A második Orbán-kormány hadjáratot indított a végrehajtók ellen, majd 2015-ben felállított egy új rendszert, ami tíz- vagy százmilliós éves profithoz segíti hozzá őket. Jeney Orsolya a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert helyettese volt, dolgozott a végrehajtási törvényen is. Aztán közvetlenül kormányzati pozícióból átült egy végrehajtói irodába, sőt a Kar egyik vezetője lett. Székhelye történetesen Schadl György irodaházában van. Az azóta letartóztatott elnökkel folytatott beszélgetéseit rögzítették, de Jeney a 444-nek azt mondta: nem emlékszik azokra. Ez a Völner-iratokból készült sorozatunk hatodik nagy cikke, a fejleményeket itt követjük. 2010 szeptemberében az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelben rendezett közgyűlést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK). A szervezet működéséről készült, öt évvel későbbi minisztériumi jelentésben ez is szerepel a felesleges költekezés példái között, hiszen több mint 30 milliót tapsoltak el erre az egy rendezvényre.De a kormányváltás után közvetlenül még nem volt ilyen feszült a hangulat. Sárváron tiszteletét tette a végrehajtást felügyelő igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert és a mindössze három hónappal korábban kinevezett helyettese, Jeney Orsolya. Répássy a Figyelő tudósítása szerint azt kérte, hogy rendezzék a konfliktusokat házon belül: „lehetőség szerint az önkormányzati keretek között legyenek megoldhatók a felmerült kérdések, problémák, ne legyen azokhoz szükséges rendszeresen külső panaszfórum igénybevétele vagy törvényességi felügyeleti intézkedés”.Az átmenet zavaros éveiA 2010-es évek első fele finoman szólva is mozgalmas volt a végrehajtók világában. Folyamatosan napirenden volt a devizahitelesek ügye, és a média sorra számolt be torokszorító történetekről, amelyekben a végrehajtók nem épp a legelőnyösebb színben tűntek fel. Hiába hivatkoztak arra, hogy a jogszabályok és a bíróságok utasítása szerint járnak el, a társadalmi megítélésük alighanem szabadesésben volt. Amikor ezzel párhuzamosan arról érkeztek hírek, hogy nyomozások indultak egyes végrehajtók ellen sikkasztás miatt, vagy amikor nyilvánosságra került, hogy a MBVK elnöksége a kamara pénzén utaztatott családtagokat és meg nem nevezett nőket a vonzó turisztikai célpontokon tartott konferenciákra, akkor már a kormány is lépett.Az Index akkori cikke szerint „a minisztérium számos újságcikkben sulykolta, hogy a végrehajtók tisztességtelen és kevéssé átlátható módszereket alkalmaznak, ezért szükség van a megregulázásukra”. 2014 végén kineveztek egy miniszteri biztost, aki öt évre visszamenően át akarta világítani az MBVK működését. Szekér Judit előre közölte, hogy a cégadatok alapján még a kamara tisztségviselői között is vannak olyanok, akik összeférhetetlen módon vezetői vagy tulajdonosai gazdasági társaságoknak.Szinte azonnal porszem került viszont a gépezetbe, mert heteken belül kiderült: az átvilágításban aktívan résztvevő igazságügyi államtitkár, Patyi Gergely egyik üzlettársa kapta a megbízást az informatikai rendszer vizsgálatára. Az államtitkár lemondásra kényszerült, de a vizsgálatok folytak tovább. Az igazságügyi tárca szokatlanul kemény fellépéssel elérte, hogy távozzon a kamara vezetése: a közigazgatási államtitkár csapata büntetőfeljelentést is tett pénzügyi visszaélés és korrupció gyanújával a kamara akkori vezetése ellen - írja visszatekintésében a 24.hu. Ezután az elnökség – engedve a kormányzati nyomásnak – több hónappal mandátumának lejárta előtt, 2015 tavaszán lemondott. A kamarát meg is szüntették, helyébe a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lépett. A területet átformáló 2015 májusi törvényjavaslat indoklásába Trócsányi László miniszter bele is írta, hogy „a bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. A kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben.”A törvényi keretek átalakítása után nyílt meg az út Schadl György előtt, akit 2015 októberében választottak meg a Kar első elnökének. Ugyanebben a hónapban cserélte le Orbán Viktor a végrehajtókat felügyelő igazságügyi államtitkárt: „a leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztériumi vezető”, Répássy helyére Völner Pál érkezett. Változó üléspontokRépássyval együtt távozott Jeney Orsolya, a KIM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára, aki kormányzati pozícióból sokat foglalkozott a végrehajtáshoz kötődő szabályozással, és a 2015-ös reform idején is kulcspozícióban volt. Jeney megmaradt az Igazságügyi Minisztérium mellett főtanácsadóként, illetve még 2014-ben bekerült a fővárosi vagyonkezelő igazgatóságába havi 160 ezres díjazással. Kormányzati szolgálati jogviszonya 2017 augusztusában szűnt meg közös megegyezéssel. Még ugyanebben a hónapban megalakította saját végrehajtói irodáját.Bár a politikában és a minisztériumban dolgozott hosszú évekig vezető beosztásban, nem sokat lehetett tudni Jeneyről. Nyilvános életrajzát nem találtuk, de még képet sem róla. Legalább akkor készülhetett volna hivatalos fotó, amikor Navracsics Tibor miniszter 2014-ben Elismerő Oklevelet adományozott neki, de nem ment el az átadóra. Mindenesetre egy 2007-es kerekasztal-beszélgetésen mint a Fidesz jogi és közigazgatási kabinetirodájának titkára szerepelt.„Végrehajtóvá válás[a] egy éves évfordulója alkalmából” azonban vallomásos prózát tett közzé a végrehajtók folyóirata, az Executio hasábjain, Visszatekintés címmel. „A felkérés megtisztelő, írni arról, hogy miért választottam ezt a szakmát, milyen elvekkel, célokkal, elvárásokkal érkeztem, és mit gondolok a végrehajtói hivatásról egy év szakmai gyakorlattal a hátam mögött. Egyszerű a feladat, mégis nagyon nehéz, mert ezekről a dolgokról ritkán beszél, pláne ír az ember – főleg, ha zárkózott természetű, mint én vagyok.”„Mindenekelőtt egy személyes vallomással tartozom” – folytatja Jeney.„Igen, nem titkolom előttetek, hogy gyerekként nem végrehajtóként láttam magam álmaimban. Sőt, még akkor sem fordult meg a fejemben ez a pálya, amikor egyetemi éveim alatt a Porsche Bank követeléskezelési osztályán gyakornokoskodtam, és egész nap fizetési felszólító leveleket írtam. A végrehajtási szakterület ugyanakkor – sokak számára érthetetlen módon – tőlem sosem állt távol; ez a jogterület akkor is érdekelt, amikor még a közigazgatásban tevékenykedő kodifikátorként foglalkoztam a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályokkal. Ma is vállalhatónak érzek minden egyes jogszabályt, amelynek születésében közreműködhettem, a 2012-ben hatályba lépett Vht. módosításra pedig kifejezetten büszkén tekintek ma is. Egy jól működő csapat részeként dolgozhattam évekig, jó szívvel gondolok vissza a közigazgatásban eltöltött több, mint másfél évtizedre.”Az írás azt hangsúlyozza, hogy a végrehajtás korábban „nem tűnt vonzó perspektívának”, de az új korszakban „a korábban eljátszott bizalmat megfeszített munka eredményeként sikerült visszanyernünk”. Egy fedél alatt„Vallomással kezdtem, azzal is zárom soraimat. Elsősorban nem anyagi megfontolásból lettem végrehajtó. Pénzt máshol is lehet keresni, sosem képzeltem azt, hogy végrehajtóként munkába állva beköszönt a Kánaán. Számomra érték, hogy formálódik egy új jogi hivatásrend, és ennek a részese lehetek” - írta az Executio olvasóinak, kollégáinak Jeney.Az írás megjelenését követő két évben, 100 millió feletti forgalomból 2019-ben 33 millió, 2020-ban 44 millió profitot termelt dr. Jeney Orsolya Végrehajtói Irodája az Opten cégadatai szerint. Ez ugyan jóval több egy helyettes államtitkári fizetésnél, de nem számít extrém magas haszonnak a végrehajtók között, akik a saját területükön gyakorlatilag versenytárs nélkül működhetnek, és az adósoktól beszedett eljárási díjat törvény garantálja nekik.Jeney irodája remek helyen, a Városmajor utcában várja ügyfeleit, a parkra és a Körszállóra panorámás irodaházban. Amikor múlt héten ott jártunk, mindhárom szinten égett a lámpa és dolgoztak emberek.A ház tulajdonosa – egy cégen keresztül – Schadl György, akinek ez a bejelentett lakcíme is. Összesen három bérlője van: Jeney és egy másik kolléga mellett itt székel M. Eszter bírósági végrehajtó is, aki a gyanú szerint hivatali vesztegetést követhetett el, amikor tízmilliókat adott át Schadl Györgynek a kinevezése érdekében.M. Eszter vallomásában az áll, hogy Jeney ajánlotta neki, béreljen Schadlnál irodát.Jeney azonban nem csupán bérlőként kerülhetett kapcsolatba Schadl Györggyel. 2011-ben indult a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzése, amelyet részben Schadl hozott tető alá, és ahol Jeneyvel együtt volt óraadó. Cikksorozatunk indulása óta más egyetemek mellett a pécsin is vizsgálat indult, mert Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapott érdemjegyet. Egy oktató elismerte a hibáját, de más közreműködők tevékenységét is vizsgálják.Jeney ugyanakkor tagja lett a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének, Schadl és három másik végrehajtó mellett.Szóltak a kormányirodábólCikksorozatunk első részében több olyan vizsgázóról írtunk, akiket befolyásos emberek kedvéért segített át Schadl György a vizsgáin. Ehhez persze olyan vizsgáztatók kellenek, akik hajlandók teljesíteni az ilyen etikátlan – és potenciálisan jogszerűtlen – kéréseket. A lehallgatott telefonbeszélgetések alapján jópár ilyen ember akadt, köztük egyetemi oktató, minisztériumi alkalmazott és végrehajtó is.Az egyik vizsgázó, B. érdekében a kormányzaton belül többen is megmozdultak, legalábbis Schadl azt állította, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodából felhívták miatta Völnert és őt is. Ez pont egy olyan lehallgatott beszélgetésből derül ki, amelyet Schadl és Jeney folytatott. Bár mind a ketten vizsgáztatók is, a rendőrségi leirat szerint fel sem merült köztük, hogy szabálysértő vagy kockázatos lehet egy protekciós vizsgázót segíteni.Miután Jeney kifejezetten elkérte a nevet, akire oda kell figyelni, Schadl öt perc múlva visszahívta, és újra hangsúlyosan utalt rá, hogy sikerülnie kell annak a vizsgának.A nyomozati iratban a következő lehallgatott beszélgetés „Detti” és Schadl között zajlik. Detti az iratokban máshol Bettiként szerepel: ő Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezető kormány-főtanácsosa, akiről korábbi cikkekben is volt már szó. Martonovics volt a vizsgabizottság elnöke, amelyik június 15-én átengedte a Schadl által pártfogolt, de katasztrofálisan teljesítő vizsgázót, és amiért ő így méltatlankodott Schadlnak:(Martonovics Bernadett a kérdéses vizsga ügyében nem reagált a megkeresésünkre. Amikor arról kérdeztük, hogy Schadl neki is méltatlankodott az útjában álló bírónőről, akkor még válaszolt.) Múlt hét szerdán felhívtam Jeney Orsolyát, hogy feltegyem a sok felmerülő kérdést. „Ne tegye” - kezdte válaszát, és a végrehajtási törvényre hivatkozott, szerinte az alapján nem nyilatkozhat, de aztán mégis reagált pár felvetésre, nagyon röviden. Amikor közöltem, hogy feltűnik a Schadl-ügy nyomozati anyagában, azt mondta, nem tud erről. Majd rátértem, hogy abban szerepel egy olyan telefonbeszélgetés összefoglalója, amely során ő és Schadl egy vizsgázó megsegítéséről egyeztet. Mire Jeney: „Bocsásson meg, nem emlékszem. Nem, nem. De nyilván, ha oda kerül a sor, hogy én megkeresést kapok, akkor lehet, hogy fogok válaszolni, de azt tudom mondani, hogy nem emlékszem ilyenre.” Felolvastam a beszélgetés dátumát és a vizsgázó nevét, de utóbbit már alig hallgatta meg: „Nem, nem, fogalmam sincs, kiről van szó, ne haragudjon, köszönöm szépen, egy megbeszélésről jöttem ki, és oda vissza is mennék. Nem tudom. Azt sem tudom, ki ez. Köszönöm, viszonthallásra!”Címlapkép: Kiss Bence
444 a kommenteren - 444
A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel