Budapest egyik legnevezetesebb felújítás alatt álló középületét még a választás előtt átadják, a megnyitó március 12-én lesz. Ez nem jelenti azt, hogy az Andrássy úti Operaház addigra biztosan készen is lesz.Az épület mellett most is látható információs tábla szerint a 2017-ben kezdődött felújítás 2021 utolsó napjáig tartott. A helyszínen azonban nem látszik, hogy tényleg be is fejeződött volna. A kordonokkal elkerített főépület itt-ott még fel van állványozva, a Dalszínház utcai oldalon egymásra helyezett konténerek magasodnak.Megnyitják, aztán nyáron befejezikA réseken belesve január utolsó hetében kő és földkupacok, építési anyagok látszottak, mutatva, hogy a munkálatoknak még messze nincs vége. Amikor az út szélén dohányzó, építési anyagra váró munkásokat a táblán látható dátumokról kérdeztük, csak legyintettek. Szerintük csúszni fognak, mert még “baromi sok meló van.” A jegyek az Opera-Újranyitóra már rég mind elfogytak.Az Operaház felújításával kapcsolatos kérdéseinkre az Opera vezetése és a projektet tőlük 2018-ban átvevő Városliget Zrt. válaszoltak. Az Operában a március 12-i nyitástól kezdődően folyamatos játékot ígérnek, “számos világsztár” érkezésével. A projektet menedzselő Városliget Zrt. biztos benne, hogy tartani tudják magukat a már egy éve meghirdetett műsorhoz, viszont nem cáfoltak rá teljesen a munkásokra: kérdésünkre nem zárták ki a lehetőségét, hogy további javításokra lesz szükség, melyekre a nyári üzemszünet ideje alatt kerülhet sor. Amikor ezt megpróbáltuk tisztázni, kiderült, hogy az Operaház épületének "teljesítési végdátuma" március 10-e, és azután már csak garanciális javításokkal számolnak.Azonban egy belső forrásunk szintén nem hisz benne, hogy március közepére minden elkészül. Szerinte a megnyitót ugyan mindenképp megtartják “épp annyi világítással, amin elfut az előadás”, és használhatóvá teszik a nézőteret, de még bőven marad munka, amit az előadások szünetelése idején végeznek majd el. Nemrég az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is úgy fogalmazott, hogy “nagyon bele kell húzni”.A teraszfelújítással is elkalkulálja magát az emberAz Opera felújítására a beruházók tájékoztatása szerint a kormány 2015-2021 között összesen 55,1 milliárd forintot adott - ennyi pénzből két Magyar Zene Háza is bőven kijött volna a Városligetben. Az első becslés a tényleges végösszeg hatodáról, 9,2 milliárdról szólt. Az ár elszállásán Ókovács Szilveszter főigazgató szerint nem kell meglepődni: még 2018-ban nyilatkozta azt, hogy “egy otthoni teraszt sem lehet megépíteni annyiból, mint amennyivel előre számol az ember.”A költségek a beruházók tájékoztatása szerint így oszlanak meg:Andrássy úti főépület tervezés-kivitelezés: 36,3 Mrd Ft főépület színpadtechnika: 9,1 Mrd Ft főépület nézőtéri székek: 1,2 Mrd Ft eszközbeszerzés: 2,7 Mrd Ft Hajós utcai üzemház tervezés és kivitelezés: 3,2 Mrd Ft egyéb költségek (üzemeltetés, projekt menedzsment, stb.): 2,6 Mrd Ft Mi kerül egy széken 1,33 millióba?A székenkénti 1,33 milliós forintos összeg úgy jön ki, hogy a megújult nézőtéren 1100 helyett csak 900 szék lesz. Zoboki Gábor, az Opera teljes rekonstrukciójáért felelős építész 2021 januárjában maga nevezte teljes félreértésnek, hogy drágábbak lennének, mint az előregyártottak: “kilencszáz szék már sorozatnak számít, így nem kerül többe, mintha ezeket raktárról vennénk meg.”Ehhez képest a Városliget Zrt. az 1,33 milliós árat most a magas minőség mellett mégis azzal magyarázza, hogy a székek "hosszas tervezést követően egyedileg kerülnek legyártásra". A székekbe "különböző médiatartalmak lejátszását is lehetővé tevő kijelzőket" is beépítenek. A "XXI. századi technológiának" titulált kijelző mibenlétét nem pontosították, de feltehetőleg az előadás szövegét és fordításait tudja majd megjeleníteni. A pontos szám megjelölése nélkül megemlítették, hogy az összegben a pótszékek is vannak, amiket azért rendeltek, hogy a javítások idején ne legyen foghíjas a nézőtér. (Ha húsz pluszszéket rendeltek, az egységár 1,3, ha 50-et, 1,26 millióra csökken.)Zoboki Gábor egy éve azt is elmondta, hogy az új székeken kevesebb lesz a kárpit, mint az utóbbi évtizedekben volt, ami segíti majd az akusztikát, a szövet ugyanis elnyeli a hangot. Minden széknek saját karfája lesz, ha nem is faragott oroszlános, de az íveket, számlapokat, szegecselést visszakapják, és ugyanazt a hullámzás lesz látható, mint egykor.Az Operaház nézőterén eredetileg is csak 900 szék volt a nézőtéren, a férőhelyek számát 1912-ben növelték meg. Emiatt akkor beljebb tolták a zenekari árkot, és levágták az előszínpadot, így a művész alig tudott kilépni a függöny elé. Zoboki ezt akusztikai gyilkosságnak tartja: ezért állították vissza az eredeti állapotot.A 2,7 milliárdos eszközbeszerzési keretből "színpadi hatásvilágítási, hangtechnikai eszközparkot, bútorokat, irodabútorokat, berendezési tárgyakat, zongorákat, egyéb hangszereket és a büfék üzemeltetéséhez szükséges konyhatechnológiát" vásároltak. Ebből a keretből építették ki az ügyelői hívó-, a közönségtájékoztató, informatikai, beléptető és biztonságtechnikai rendszereket, továbbá "nagy értékű műemlék bútorokat és műtárgyakat" restauráltattak.4 év csúszásA Magyar Közlönyben az újranyitás eredeti határidejeként 2018. május 24. szerepelt. Az Opera tájékoztatása szerint ők csak részleges felújítást terveztek. A szintén felújításra váró tetőt, a pincét és még számos épületrészt csak évekkel később újították volna fel. A Városliget Zrt. ehhez annyit fűzött hozzá, hogy ahogy haladtak előre a rekonstrukcióval, "úgy lett egyre inkább indokoltabb a teljesebb körű rekonstrukció", aminek az "auditórium teljes műemléki rekonstrukciója, a közönségforgalmi területek részét képező Nagybüfé, Cukrászda rekonstrukciója, a függönykamra bővítése, a Hajós utcai karzatlépcsőház komplett felújítása, a közönségforgalmi területek világításának komplett cseréje" is a része lett.Az ár növekedését a feladatok bővülésével és az építőipari nyersanyag és munkaerő árának drágulásával magyarázzák. A Városliget Zrt. szerint az eddigi késéseknek objektív okai vannak, melyek a rekonstrukció eredményességét és teljeskörűségét szolgálták. "A kivitelező minden esetben tartotta magát az aktuális szerződésében vállalt árhoz és határidőkhöz", ezért kötbért sem kellett fizetnie. Hogy pontosan hány időpontot ígértek már a nyitásra, azt nehéz rekonstruálni, de megpróbálkoztunk az idővonal felállításával. 2015 novemberében a leállást még csak kilenc hónaposra tervezték, ezt módosították tizenegyre. Az első tervezett átadási dátum a már korábban is említett 2018. május 24-e lett, A kékszakállú herceg vára című Bartók-opera bemutatójának centenáriuma.Egy 2016. augusztusi Magyar Közlönyből kiderült, hogy a beruházás két év alatt, összesen legfeljebb 23,2 milliárd forintból valósulhat meg. A terv az volt, hogy felújítják az Operaház homlokzatát, korszerűsítik a színpadtechnikát és az akusztikát, kényelmesebb lesz a nézőtér, megújul a zenekari árok, restaurálják a műemléki díszítéseket, cserélik a közműhálózatot, gépészetet, a gyengeáramú rendszereket, felújítják a Hajós utcai üzemházat és a műhelyeket is. Az Opera honlapján már 2016-ban azt írták: “A teljes program az Opera minden részlegét érinti, az irodák és osztályok költözése észszerűbb, az alkalmazottak és a vendégek számára is 21. századi minőséget, komfortot biztosítva erősíti a művészi színvonalat és a háttérfolyamatok hatékonyságát.”A közbeszerzést 2016 októberében írták ki. Az Átlátszó 2017 októberében számolt be róla, hogy az egyetlen pályázóval, a WHB Kft., Épkar Zrt., és Laki Zrt. alkotta NER-közeli konzorciummal az eredetileg becsült 9,2 milliárdos ár másfélszeresében, 14,2 milliárd Ft-ban sikerült megegyezni. Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója akkor levélben reagált az Átlátszó cikkére, és azt írta, hogy “az eredeti vállalkozói árból bő 5 milliárdot lealkudtak.” Az eredeti vállalkozói ajánlat tehát húszmilliárd körüli összegről szólhatott, még 3 milliárddal a kormány által jóváhagyott kereten belül.Azért késtek, mert kiderült, hogy "történeti helyreállítás" lesz2017. június 25-én gálaesttel zárt be az Operaház. A 2018 májusi határidő tartása már nem volt reális: az Operaház honlapján szeptemberben közölték, hogy “korszerűsítése után, 2019 januárjában nyit majd újra.” 2018. novemberében az ATV-nek Ókovács Szilveszter elismerte, hogy az Opera 2019-ben sem lesz kész. A késést azzal indokolta, hogy kisebb típusú beruházásra készültek, “történeti felújításra” is érdemes sort keríteni, ez pedig egy kicsit tovább fog tartani.A csúszástól vélhetően nem függetlenül 2018. decemberében a kormány kiszervezte az Operaház hatásköre alól a felújítási munkálatokat, így azok a Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerültek. Az Operaház a Fideliónak akkor azt írta, hogy ők a közbeszerzés 2017-es lezárása után már nem tudnak csúszni, "azt csak a kivitelező »tud«, aminek ezer oka lehet". A drágulás okaként a már említett tényezőket, a piaci drágulást, a műszaki tartalom változását (gazdagodását) és a “történeti helyreállítás időközben felmerült kérdéseit” jelölték meg.A 2019/2020-as évad megnyitóján Sághi Attila, az Opera Vagyonkezelő Kft. igazgatója az MTI szerint azt mondta, hogy az Ybl-palota felújításának és korszerűsítésének befejezésével várhatóan 2021 szeptemberéig kell várni. 2020. januárjában Almási Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója már egy olyan hivatalos ígéretet emlegetett, ami szerint az Operaházat 2021 őszén vagy telén nyitják meg, így a tervek szerint a 2021-22-es évadban már használhatják az Andrássy úti épületet.