Látványos, ahogy Magyarország kikerült az európai politika összetartó fősodrából a háború kitörése óta. Kifejezetten jól jött a magyar kormánynak, hogy még a háború kitörése előtt leszerveztek egy Visegrádi 4-ek találkozót Londonban Boris Johnsonnal, mert diplomáciai környezetben lehet megmutatni Orbán Viktort. Arról magyar részről már kevés szó esik, hogy bár a béke iránti vágy nyilván közös a V4-eknél, a háború kezelésében, az oroszok elleni szankciók megítélésében és az ukránok megsegítésében leginkább lengyel–cseh–szlovák egység van, Magyarország más utat jár. Szijjártó Péter dolgaA február elején még moszkvai békemisszóval kérkedő Orbán Viktor a háború kitörése óta feltűnően passzív a diplomáciában. A miniszterelnök a háború kitörésének másnapján még elment a brüsszeli NATO-csúcsra, a tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt a megbeszélésen, a többiek videón jelentkeztek be. Így alkalma volt személyesen megbeszélést folytatni Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával. És találkozott még múlt pénteken a Karmelitában Margarítisz Szkínásszal, az Európai Bizottság alelnökével. A kormányfő a Kossuth rádióban múlt pénteken azt mondta, „nem Magyarország dolga, hogy a világpolitika nagy ügyeit elrendezze, ez nem a mi méretünkre van szabva, nem a mi zakóméretünk”. Előtte egy nappal a magyar–ukrán határon tett szemléjén kérdeztek rá, hogy beszélt-e az ukrán vagy az orosz elnökkel, de Szijjártó Péterre tolta az egészet: „az oroszokkal a külügyminiszter tartja a kapcsolatot, és az ukránokkal is a külügyminiszter tartja a kapcsolatot. Beszéltünk magas rangú ukrán és orosz tisztségviselőkkel miniszteri szinten is, de én személyesen nem beszéltem a háború kitörése óta senkivel sem”. Szijjártóról tudható, egyszer tett egy kísérletet arra, hogy Budapesten legyen orosz–ukrán tárgyalás. Ennek érdekében beszélt Szergej Lavrovval – akit korábbi szokásától eltérően már nem nevezett a barátjának –, és felajánlotta a magyar fővárost helyszínnek. (A Barátságért kitüntetést nem adta vissza.) Egy interjúban azt mondta, ez ügyben kereste Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettest, bár egy másik videóban meg azt mondta, Andrij Jermakkal, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának vezetőjével tudott beszélni. A budapesti tárgyalás nem jött össze, a legutóbbi hírek szerint Törökországban találkozik az orosz és az ukrán külügyminiszter. Arról nincs hír, hogy a háború kirobbanása óta beszélt-e Szijjártó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. Járt ugyanakkor Csapon, ahol a kárpátaljai kormányzóval, Viktor Mikitával találkozott.Szijjártó Facebookját végigpörgetve nem látszik, hogy ukránügyben nagyon aktív lenne. Ott volt Brüsszelben a NATO és az EU-s miniszteri találkozón, de ezenfelül jobb híján azzal büszkélkedett el, hogy telefonon beszélt Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel áttekintette az ukrajnai háború regionális biztonságra gyakorolt hatásait. Sietett is leszögezni, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így fontos szerepe lehet a háború eszkalációjának megakadályozásában.Az ukrán konfliktussal összefüggésben Szijjártó egy minisztert fogadott, Hardeep Singh Puri indiai olaj- és gáziparit, akit az indiai kormányfő küldött Budapestre, hogy egyeztessen az Ukrajnából Magyarországra menekült indiaiak hazautazásáról. (Szijjártó a Facebookon azt írta, nap mint nap keresik külügyminiszterek a világ minden tájáról, hogy segítséget kérjenek Ukrajnában tartózkodó állampolgáraik evakuálásában. A szomáliai, nigériai, marokkói és izraeli kolléga is az elmúlt napokban kért segítséget, illetve mondott köszönetet.) Emellett Szijjártó reagált az ukrán nagykövet valóban erős nyilatkozatára, azzal, hogy továbbra is minden humanitárius segítséget megadunk Ukrajnának, de fegyvert nem fogunk szállítani a magyar emberek és egész Magyarország biztonsága érdekében. Azt is mondta, hogy halálos fegyvereket sem engedünk át a területünkön. Közben Magyarország elveszítette szczecini tiszteletbeli konzulját, Artur Balazst, aki az Orbán-kormány háborúügyben képviselt „védhetetlen” álláspontja miatt mondott le. Felértékelődött RomániaAntony Blinken amerikai külügyminiszter európai körúton van az orosz támadás miatt. Brüsszel után – ahol találkozott az Európai Unió tagországainak külügyminisztereivel, ebben a csoportban ott volt Szijjártó Péter – Lengyelországba repült, fogadta őt Mateusz Morawiecki kormányfő, a határon pedig egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel. Lengyelországban jelenleg több mint 10 ezer amerikai katona van, és további erősítésről tárgyal Blinken. Járt ott a háború kitörése óta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg. Brit katonák is vannak Lengyelországban, Boris Johnson is elment Varsóba a háború kitörése után. Az amerikai külügyminiszter Lengyelország után Moldáviába, majd a három balti államba ment, de bejelentette, hogy beszélt a szlovák, a holland, a török és a görög külügyminiszterrel és a grúz elnökkel. Szijjártót nem említette. Kamala Harris amerikai alelnök Lengyelországba és Romániába utazik a héten, hogy demonstrálja a NATO-egységét.Románia látványosan felértékelődött most. Az Egyesült Államok ide vezényelte át Németországból a 2. páncélos lövészezred egy gépkocsizó lövészzászlóalját, nagyjából kétezer embert. Francia vezetéssel belga, lengyel és portugál katonák is érkeztek a most először mozgósított reagáló erők részeként. Emiatt a francia védelmi miniszter is járt Romániában. Mellette mondta el Klaus Iohannis román államfő az MTI híre szerint, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió alapjaiban rengette meg Európa és a világ biztonságát, amire a nemzetközi közösség gyors és egységes választ adott a „rendkívül brutális erőszak” elől menekülő ukrán állampolgároknak nyújtott támogatás, valamint az Oroszország elleni kemény szankciók formájában. Romániában járt Christine Lambrecht német védelmi miniszter is, aki a kelet-romániai Kogalniceanu légi támaszponton felkereste a NATO-parancsnokság alatt szolgáló német katonákat.A németek mellett az amerikaiak és az olaszok is küldtek vadászgépeket Romániába.Kanada külügyminisztere hétfőn volt Bukarestben, hogy közös nyilatkozatot írjon alá román kollégájával a védelmi együttműködésük megerősítéséről. A holland védelmi miniszter is megnézte azt a hadgyakorlatot, amelyen román katonták mellett amerikaiak és hollandok vettek részt. A romániai Suceaván, a repülőtér mellett alakítanak ki európai humanitárius logisztikai központot az ukrajnai háború miatt szenvedők megsegítésére. Lengyel–román egyetértésA román kormányfővel, Nicolae Ciucával Varsóban megbeszélést folytatott a lengyel miniszterelnök is március 3-án. Mindketten az oroszok elleni európai uniós szankciók szigorítását sürgették, Morawiecki egyenesen azt mondta, „bátor, lesújtó, az orosz gazdaság számára valóban fájdalmas és érezhető” csomagra van szükség, ami érinti az egész orosz bankrendszert. Annak közben semmi nyoma, hogy a háború kitörése és a londoni v4-es csúcs között Mateusz Morawiecki és Orbán egyeztettek volna akár telefonon. A szankciók szigorításában aligha értettek volna egyet, mert bár mi is megszavaztuk azokat, de Sberbank bedőlése és a 400 forintos euró miatt is a „brüsszeli szankciókat” tette felelőssé Szijjártó és Varga Mihály.Annyiban a románok helyzete hasonló a magyarokéhoz, hogy jelentős kisebbségük él Ukrajnában. Ha csak azokat nézzük, akik románnak vallják magukat, a számuk 150 ezer körüli. A románok ehhez meglehetősen nagyvonalúan hozzáveszik azokat is, akik moldovaiaknak mondják magukat, ez további 250 ezer ember. Akárcsak a magyar kormány, a kisebbségek helyzetével, az ukrán oktatási és nyelvtörvénnyel a románok sem voltak elégedettek, erre tett is említést a román parlament az orosz agressziót elítélő nyilatkozatában, miszerint bíznak benne, hogy a demokratikus reformok, az Európához történő közeledés útját választó Ukrajna lehetővé teszi majd, hogy teljesüljenek a területén élő román közösség jogos célkitűzései. De ennek ellenére egyértelműen az ukránok mellé álltak, lőszert, sisakot, golyóálló mellényt küldtek, és jelezték, a román katonai kórházak készen állnak arra, hogy ellássák a sebesült ukrán katonákat. Közben kemény szankciókat sürgettek az oroszok ellen. A románok a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal és bolgárokkal összehangoltan kiléptek a magyar ellenzék által csak orosz kémbanknak nevezett, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból.Jellemző az is, hogy Magyarországot az első körben nem vonták be abba a kezdeményezésbe, amelyet nyolc európai uniós tagállam (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a három balti ország, továbbá Bulgária és Szlovénia) indított Ukrajna európai integrációjának elősegítéséért. Ehhez utólag csatlakoztunk. V3-as egységMagyarország nem, de a másik három V4-es ország mindegyike küld katonai felszerelést Ukrajnának. A csehek már a háború kitörése előtt is küldtek mintegy 4 ezer tarackágyú-lövedéket, azóta több hullámban 10 milliárd forint értékban adtak fegyvereket. Petr Fiala kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel egyeztetett, hogy mire van szükségük. „Megtettem minden lépést, hogy megállapítsam, képesek vagyunk-e ezeket a fegyvereket szállítani. Megállapítottam, hogy igen” – mondta Fiala az MTI tudósítáa szerint. (Orbán Viktor közben a startégiai nyugalom jegyében azt mondta, „a magyar honvédségnek nincs olyan fegyvere, amit nélkülözhetnénk. Tehát jelen pillanatban a magyar hadseregnek minden fegyverére szükség van ahhoz, hogy fel tudjunk vonulni az ország keleti határainál, és szükség esetén meg tudjuk védeni a határainkat”, de egyébként ha lenne, akkor sem küldenénk, mert ezzel veszélybe sodornánk a kárpátaljai magyarokat.) Milos Zeman cseh államfő közölte, kitünteti az ukrán elnököt, és abban állapodtak meg a cseh kormányfővel, hogy büntetlenséggel számolhatnak azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennének, hogy harcoljanak az országba behatoló oroszok ellen. Ez elvileg törvénytelen. A szlovákok is küldtek lőszert és hadianyagot Ukrajnába. Volt ebből vita, de Zuzana Čaputová államfő úgy reagált: „civilek halnak meg Ukrajnában, és nézzük ölbe tett kézzel, hogy zsebkendőket küldünk nekik, amivel letörölhetik a könnyeiket, és szorítunk nekik?” A szlovák köztársasági elnök szerint a humanitárius segítség is fontos, de segíteni kell az ukrán hadseregnek is, hogy megvédjék magukat Oroszországgal szemben. A magyar kormány közben nemhogy fegyvereket nem küld, de azok áthaladását sem támogatta. Hétfőn megjelent egy kormányrendelet itthon, ami előbb megtiltja a fegyverszállításokat Ukrajnába Magyarországon keresztül, de engedélyezi, hogy más tagállamba mehessen szállítmány szárazföldön és légi úton is, illetve a kormány engedélyezte a NATO fegyveres erőinek Dunántúlra települését, „ideértve a gyakorlatokon és kiképzési feladatokon történő részvételt is”. Feltűnő, hogy miközben mindenhol igyekeznek hangsúlyozni a katonai egységet, a magyar kormány előbb elutasította, hogy NATO-erők érkezzenek Magyarországra, mert meg tudjuk védeni magunkat. És bár volt magyar–amerikai hadgyakorlat, arról a honvédség úgy számolt be, hogy ez a rutin része, és egy szóval sem említette meg Ukrajna lerohanását. Arról ugyanakkor beszámoltak, hogy Benkő Tibor honvédelmi minisztert meglátogatta az olasz kollégája, és szóba került Ukrajna is. Más ország honvédelmi minisztere a háború kitörése óta nem járt itt.