2020 tavaszán több ún. dudálós tüntetést tartottak, a résztvevők azt szerették volna elérni, hogy a Clark Ádám téri körforgalom feletti Karmelita kolostorban dolgozó Orbán Viktor is meghallja őket. A koronavírus miatt nem lehetett rendes tüntetést tartani, ezért az emberek autóval érkeztek, tettek egy kört a kocsijukkal, dudáltak, aztán tovább hajtottak. A tüntetések kezdeményezői Szél Bernadett és Hadházy Ákos országgyűlési képviselők voltak. A második ilyen tüntetés után 49 embert jelentettek fel. Közülük többen az Alkotmánybírósághoz fordultak. A hvg.hu azt írja, két panaszos, akik pénzbírságot kaptak, azt kifogásolták, hogy sérültek az alkotmányos jogaik, a véleménynyilvánítási és gyülekezési joguk, pedig nem jelentettek veszélyt senkire nézve se. Panaszukat elutasították. Az Ab-határozatok indoklásában hosszan írnak az alapjogok védelméről, de végül arra jutottak, hogy a dudálás „nem minősült olyan nonverbális (azaz nem szavakban kifejezett) véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Arra jutottak, hogy az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.A panaszok nem voltak teljesen azonosak, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben azonban voltak különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”A panaszok nem voltak ugyanolyanok, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben születtek különvélemények is. A hvg.hu Czine Ágnes alkotmánybírót idézi: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.” Schanda Balázs véleményét is leszavazták, ő azt írta, a „politikai dudálást” épp hogy jobban kellene védeni, mint az öncélú dudálásokat.