Hétfőn az Európai Bizottság határozatban kötelezte a magyar államot, hogy március 18-ig vonja vissza tiltó rendeletét, amellyel megakadályozta, hogy az osztrák VIG megvásárolhassa holland tulajdonosától az Aegon biztosító magyarországi üzletrészét. Ha a magyar kormány nem lép szűk egy hónapon belül, akkor az EU Bírósága elé viheti a Bizottság az ügyet. Orbán Viktor éppen szombaton, a kereskedelmi- és iparkamara rendezvényén büszkélkedett azzal, hogy az Aegonban sikerült állami tulajdont szerezni. Arról értekezett, hogy a fontos szektorokban a magyar tulajdonrész arányát növelni kell, és a biztosítási szektorban még nem állunk olyan jól, mint az energetikában, a bankokban és a médiában, de azért már ott is történt előrelépés. Szó szerint ezt mondta:"De hiába emelkedett néhány másik szektorban [itt a magyar tulajdonrész arányára utalt - szerk.], van, ahol csehül állunk. Nem is csehül, inkább németül, azt kell mondanom. Ilyen a biztosítószektor, a távközlési iparág, az építőanyagipari vállalkozások. Most ezen próbálunk változtatni. Látják a híreket, hogy az Aegonon belül van állami tulajdonszerzés, meg a távközlési iparágban is megyünk előre."Ezt az Aegonon belüli tulajdonszerzést kellene érvényteleníteni az Európai Bizottság hétfői határozata alapján. A biztosító körüli vita másfél éve tart, és egészen magas szinteket is megjárt már. Az osztrák és a holland kormány is igyekezett nyomást gyakorolni a magyarra ebben az ügyben, és amikor lepattantak, akkor közvetlenül Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultak. Úgy tudjuk, hogy a téma szóba is került Orbán és von der Leyen tavaly április végi találkozóján, amikor Orbán a Magyarországnak járó újjáépítési alapról tárgyalt vele. Egyik ügyben sem jutottak előre.Váratlan tiltásAz Aegon eladásának története 2020 novemberéig nyúlik vissza. Akkor jelentették be az érdekelt óriáscégek, hogy a holland Aegon eladja a magyar, román, lengyel és török leányvállalatait az osztrák VIG (Vienna Insurance Group) nevű cégnek, összesen 830 millió euróért. A bejelentés egészen pontosan november 29-én történt. Egy nappal előtte, november 28-án, pedig született egy kormányrendelet, amely a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva lehetővé tette, hogy a belügyminiszter nemzetbiztonsági érdekek mentén megakadályozza biztosítók külföldi felvásárlását - a bankok, a hadiipar, az energetika és a hírközlés és még néhány egyéb fontos iparág mellett. A fontos iparágakban a felvásárlásokat 2018 óta már tilthatta a belügyminiszter, de 2020 november 28-ig csak az EU-n kívüli vevőkre vonatkozott a vétó lehetősége, és a biztosítók addig nem szerepeltek a vétózható vállalkozások között. Mivel másnap jelentették be az Aegon - VIG üzletet, ezért "lex Aegon" néven hivatkozott a rendeletre ettől kezdve a szakma, arra utalva, hogy nyilvánvalónak látszott, kifejezetten e felvásárlás megakadályozására hozták.2021 április 7-én Pintér Sándor élt is az új lehetőséggel, és megtiltotta az Aegon és a VIG közti üzletet. Nemzetbiztonsági okokra hivatkozott, és a részletes indoklást titkosították. Néhány hónappal később, 2021 augusztusában az Európai Bizottság viszont engedélyezte a négy ország biztosítóit érintő üzletet. Az ilyen léptékű felvásárlásokat ugyanis a Bizottsággal mindenképpen engedélyeztetni kell, az úgynevezett "összefonódás-ellenőrzési rendelet" alapján.Akkor alakult ki az a sajátos helyzet, hogy a magyar kormány nem engedélyezte az üzlet teljesülésének magyar részét, míg az Európai Bizottság jóváhagyta a lengyel, a román, a török és a magyar üzletrész eladását egyben. Párhuzamos intézkedésekAz érintett cégek két irányba mozdultak: egyrészt feljelentették a magyar államot az Európai Bizottságnál, másrészt az osztrák vevő tárgyalni kezdett a magyar állammal. Az EU-s vizsgálatból kötelezettségszegési-eljárás lett, ami már tavaly októberben elkezdődött, és ez jutott most odáig, hogy a Bizottság hétfőn felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a tiltásról szóló rendeletet. A Bizottság megállapította, hogy a kormánynak a tiltó rendelkezéséről értesítenie kellett volna Brüsszelt, és bizonyítania kellett volna, hogy a tiltás indokolt és arányos. A másik vonalon viszont tavaly decemberre a VIG megállapodott a magyar kormánnyal, hogy beveszi az itteni biztosítóiba az államot: a megállapodás szerint a magyar állam 45 százalékos tulajdonrészt vásárolhat az Aegonban, és a VIG másik itteni érdekeltségében, az Unionban is. A menedzsmentjogok az osztrákoknál maradnának, ahogy a többségi tulajdon is. Hogy ezt a közelmúltban kötött megállapodást felülírhatja-e a Bizottság mostani határozata, vagy egy esetleges vesztes per az EU Bíróságán, az nem teljesen világos, mert ez attól is függ, hogy a VIG belenyugszik-e abba, hogy a magyar állammal kell közösködnie.