kontrollálni, miket írnak róla.Martonyi JánosMartonyi jogtudós, volt egyetemi tanár, külügyminiszterként az első és a második Orbán-kormánynak is tagja volt. Diplomataként erős volt európai integrációs és atlantista elkötelezettsége. Martonyi elvileg megfelel a fenti önállóság-feltételnek, arról viszont nem sokat lehet tudni, hogy valójában mit gondol a Brüsszellel egyre konfrontatívabb magyar külpolitikáról. Az etnikai homogenitás orbáni felvetését nyíltan kritizálta.Orbánnak, ha valóban gondolkodik Martonyiban, mérlegelnie kell, hogy a volt külügyminiszter a pártállami időkben fedőnéven az állambiztonságnak jelentett szóban és írásban, amiért anyagi juttatásban részesült (bár a sajátos magyar ítélkezési gyakorlat értelmében így sem nevezhető ügynöknek). És áprilisban 78 éves lesz, amivel abszolút korrekorder lenne a köztársasági elnökök között.Stumpf IstvánA Bibó szakkollégium hajdani igazgatója tökéletes választás lenne. Orbán régi közeli ismerőse, első kormányának kancelláriaminisztere. 64 éves, vagyis tökéletes elnöki korban van. Jogász, politológus, tehát a szakmai-tudományos háttere is adott. A Fidesz első és máig legfontosabb háttérintézménye, a Századvég Politikai Iskola, illetve az abból alakult Századvég Kutatóintézet alapítója. Volt alkotmánybíró, de 2019 után parkolópályára került, ami azzal sem változott sokat, hogy február óta ő a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos (2023 februárjáig).Stumpffal Orbán szempontjából az a baj, hogy önjáró és kiszámíthatatlan. Hiába választotta meg 2010-ben alkotmánybírónak a Fidesz annak ellenére, hogy nem felelt meg egyértelműen a törvényi elvárásoknak, Stumpf nem bizonyult hálásnak. Kilencéves terminusa alatt a fideszes törvényhozás egyik legnagyobb kritikusa volt, és egyfajta igazságosztóként igyekezett keresztbe tenni a jogállam leépítésének. Ráadásul bírálatait olykor nemcsak a határozatokhoz csatolt különvéleményeiben, hanem nyilatkozatokban is hangoztatta, például amikor arról beszélt, hogy a negyedik alkotmánymódosítással az Országgyűlés kétharmados többsége „túllépett bizonyos alkotmányos normákat”. Köztársasági elnökként valószínűleg ugyanilyen harcias lenne, ami Orbánt, ha kormányon maradna, gyakran hozná kellemetlen helyzetbe.Navracsics TiborAz emberarcú fideszes – így szokták a rossznyelvek Navracsicsot (és Pokorni Zoltánt) említeni, ami egyszerre szól a megkérdőjelezhetetlen elkötelezettségnek, ugyanakkor az óvatos, finnyás értelmiségi távolságtartásnak is. Navracsics Tibor sosem kritizálta élesben a tekintélyuralmi, illiberális, hibrid stb. rezsimet építgető Orbán Viktort és kormányait, viszont a sajtókapcsolatait ügyesen használva mindig szerette magát mérsékeltebb, viszonylag független szereplőként láttatni.Navracsics is jogász és politológus. Akkor lett igazán ismert, amikor 2006–10 között a Fidesz-frakciót vezette ellenzékben. 2010–14 között közigazgatási és igazságügyi miniszterként a kormány második embere volt, majd Lázár Jánossal való konfliktusa és a miniszterelnök rapszodikus személyzeti politikája miatt kikerült a hatalmi centrumból. Rövid külügyminiszterkedés után 2014–19 között az EU oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekért felelős biztosa volt. 2019 óta Stumpf Istvánhoz hasonlóan ő is parkolópályán van, kormánybiztosként jelenleg Északnyugat-Magyarország fejlesztéséért felel, és egyelőre nem dőlt el, hogy tavasszal ismét egyéni képviselőjelölt lesz-e. Navracsics se lenne igazán meglepő választás az államfői posztra, ahol feltehetően tovább építené szoftfideszes imázsát, eltartott kisujjal kiszolgálva Orbán Viktor uralmát.B-listaA héten megfuttattam a 444 szerkesztőségi levelezőlistáján, hogy ki lehet Áder utóda. Néhány felmerült nevet a szórakoztatás mellett azért idézek, mert illusztrálják, hogy milyen további szempontok merülnek fel a jelöltekkel szemben.A jelöltnek legalább ránézésre komoly embernek kell lennie: ez az a szűrő, amin Schmitt Pál még úgy-ahogy átment, Németh Szilárd azonban kapásból elvérzik.Varga Judit még túl fiatal. Azt, hogy elviselne-e Orbán egy nála jóval fiatalabb nőt a legmagasabb közjogi poszton, vagy egyáltalán felmerül-e nála az ilyesmi, nehéz eldönteni. A tekintély viszont fontos szempont, és az igazságügyi miniszternek ez a gyenge pontja. A közösségi médiás influenszerkedés megy neki, de a kicsit is kellemetlen helyzetek méltóságteljes kezelése nem, ahogy azt a sajtó előli bujkálása és különösen a Pegasus- és a Völner-ügy méltatlan kezelése jól mutatta.Szili Katalinnal az a fő gond – de az viszont elég nagy –, hogy egy örökösen kormánypárti politikusban valójában egy pillanatig nem lehet megbízni.Schiffer András merész választás lenne, és ha a jelölésének volna bármilyen valóságalapja, az megmagyarázná, hogy a politikusból lett megmondóember bár nem fideszes, miért olyan népszerű vendég a kormánymédia orgánumainál. Schiffer a nagyon kevés (volt) ellenzéki politikus egyike, akikről lehet tudni, hogy Orbán tiszteli, vagy legalábbis nem nézi le. Valószínűleg képes lenne a két oldaltól egyenlő távolságot tartó (az ő esetében azokat egyformán utáló) elnöki éthosz újrateremtésére, viszont mégsem lehet belőle államfő: Orbán Viktor szinte biztosan nem fog egy nőtlen és gyerektelen férfit jelölni köztársasági elnöknek.Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora talán a legracionálisabb ötlet, ami a belső listán felmerült, tulajdonképpen nehéz ellenérvet találni vele szemben. Ha valaki egyetemi vezetőként és orvosként is kedveli a közszerepléseket, a részvételt a kormányzati plakátkampányokban, valamint tízezrével ad be vakcinákat, sőt közben könyvet is van ideje írni, annak talán egy reprezentatív közjogi funkció se lenne ellenére.Futottak még a listán: Lázár János, Mátrai Márta, Fónagy János, Gyopáros Alpár, Ritter Imre, Stefka István, Eperjes Károly, Boross Péter, Schmidt Mária, Schmitt Pál (!), Mesterházy Attila (!!), Gyurcsány Ferenc (!!!), Szájer József (!!!!).