Barna Emília és Patakfalvi-Czirják Ágnes, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének kutatói egy nemzetközi kutatás részeként megvizsgálták az Orbán-rendszer hegemóniaépítését a zenei ízlésen és esztétikán keresztül. A populista rendszerek és zenék vizsgálatáról szóló előadásukon Ákos és a Kowalsky meg a Vega slágereit elemezték, de legfőképpen azt térképezték fel, hogy mi a Nélküled titka. Ausztriában, Magyarországon, Németországba, Olaszországban és Svédországban vizsgálták a populáris zene és a populista diskurzusok kapcsolatát. Itthon a 2010 utáni jobboldali populista ideológia és a mainstream popdalok kapcsolatát vizsgálták. A kormány a keresztény, „hagyományos” európai, elképzelt középosztálybeli értékek védelmét hirdeti a bevándorlóbarát nyugattal szemben, ezek egy részét a popdalok is felerősítik.Az Orbán-kormány korábban nem látott méretű támogatási rendszert vezetett be (például a Cseh Tamás Programmal vagy a Hangfoglaló programmal), majd 2020-ban jött a feltétlenül orbánista Demeter Szilárd, aki bevallottan a popzenével akar valamit kezdeni. A járvány alatt pénzt is osztott az állam a zenészeknek, ez sem mellékes.A mostani populista rendszer (vagy nevezik még ordo-nacionalista poszt-neoliberalizmusnak, hibrid rezsimnek, maffiaállamnak, uradalomnak és fasizmusnak, kinek hogy tetszik – a szerk.) a kutatók szerint az előadók négy fajtáját támogatja kisebb-nagyobb mértékben:a korábban a Jobbikhoz kötődő szubkultúra jelentős zenekarait (például Kárpátia és Ismerős Arcok), mainstream pop-rock szereplőket (például Ákos, Kowalsky meg a Vega és tehetségkutatós popsztárok), a rendszerváltás előtt rendszerellenes gesztusokkal szimbolikus tőkéjüket megalapozó, mára már a nosztalgiazenét képviselő előadókat (például Nagy Feró), illetve a „rendszerellenességeket”, akik azonos diszkurzív térben, kulturális és zeneipari kontextusban szerepelnek (mint Bródy János). Pierre Ostiguy definíciója alapján a populizmus olyan érzelmi narratíva, ami a politikai és mozgósító célokat egy képviselet nélküli tömeg nevében sajátítja ki, a populista vezetők pedig érzelmi kapcsolatot keresnek, és ennek a kapcsolatnak átpolitizálják a szimbólumait és az esztétikáját.Magyar az, aki hazatalálMegnézték Ákos 2018-as Hazatalál című számát, és a fókuszcsoportos kutatás azt mutatta, hogy a mostani közönség is a Bonanza Banzai-korszakot sírja vissza, Ákos közéleti szerepvállalása pedig megosztó, miközben a teljesítményét elismerik.A szám elemzése alapján a dal az utazás érzetét hozza, a visszhangeffektek a nyílt tereket, a hangonkénti skála pedig a folytonos haladás, a hajszoltság érzetét adja, de az első átvezetésben hallható hosszabb szünetnél, a megálláskor az hangzik el: „Boldog, aki hazatalál.” Ákos jók és a rosszak, mi és ők között lágyabb és keményebb énekhanggal tesz különbséget. Rúzsa Magdi után Ákos a legtöbbet játszott előadó a Petőfi Rádión, ez eddig a második legtöbbször lejátszott száma.A Kowalsky meg a Vega 2017-es Tizenötmillióból egy című klipje, amit a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium támogatott, még egyértelműbb kormánypropaganda.A zenekart rengeteget játsszák a rádiók és arénakoncerteket adnak. A dal egyszerre stadionrock, patrióta dal és rap, aminek a dalszövegében a technológia és az elidegenedés, a fogyasztói társadalom, a hagyományos értékek hiányának és a progressziónak a kritikája szerepel.Az arcok már megint ismerősekAz Ismerős Arcok 2007-es, Nélküled című dalát – amit már tényleg senkinek nem kell bemutatni – a kutatók három szempontból vizsgálták meg:Mi teszi alkalmassá a Nélküledet zeneileg, hogy a nemzeti összetartozást széleskörben átélhetővé tegye? Milyen zeneipari változások kedveztek neki? Hogyan változott a dal és a zenekar közönsége a politika/politikai elismerés révén? A fókuszcsoportos dalelemzés résztvevői (akik nem rajongók voltak) szerint a dal zenei szerkezete banálisan egyszerű, valaki „cukorízlésként” fogalmazta meg (ami magába foglalja az operettet, a magyar nótát, a cigányzenét, az érzelmes táncdalt, a beatnek is a legkommerszebb, lakodalmas változatát meg a stadionrockot), és a szöveget egyszerű nemzeti tematikák alkotják. Közben viszont ott van ez a képzetlen, nyers, autentikus, őszinte énekhang.A himnusz, ami rosszAmi a slágerességét illeti, ennek a stadionrockhimnusz-műfajnak megvan itthon is a maga hagyománya, és nagyon ismerősnek hat, lehet vele azonosulni, viszont problémás a zenei szerkezete és a prozódiája is. Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta a legfurcsább részt:„Én a refrént mindig onnan értelmeztem, hogy »s bár a lényeget«, és nem onnan, hogy történjen bármi. És ez azért érdekes, mert amikor először bejön, akkor ez egy totálisan ütemtelen, mármint abban az értelemben atipikus részbe jön be, hogy ott egy átvezetésnek kellene jönnie. És ezt érdemes megfigyelni az össze, a Puskás Stadiontól az összes felvételig, hogy azt mindig mindenki elbassza. Mert nem jön senkinek! A közönségnek sem! Már akkor is feltűnt, hogy valahogy ez a rész, ez a refrén első mondata szerintem nem lett végiggondolva. Hogyha már ezt ennyire jól felismerhetőre vagy ennyire himnuszjellegűvé akarták tenni… ez a zene az embernek a periódus-érzetét megzavarja.”Spontán folklorizációA zenekarnak sokat segített, hogy létezett a radikális jobboldalnak egy saját nyilvánossága, ami eléggé népszerűvé tudta tenni a zenekart. „Spontán folklorizáció” zajlott, többnyire ingyenes falu- és városnapokon, gasztrofesztiválokon léptek fel, soknak számító, évi 120-130 koncerttel. Több mint 40 millió megtekintést értek el a Youtube-on, és a legkeresettebbek a zeneszoveg.hu-n. A 2019-es Pomázi Városnapok-koncert, a 2020-as Magyar Sziget-fellépés és az A38-as akusztikus koncertjük alapján a zenei repertoárjuk sokszínű, ami eltérő közönségeket képes megszólítani, de a Nélküled mindig az utolsó szám, közös éneklés/szavalás megy rá, és mindenki felmutatja a tenyerét az 5 millió magyarnál. A Petőfi Tv-s akusztikus koncertről azt mondták, hogy bár nem volt sok energia fektetve az áthangszerelésre, ez szimbolikus térfoglalás volt, a frontember, Nyerges Attila azt mondta: „Végre itt vagyunk, a helyünkön.”FelszentelésA NER idején már államilag támogatott lett a zenekar, jött a Nemzeti Összetartozás Napja az óvodákban és iskolákban, a nemzeti dalok repertoárja is átalakult. A nemzeti összetartozásban a sport is szerepet kapott: miután a dal 2015-től a dunaszerdahelyi DAC himnusza lett, Felvidéken többen úgy is gondolták, hogy végre a szlovákiai magyaroknak is van egy „Székely himnuszuk” (ami szintén nem népdal). És a Nemzeti Sport meg a közszolgálati tévék közvetítései révén még ismertebb lett.2015-ben megosztotta Orbán Viktor is, 2018-ban lement a Békemeneten, a kampányzárón fellépett Nyerges Attila, és Orbán a világjárvány elején újra kirakta. Miután pedig a közmédia a Mi Hazánkkal együtt szállt bele egy újságíróba a Nélküled miatt, a Fidesz alelnöke kijelentette: nem szabad hagyni, hogy újságírók ócsárolják a Nélküledet. Állami kitüntetések sorát kapta a zenekar, illetve direkt miniszteri támogatásokat (12 millió koncertfilmre, 20 millió videókra) és irányított szponzorációt is (Szerencsejáték Zrt., MVM). Még Mága Zoltán is elhegedülte. Mi más utat járunk, mint ők A nemzetközi példák egészen másmilyenek, Olaszországban például inkább mozgalmi dalok vannak, a németeknél elektronikusabbak a populista slágerek, a svédeknél pedig ezerszer poposabbak – miközben a Nélküled egy szomorkás dal.A külföldi muzikológusok, akik részt vettek az európai populista slágerek elemzésében, egyébként elborzadtak, hogy hogy lehet egy ennyire rossz minőségű dal népszerű, és gyakorlatilag sokkolta őket, amikor megmutatták nekik, hogy a 444 megamixén mennyien éneklik együtt a dalt: