444 a kommenteren - 444

444 444

Először ültettek emberbe genetikailag módosított disznószívét

Az 57 éves David Bennett az első ember a világon, aki egy genetikailag módosított sertés szívét kapta meg. Az amerikai férfi három napja esett át a kísérleti, hét órán át tartó transzplantáción Baltimore városában, és a beszámolók szerint jól van. A beavatkozás az utolsó esélyt jelentette Bennett életének megmentésére, ugyanakkor azt persze nem lehet tudni, hogy mekkora esélye van annak, hogy még hosszú évekig életben maradhat, írja a BBC. A műtét előtti napon Bennett azt mondta, hogy vagy meghal, vagy belevág a transzplantációba, és tudja, hogy gyakorlatilag vaktában lövöldöznek, de ez az utolsó esélye. Az University of Maryland Medical Center orvosai különleges engedélyt kaptak az amerikai egészségügyi hatóságoktól, arra hivatkozva, hogy a műtét nélkül a férfi biztosan meghalna. Orvosi besorolása alapján ugyanis Bennett már nem volt jogosult emberi szívre, mivel nagyon rossz volt az egészségügyi állapota. A műtéten résztvevő sebész, Bartley Griffith szerint a világ egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy megoldják a szervhiányt. Csak az Egyesült Államokban százezren várnak új szervekre, és naponta átlagosan 17 ember hal meg, aki várólistán volt ugyan, de még nem került rá sor. Épp ezért régóta komoly kutatások zajlanak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne állati szerveket emberi testbe ültetni. A sertések szívbillentyűjének beültetése emberekbe például már most is gyakorinak számít.2021 októberében pedig New York-i sebészek jelentették be, hogy sikeresen ültették be egy sertés veséjét egy emberbe. Ugyanakkor az annyiban is kísérleti eljárás volt, hogy a szervet kapó ember agyhalott volt, a felépülés esélye nélkül. Hétfőn Bennett a beszámolók szerint már gépi segítség nélkül lélegzett, ugyanakkor jelenleg szervezetének minden rezdülését nyomon követik. Ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi következik majd most: a sertést ugyan genetikailag módosították, remélve, hogy a szívét így be fogja fogadni az emberi szervezet, de ezzel együtt a kutatók ismeretlen területen vannak, és nem tudni, mire lehet számítani. Bartley Griffith sebész elmondása szerint mivel soha nem csináltak még ilyet emberen, ezért szerinte ugyan jobb esélyei vannak a férfinak a túlélésre, mintha ha a korábbi terápiáját folytatták volna, de hogy napokig, hetekig, egy hónapig vagy egy évig fog-e élni még, azt nem tudja megmondani.
fel 0 le