Az Ukrajnából hazánkba érkező menekültek hosszútávú ellátása lesz a legnagyobb nehézség, mondta el Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen kedden. Kiss arról beszélt, milyen feladatokat vállal a főváros a menekültek ellátásában, és milyen tapasztalataik vannak az elmúlt hetek alapján. Eddig kétezer menekültnek nyújtottak segítséget szállással és élelmezéssel, nagyjából 25 ezer adag ételt osztottak ki.A kiadott szolidaritási jegyek számából az látszik, hogy a menekültek döntő többsége Záhony felől érkezik Budapestre, de sokan jönnek a Romániával határos Biharkeresztes és Lőkösháza felől is, valószínűleg olyanok, akik az első hullámban Románia felé hagyták el Ukrajnát, majd úgy döntöttek, tovább akarnak menni Nyugat-Európába, és ezért indultak Magyarország felé. A budapesti pályaudvarok adatai alapján az elmúlt napokban sokkal többen mentek el, mint amennyien érkeztek, ebből látszik, hogy elsősorban tranzitország vagyunk.Kiss szerint az érkező menekülőket négy nagy kategóriába lehet sorolni: ukrán ajkú, kis létszámú családok, harmadik országbeli egyetemisták, valamint kárpátaljai magyarok és kárpátaljai magyarajkú romák. A fővárosi ellátórendszer az utóbbi két csoportnak nyújtja a legtöbb segítséget, és általában ők azok, akik hosszútávon az országban szeretnének maradni.Az ukrán ajkú családok jellemzően városokból érkező középosztálybeliek, ők pár napig maradnak, van továbbutazási tervük, és segítségre a szálláson kívül alig van szükségük. Őket szívja fel a legnagyobb létszámban a civilszféra, az elhelyezésüket gyakran lakossági felajánlásokból oldják meg.Az Ukrajnában tanuló harmadik országbeli diákok általában szintén csak pár napig maradnak a szállásokon, a hazaútjukról pedig szervezetten gondoskodnak a nagykövetségek. Vannak köztük olyanok, akik a hazai felsőoktatási intézményekhez kerültek, ők tartósabban maradnak, kollégiumokban helyezték el őket.Érkeznek még kárpátaljai magyar családok, itt jellemzően több generáció jön, leginkább nők, sok gyerekkel. Ők Kiss szerint a Magyarországon dolgozó családfőhöz érkeznek, nagyrészük nem tervez továbbutazást. És jönnek kárpátaljai magyarajkú roma családok, általában családonként 8-20 fővel, oldalági rokonsággal együtt. Jellemzően nincs továbbutazási tervük, ha férfiak is érkeznek, ők szívesen vállalnának munkát az országban.A főváros rövid- és hosszútávú szálláshelyekkel, étkeztetéssel, személyszállítással, valamint az információáramlás, koordináció segítésével vesz részt a menekültellátásban. Rövidtávú elhelyezést budapesti tömegszállásokon oldják meg, a hosszútávú szálláshelyeket pedig Budapesten kívüli nyári táborhelyeken alakították ki. Kiss véleménye szerint ez utóbbiak a fenntartása, esetleges bővítése lesz a legkomolyabb kihívás, mert a működtetésük nagyon komoly szociális munkát igényel: itt már jogviszonyok, papírok rendezésében, egészségügyi állapot felmérésében, iskoláztatásban, munkavállalásban kell segíteni a menekülteknek.A karitatív és civil szervezetekkel a főváros az elejétől fogva együttműködik, együtt összesen 900 rövidtávú férőhelyet működtetnek Budapesten, ebből 220 férőhelyet biztosít az önkormányzat.A fővárosi önkormányzat hosszútávú szálláshelyei közül Kiss Ambrus szerint jelenleg nagyjából 250 helyet töltöttek meg, és további 1500-at tudnának szükség esetén rövid idő alatt megnyitni, viszont ehhez megfelelő számú szociális munkásra is szükség lenne.A BOK csarnokban nyitott tranzitváró létrehozásáról múlt csütörtökön értesítette őket a kormány, a pénteki bejáráson is részt vettek. Az önkormányzat ide saját standdal nem települt ki, a létesítmény működését a menekültek szállításával segítik.„Politikai értelemben nekem teljesen szürreális, ami történik” – mondta arra, hogy a tranzitváróban egymás mellett dolgoznak a rendőrség munkatársai a Migration Aid civil szervezettel, amelyet korábban Soros-szervezetként bélyegzett meg a kormányzat. „De végre” – tette hozzá Kiss.A főpolgármester-helyettes szerint aggasztó, hogy nem tudni, mekkora kapacitásai vannak az államnak a menekültek hosszútávú elhelyezésére. A főváros egyeztet a katasztrófavédelem vezetésével, a BRFK-val és a Fővárosi Védelmi Bizottsággal is (bár a neve ezt sugallhatná, utóbbi nem a fővárosi önkormányzat szerve, hanem egy katasztrófavédelmi feladatokat ellátó állami szerv, amelynek Sára Botond a kormánymegbízottja). Magasabb kormányzati szintekről viszont eddig még nem keresték a kapcsolatot a fővárossal, de Kiss szerint erre a hosszú távon az országban maradó menekültek ellátása miatt idővel feltétlen szükség lesz.