A Fővárosi Ítélőtábla tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva megállapította, hogy a tanárok január 31-i sztrájkja jogellenes volt.Mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők január 31-re 2 órás, az eredménytelenség esetén március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek.A felek a tárgyalásokon a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek, de nem tudtak megállapodni, a kérelmezők kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítására.„A kérelmezett az ellenkérelmével egyidejűleg a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. Álláspontja szerint a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a jelen járványügyi helyzetre” – írja a Fővárosi Törvényszék.A bíróság megállapította, hogy a január 31-én 8 és 10 óra közötti 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők ajánlatát fogadta el, és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatában.Az elsőfokú végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő fellebbezést, hogy változtassák meg az elsőfokú végzést, és állapítsák meg a sztrájk jogellenességét, illetve tiltsák el a kérelmezőket attól, hogy a még elégséges szolgáltatás tárgyában való jogerős bírósági határozat előtt tartsanak sztrájkot.A kérelmezett szerint jogerős bírósági végzés hiányában megtartott figyelmeztető sztrájk jogellenes volt. Sérelmezte, hogy fellebbezési joga a sztrájkidőpont elmúlására tekintettel kiüresedett, és önmagában a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyerekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít még elégséges szolgáltatást.A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a sztrájk jogellenes volt. A jogerős döntést így indokolták:„A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A Sztrájktörvény 4. § (3) bekezdése szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Ezen törvényi rendelkezésekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét vagy a felek megállapodásának kell tartalmaznia, vagy pedig arról jogerős bírósági határozatnak kell döntenie. Ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés.”A Sztrájktörvény alapján a 4.§ (2) bekezdésének megsértése jogellenes, és a kérelmezők tudták, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatás tárgyában, így az általuk ennek hiányában megtartott sztrájk jogellenes – írja a Fővárosi Ítélőtábla.