Az elmúlt hetekben sorban jelennek meg a hírek szocialista politikusok lefizetéséről egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján. Erről Fuzik Zsolt vallott, aki a vádak szerint bűnszervezetet irányított. Az ügy sokkal többről szól a tízmilliós kenőpénzeknél, de még a BKV-s és parkolási ügyeknél is: nemzeti nagyvállalatok is érintettek. Cikksorozatunkban bemutatjuk a budai HillSide Irodaházból irányított szervezet működését és a társaság legfontosabb figuráit. A cikkhez háttérbeszélgetéseket folytattunk a nyomozás több érintettjével, gyanúsítottjával, a fővárosi és több kerületi önkormányzatnál dolgozó vezető hivatalnokokkal, politikusokkal, és megszereztünk a nyomozati anyagból több ezer oldalt. A fenti részlet egy 2021. március 24-én lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyvéből származik. I. a 4IG Nyrt. szolgáltatás-managere, beszélgetőtársa B. a SYS IT Services Kft. munkatársa. A két cég közösen üzemeltette a BKV informatikai rendszerét. és I. érzékelte, hogy baj van, az adóhatóság nyomozni kezdett.A kormányzati sajtóban az elmúlt hetekben sorra jelentek meg szivárogtatások egy kihallgatási jegyzőkönyvből. Ebben a nyomozóknak Fuzik Zsolt, az ügy főgyanúsítottja arról beszélt, hogy 2017 és 2019 között korrupciós pénzeket adott át szocialista politikusoknak. Állítása szerint a zuglói polgármesternek, Horváth Csabának körülbelül 10-12 millió forintot, Tóth Csabának 250 milliót és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőknek 40 milliót, Baja Ferencnek pedig 30 millió forintot fizetett. Molnár Zsolt és Baja Ferenc elismerték, hogy találkoztak Fuzikkal, de tagadják, hogy pénzt vettek át. Horváth Csaba is visszautasította a vádat, Tóth Csaba nem reagált az ügyre. Az MSZP pártigazgatója, Molnár azt mondja, hogy az ügy a kampányra lett időzítve, szerint az ügyészség ilyenkor komoly szereplőjévé szokott válni a politikai életnek, de az ilyenkor elővett ügyek „a választásokat követően nagyrészt kifújnak”. A csúszópénzek, amik Fuzik vallomásában szerepelhetnek a zuglói parkolási tenderhez és a BKV informatikai rendszerének üzemeltetéséhez kapcsolódnak. Mindkét üzlet az általa irányított cégcsoporthoz tartozott. Ám Fuzik Zsolt és társai ügye túlmutat a parkolási és a BKV-s ügyeken, a szocialista politikusokon és a tízmilliós kenőpénzeken. Az ügyészség azzal vádolja Fuzikot, hogy bűnszervezetet irányított, és szerteágazó csalássorozatot hajtott végre. Sok szereplőből álló birodalma éveken át milliárdokat termelt, aranyéletet biztosított, de végül a mohóságnak, a stressznek és egy kivételesen precíz győri nyomozócsapatnak köszönhetően 2021 nyarán egyik pillanatról a másikra összeomlott.Szorul a hurokFuzik jobbkeze, a jelenleg szintén gyanúsított Varga Gergely 2021. április 14-én a könyvelőjével telefonált, amikor egyszer csak a beszélgetést lehallgató nyomozókat kezdte szidni. Érezte, hogy szorul körülöttük a hurok, és nem is tévedett. A NAV nyomozói valóban hetek óta lehallgatták a telefonját, és kívánsága szerint a nyomozati anyagban ki is emelték a nekik szóló üzenetet. 2021. júniusban Vargára és feltételezett társaira egy országos akcióban, nyolcvan helyszínen, 250 fővel csapott le a NAV kommandója, a Merkúr bevetési csoport és a TEK. A NAV nyomozati anyagaiban nyomon követhető, hogy kezdetben egy sima áfa-csalásra szakosodott szervezetet akartak felszámolni, de ahogy haladtak előre, észlelték, hogy az ügy szálai egyre magasabbra vezetnek.A gyanú szerint Fuzikék egyik fő tevékenysége a számlagyártás volt, szervezetük szolgáltatásait széles körben vehették igénybe az üzleti élet komoly szereplői . A vizsgált időszakban, 2018. január és 2021. nyara között a gyanú szerint a szervezet több mint 19 milliárd forintról állított ki számlát, az általuk okozott költségvetési kár közel négymilliárd forint. Olyan óriáscégek is érintettek az ügyben, mint a Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt 4IG távközlési-informatikai gigakonszern vagy éppen az Antenna Hungária, ami az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója. A két cég egyesülését február végén minősítette Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja majd az üzlet körülményeit. A NAV nyomozása ugyan csak a költségvetési csalásokra koncentrált, de a nyomozati anyagokból arra lehet következtetni, hogy az adócsalásra létrehozott számlagyár mellett a túlárazott közbeszerzések lefölözése is a Fuzik-csoport profiljába tartozott. Strómanok által irányított cégekkel állami vállalatoknál és önkormányzatoknál tendereket nyertek el, milliárdos megbízásokat húztak be. A munka javát más, valóban kompetens cégekkel végeztették el, közben pedig az extraprofitot a fantomcéghálójukkal, kamu alvállalkozói szerződéseken keresztül kiszivattyúzták. Az egyik gyanúsított erről így vallott a nyomozóknak: „a gazdasági tevékenységek mindig megvalósításra kerültek, csak nyilván a piaci árhoz képest mindig drágábban. Volt olyan eset, hogy csak 20%-al volt túlárazva, de volt olyan eset is, hogy 300%-al.” Egy másik tanú pedig még konkrétabban fogalmaz a BKV-s informatikai projekt kapcsán, amit a Magyar Jeti sorozatunkban korábban már bemutattunk.A letartóztatások után ezt a BKV-s projektet vette át Pintér Sándor köre Fuzikéktól. A szolgáltatás ára a korábbi maradt.De a lehallgatott tagok az áfacsaláson és túlárazáson túl is bőségesen utalnak egyéb bűncselekményekre, többek között droggal való visszaélésre, engedély nélküli vadászatra, oltással kapcsolatos machinációkra, korrupcióra, állami és önkormányzat pályázatok manipulálására.Színes társaságA szervezetet Fuzik Zsolt irányította, aki a nyomozók szerint a CBA alkalmazottja, saját állítása szerint az informatikai vezetője. Őt társai a lehallgatott beszélgetésekben főnökként, illetve Nagymester-néven emlegették. A Nagymester a kiterjedt bűnszervezet ügyeit társaival együtt a MOM Park és a Novotel Hotel között álló HillSide irodaház ötödik emeletén lévő irodából intézte. Szervezete több tagja is a CBA-csoporthoz kötődött biztonsági, informatikai és egyéb területen, a CBA flottájához tartozó telefonszámokat használt.Fuzik Zsolt 2010 előtt a BKV informatikai igazgatója volt. 2009 decemberében korrupciós bűncselekménnyel vádolták meg, de végül 2017-ben felmentették. A hierarchiában Fuzikot az ex-ügyész, Varga Gergely követte, aki 2008-ig a Fővárosi Ügyészség szóvivője volt. 2011-ben bűnpártolás, üzletszerű hivatali befolyással üzérkedés, vesztegetés, csalás miatt elítélték. Több esetben pénzt kért egyes ügyek vádlottjaitól azért, hogy közbenjárására enyhébb ítéleteket hozzanak a bíróságok.2009 nyarán fogták el, amint épp kenőpénzt, hatszázezer forintot vett át. A fegyelmi eljárásán az is kiderült, hogy egyik ügyének női vádlottjával intim kapcsolatba lépett, emiatt akkoriban a sajtóban „Szexügyészként” híresült el. Vargát hat év börtönre ítélték, amiből négy és felet le is ült. Fuzik Zsolt vallomásában arról is beszél, hogyan ismerkedtek össze: „dr. Varga Gergellyel 2010-ben találkoztam korábbi előzetes letartóztatásunk során. Mikor szabadult a börtönből ( 4,5 év után ), segítettem neki munkát találni.”Tehát Fuzik és Varga 2010 körül, előzetes letartóztatásuk alatt ismerkedtek meg. A szervezetben alájuk tartozott Sz. Szabolcs (a nyomozók Madár fedőnévvel jelölték), egy tősgyökeres csepeli férfi, aki a nyomozati anyagok szerint a feltételezett bűnszervezet nélkülözhetetlen figurája volt. A gyanú szerint ő hozta létre és irányította a több tucatnyi fantomcégből álló számlagyárat.Főnökeivel ellentétben ő eddig szinte teljesen ismeretlen volt a nyilvánosságban, nem szerepelt a bűnügyi hírekben. Csupán egyszer írtak róla, hogy 2012 és 2017 között az ő cége adta ki az egyik fideszes vezetésű önkormányzat lapját. A szervezet csúcsáigAkik a híreket vagy éppen a NAV Facebook-oldalát követik, nem először találkozhatnak olyan akciódús videóval, amiben kommandósok adócsalásra szakosodott bűnszervezet tagjaira törik rá az ajtót. Ebben az esetben az számunkra a különleges, hogy Fuzik Zsolt és társai-ügyben a nyomozati anyagból az is kirajzolódik, ami amúgy nem szokott a nyilvánossághoz eljutni. Nem csak azokat a gyanúsítottakat ismerhetjük meg, akik a fantomcégek sorát létrehozzák, majd eltüntetik, és közben üzemszerűen gyártják a számlákat és szállítják a fekete pénzeket, hanem azokat is, akik a feltételezett bűnszervezet csúcsán állnak. És ami talán a legfontosabb, az is láthatóvá válik, hogy milyen milliárdos cégeknél vehették igénybe a számlagyár szolgáltatásait. Tehát, hogy kik lehetnek a bűncselekmények fő haszonhúzói. Olyan ez, mintha egy kiterjedt drogmaffia utáni nyomozásban az utcai dílereken keresztül a nyomozók eljutnának a drogbárókhoz, sőt azokhoz a befolyásos emberekhez is, akik a drogot nagy tételben felvásárolják. Mi az a számlagyár?Madár a gyanú szerint egy többszintű számlagyárat működtetett. Főként takarítási és informatikai munkákról állított ki olyan számlákat, amik mögött nem volt valós munka. A cél az lehetett, hogy a számlagyár ügyfelei a szolgáltatásaik ellenértékén túl az áfát is besöpörhessék. Egy milliárdos projektnél ez akár 20-25%, tehát 200-250 millió plusz haszon is lehet attól függően, hogy a számlagyár és a közvetítők menet közben mennyi jutalékot kérnek el.Tehát, mondjuk van egy nagy takarító vállalat, nevezzük Patika Takarító Vállaltnak, ami kap egy sok száz milliós megbízást, hogy rendszeresen takarítsa valamelyik város közlekedési eszközeit. A Patika a munkát elvégzi a saját alkalmazottaival, de közben megbízási szerződést köt a Csillog-villog kft.-vel mint alvállalkozóval, ami elvileg besegít a buszok üléseinek takarításában, de valójában semmilyen munkát nem végez, csak egy számlát állít ki a munkáról. A Patika ezt a számlát elszámolja költségként és az áfáját levonásba helyezi. A költségként elszámolt összeg csökkenti a társaságiadó-alapját, az áfa levonása pedig csökkenti az állam felé befizetendő áfa összegét. A Patika átutalja a számlára írt összeget a Csillog-Villog kft-nek. Majd a Csillog-Villog kft. szintén fiktív alvállalkozói szerződést köt. Megbízza a Súroló kft-t, hogy segítsen neki a buszok székeinek aljára ragasztott rágók levakarásában. A Súroló sem végez semmilyen munkát, nem is alkalmas rá, eszköze, alkalmazottai nincsenek, de kiszámlázza a fiktív munkát. A Csillog-Villog fizet, majd a könyvelésébe bevezeti a számlát, és szintén lecsökkenti az áfáját. Így a Patika Takarító Vállalat pénze áfástul lecsorgott a Súrolóhoz. A számlagyár pénzbegyűjtő embere a Súroló kft. számlájáról felveszi áfástul a pénzt és egy nagy táskában visszajutatja a Patikához, miközben persze mindenki leszedi a részét a lóvéból. A be nem fizetett áfa miatt hiány keletkezik az államkasszában, de mire a NAV eszmél, eltelik némi idő. Ezt az időt használja ki a számlagyáros arra, hogy új, jellemzően hajléktalan vagy más okból teljesen elérhetetlen személyre íratják át a Súroló kft-t, és az adótartozás behajthatatlanná válik.HaszonhúzókA NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Győr-Moson-Sopron Megyei Felderítési Osztályának két pénzügyőr hadnagya 2021. június 4-én jelentést írt, amiben összegezte a vizsgált időszakban a számlagyár tevékenységét, megjelölte a haszonhúzó cégeket, és azt is, hogy ebben az időszakban pontosan mennyi hasznot húzhattak az adószabályok kijátszásából. A feltételezett haszonhúzó cégek között megtalálhatóak az informatikai szektor nagyágyúi, többen közülük óriási, sőt nemzetstratégiailag kiemelt állami projektekben vesznek részt. De szerepel a listán az a cég, ami a BKV informatikai rendszerét üzemeltette, van több olyan cég, ami nagy állami vállalatokkal dolgozott és olyan is, ami különböző önkormányzatnál a parkolás üzemeltetését végezte. Ezek a cégek lehettek a Fuzik-csapat szolgáltatásának a megrendelői.A pénzügyőrök jelentésének összefoglalója: „A jelentésben foglaltak szerint a nyomozás során 33 darab társaság került azonosításra, melyek a gyanú szerint számlagyárként működtek, azaz fiktív számlát állítottak ki. A számlagyárban résztvevő társaságok több szinten helyezkedtek el. A legfelső szinten a haszonhúzóknak közvetlenül beszámlázó, míg a legalsó szinten olyan társaságok találhatóak, akiknek még csak áfabevallásuk sem volt. Mivel a legalsó társaságok adóbevallási és adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették, így a számlabefogadó társaságok sem felelnek meg a 2007. évi CXXVII. számú az általános forgalmi adóról törvény rendelkezéseinek, tekintettel arra, hogy a nyomozás során bebizonyosodott, hogy ezek a társaságok egyazon személyi kör irányítása alatt álltak, így objektíven állítható, hogy tudatában voltak annak, hogy adókijátszásban vesznek részt. A számlagyár tagjai nemcsak egymás között, hanem 21 olyan társaság részére is állítottak ki számlát, akiket a nyomozás során haszonhúzó társaságként sikerült azonosítani.”A NAV nyomozói az összes fent említett cégnél házkutatást tartottak és iratokat, adathordozókat foglaltak le. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség a feltételezett haszonhúzó társaságok közül 13 ügyvezetőjét, illetve egykori ügyvezetőt, egyes esetekben tulajdonosokat, illetve alkalmazottakat költségvetési csalással gyanúsított meg. Minden esetben együttműködikMegkerestük az érintett cégeket. Rákérdeztünk, hogy volt-e náluk házkutatás, kihallgatás, meggyanúsítottak-e valakit a hatóságok, és lettek-e a vizsgálatnak következményei.A T-Systems válasza: „Hatósági megkeresés esetén törvénytisztelő vállalatként a T-Systems minden esetben együttműködik a hatóságokkal, a kérdésekben említett esetleges érintettséggel kapcsolatban ugyanakkor nem tudunk bővebb felvilágosítással szolgálni.” A Prizma-csoport válasza: „Cégcsoportunknak Fuzik Zsolttal semmilyen kapcsolata nincs és nem is volt. A vele kapcsolatos ügybe ugyanakkor vizsgálat alá vont a NAV olyan cégeket, amelyekkel cégcsoportunk üzleti kapcsolatban állt. Részünkre az ügyben szereplő társaságok valós teljesítést nyújtottak, a velünk kapcsolatos NAV kéréseknek teljes mértékben eleget tettünk és az adóhatóság rendelkezésére bocsátottuk az ezt igazoló szerződéseket, teljesítési igazolásokat, számlákat és banki átutalási bizonylatokat, valamint rendelkezésre álltunk az ilyenkor szokásos kihallgatásokon is. A fentieken túl azóta a NAV további kérdéssel, igénnyel nem élt felénk. Az ügy következtében az érintett cégekkel kapcsolatos üzleti együttműködésünket megszüntettük.” A 4IG válasza: „A 4iG Nyrt., továbbá bármely vezető beosztású munkavállalója, valamint egyetlen alkalmazottja sem állt az elmúlt időszakban hatósági vizsgálat alatt.” Az ügyészségnél írásban rákérdeztünk, hogy a fenti cégeknél történt-e gyanúsítás, de a nyomozásra való tekintettel nem adtak választ. A többi érintett cég nem reagált a kérdéseinkre, illetve a Bucsi Autóháztól telefonáltak, hogy az ő esetük speciális. A céget tavaly vásárolták. Az új tulajdonos pedig meglepődve tapasztalta, hogy két hónap múlva a NAV kopogtat nála. Azt mondják, hogy mindenben együttműködnek az adóhatóságokkal, de nem érintettek az ügyben. A CBA válaszolt a megkeresésünkre, de nem reagáltak arra a kérdésünkre, hogy Fuzik Zsolt és társai milyen beosztásban, mettől meddig dolgoztak a cégnél. Azt írták, hogy: „Nem rendelkezünk információval az Ön által említett nyomozásról.” Fuzik Zsoltot kerestük, de nem reagált megkereséseinkre. A következő részben bemutatjuk, hogyan irányították a szervezetet egy budai irodaházból.