A miniszterelnök az önironikusan Szamizdatnak nevezett glosszasorozata 15. részében a magyar Alkotmánybíróság december 10-ei határozatát elemezte. Ez abban az ügyben született, melynek nyomán a magyar kormány akár általános felmentést is szerezhetett volna az EU Bíróságának ítéletei alól. Az alkotmánybírák a felmentést közvetlenül nem adták meg, de megengedték, hogy a kormány bizonyos esetekben felmentse önmagát. Az Európai Bíróság korábbi ítéletével az orbáni megfejtés szerint arra kötelezte Magyarországot, hogy "ellentétben az Alaptörvény szabályaival engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak. Határőreink nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük. A magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel: Mi a teendő?" – írja a miniszterelnök.Aki szerint az Ab ez ügyben meghozott határozatának "középpontjában az ember és az emberi méltóság áll – úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható". Orbán Viktor úgy látja, az Ab három döntést hozott, egyrészt "megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével"; másrészt kimondta, hogy "amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat"; harmadrészt "leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó".A határozat "a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét" – állítja a miniszterelnök, aki szerint "ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg.""Ravaszul áll ellen Magyarország az EU-s kötelezettségének" – írtuk a határozatot értelmező cikkünkben december 10-én. A miniszterelnöki glossza ezt megerősíti, ám hogy kitételei alapján milyen konkrét lépések lehetnek előkészületben, azt még nem tudjuk.