Publikálta idei országjelentéseit a Transparency International, melyekben régiónként is elemzik az országok korrupciós indexében végbement változásokat, ezek okát és következményeit. Arról már írtunk, hogy az 1995-óta Transparency Internationál által végzett felméréseken Magyarország még egyszer sem kapott ilyen negatív értékelést, érdemes azonban azt is megvizsgálni, milyen változások mentek végbe az EU egészén belül.A Trancparency International minden évben felmérést készít az országok korrupciós szintjéről. A felmérések végeredménye egy 0-tól 100-ig terjedő Korrupció Érzékelési Index (CPI), amely alapján aztán régiónként és összességében is rangsorolják az országokat. Érdemes megjegyezni, hogy a 0-tól 100-ig terjedő indexet csak 2012 óta vezették be, Magyarország CPI-je azóta 55-ről 43-ra esett vissza.Bár az EU 66-os CPI átlagával továbbra is a régiók ranglistájának tetején foglal helyet, a Transparency International azonban aggasztónak tartja, hogy az uniós tagállamok indexei mintha stagnálnának az utóbbi időben. A világjárványnak köszönhetően az EU visszavett az átláthatósági és elszámoltathatósági intézkedéseiből, a közbizalom pedig a beszerzési botrányoknak köszönhetően jelentősen bezuhant.A szervezet szerint aggályos, hogy a főleg Kelet-Európában egyre inkább erősödő korrupció ellen az EU nem képes érdemben fellépni. A nemzeti szintű jogérvényesítés hiánya pedig lehetővé teszi a korrupció nemzetek közötti exportját és az emberi jogok globális szintű megsértését. Szükség lenne a jogi kiskapuk minél hamarabbi felszámolásához, amik lehetővé teszik például az olyan ügyeket, amelyekre tavaly a Pandora iratok révén rálátást kaphattunk. Az EU-ról készült jelentésben a Transparency International külön kiemel két, velünk határos országot, amikre érdemes lesz a jövőben is odafigyelni. Ez egyik az 57 CPI-t kapott Szlovénia. Ezzel Szlovénia lassú javulás után visszaesett a 2013-as mélypontra. Az országban a Transparency International szerint szilárd antikorrupciós rendszer ellenére a járvány alatt a közbeszerzéseket nem ellenőrizték rendszeresen, és a szabad verseny körülményeit sem biztosították a hatóságok. A nyomás egyre nőtt a független felügyeleti szerveken, a sajtó állapota pedig egyre romlott. A megoldás a jelentés szerint az lenne, ha a szlovén civilek nagyobb beleszólást kapnának a döntéshozatalba, ha megerősödnének a független felügyeleti szervek, és a kormány figyelembe venné az EU-s korrupcióellenes irányadó elveit. A másik ország Ausztria. Bár a maga 74 pontjával bőven az átlag felett áll, a lassú lecsúszást (3 év alatt 3 pont, ami valóban nem sokat jelent) a jelentés figyelemreméltónak gondolja, és a világjárvány alatti antikorrupciós fellépések hiányának tudja be. Kiemeli továbbá a Sebastian Kurz kancellár körül kialakult botrányt, ami felhívta a figyelmet az ország sajátos média körülményeire. 2017 óta Ausztria a Európai Tanács által megfogalmazott 17 ajánlott intézkedésből összesen kettőt teljesített.A Korrupció Érzékelési Index a legelterjedtebb korrupciós rangsor a világon. Szakértők és üzletemberek véleményére alapozva határozza meg az adott országok közszférájának korrupciós szintjét. Minden ország indexe legalább 3 adatforrásból dolgozik, amiket 13 különböző felmérésből állítottak össze. A felmérések készítésekor figyelembe vett szempontok:Megvesztegetés A közpénzek eltérítése Tisztviselői jogok következmény nélküli magán célra való felhasználása A kormányok antikorrupciós hatásköre A bürokrácia mértéke (a túlzott bürokrácia elősegítheti a korrupciót) Nepotizmus a közszolgálatban Köztisztviselők pénzügyeinek átláthatósága Jogi védelem a korrupció ellen fellépő egyéneknek A kormányzati tevékenységek nyilvánosságának szintje Bódog Bálint cikke