Hétfőn a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik benyújtott egy határozati javaslatot, miszerint a magyar parlament ellenzi, hogy az EU csatlakozzon a globális minimumadó bevezetéséhez. Minden EU-s tagállamnak vétójoga van az ügyben, úgyhogy ha a magyar kormány szót fogad a fideszes határozatnak, akkor a pénzügyminiszterek tanácsában Varga Mihály meg fogja akadályozni, hogy az EU 27 országa csatlakozzon a világ 137 országára kiterjedő, tervezett rendszerhez. Minden jel szerint a kormány szót kíván fogadni a parlamenti határozatnak. Erre utal például, hogy kedd este az USA külügyminisztere kifejezetten ebben az ügyben felhívta telefonon Szijjártó Pétert, aki szerda hajnali Facebook posztjában megírta, hogy Magyarország kormánya szerint most nem időszerű a globális minimumadó bevezetése, és ezt el is mondta Antony Blinkennek. (És azt is elmondta neki, hogy a magyar labdarúgó válogatott 4-0-ra győzött Anglia ellen.)Szijjártó eddig büszke volt a minimumadóraA helyzet azért tűnik furcsának, mert tavaly októberben Szijjártó Péter még kifejezetten elégedett volt a minimumadó tervezetével. "Olyan kompromisszum jött létre a globális minimumadó ügyében, amely kezelhető a magyar gazdaság szempontjából, mindez pedig bizonyítja, hogy megéri küzdeni a nemzeti érdekért, és vállalni a vitákat" - nyilatkozta hét hónappal ezelőtt. Akkor ebben Varga Mihály is egyetértett vele: "Nagyon komoly eredményt értünk el, nyugodtan mondhatom, hogy egy magyar siker valósult meg, jól tettük, hogy az érdekeinket határozottan képviseltük" - jelentette ki a pénzügyminiszter 2021 őszén. Sőt, a magyar kormány még az idén áprilisi EU-s pénzügyminiszteri találkozón sem jelezte, hogy bármi gondja volna a minimumadóval, amikor a téma napirendre került. A Tanácsot elnöklő francia kormány akkor azt sürgette, hogy még július előtt fogadják el a tagállamok a rendszer jövő januári bevezetését. Washingtonban, Párizsban és Berlinben is akarjákA globális minimumadó az amerikai, a francia és a német kormány közös fellépésével került napirendre. Hogy a Biden-kormánynak mennyire fontos, azt jól mutatja, hogy Blinken Bánki Erik javaslatának megjelenése után egy napon belül telefonált Budapestre. A francia pénzügyminiszter korábban az "az elmúlt száz év legjelentősebb nemzetközi adómegállapodásának" nevezte a tervezetet. A német kormány honlapjára pedig úgy került ki a tervezet ismertetője, mint az egyik legfontosabb nemzetközi javaslat, amelyet Olaf Scholz kancellár még pénzügyminiszterként készített elő. A rendszer lényege az volna, hogy a világ legnagyobb multinacionális vállalatai ne tudjanak a profitjuk 15 százalékánál alacsonyabb adót fizetni. A szabályozás az évi 750 millió euró (kb. 300 milliárd forint) feletti éves árbevétellel bíró, több országban is működő cégekre vonatkozna. Ha ezek a cégek nem fizetnek legalább 15 százalékot, köszönhetően az adóparadicsomokban ügyesen elhelyezett leányvállalataiknak, akkor a székhelyükön lévő ország adóhatósága elvehet tőlük annyi pénzt, amennyi a 15 százalékból hiányzik. A rendszer csak akkor működhet, ha a világ országai készek együttműködni. Ezért volt fontos, hogy tavaly októberben sikerült az OECD szervezésében elérni, hogy a világ 137 országa elvi beleegyezését adja, hogy csatlakozik minimumadóhoz. Ha az EU nincs benne, akkor az egész nem sokat ér. A Fidesz eszébe jutott az "első pillér"A Bánki Erik-féle, friss magyar ellenkezésnek két hivatalos indoka van: az orosz–ukrán háború okozta infláció, illetve a háború okozta gazdasági válság. E két, egymással összefüggő nemzetközi jelenség miatt nem akarják a fideszes képviselők, hogy a kormány megszavazza az EU-ban a csatlakozást az új adórendszerhez.A határozati javaslat részletes indoklásából viszont az derül ki, hogy a fő baj azzal van, hogy a minimumadó másik pillérét még nem fogadták el a világ országai, és a két pillér bevezetésének csak egyszerre volna értelme. Ez a másik (hogy bonyolult legyen, hivatalosan "első" nevű pillér, mert erről indultak meg hamarabb a nemzetközi tárgyalások, csak ennek még nem jutottak a végére), arról szólna, hogy a multiktól ott lehessen elvonni az adót, ahol a bevételük keletkezik. Azaz a nagy tech cégek ne tehessék meg, hogy például a magyarországi bevételeik után Írországban fizetnek adót, ahogy ez a gyakorlat többükre is jellemző. Ez a pillér az amerikai törvényhozásban akadt el, hiszen míg a második pillér alkalmat ad arra, hogy az USA-ban bejegyzett cégeket helyben adóztassák jobban, addig ez az első pillér a nem székhely szerinti országoknak lenne előnyös.Ilyen értelemben logikus az első pillért kizsarolniuk azoknak az országoknak, amelyeknek nincsenek saját területükön bejegyzett tech-óriáscégeik. A furcsaság inkább az, hogy a magyar kormány egyszer már elköltelezte magát a második pillér bevezetése mellett, és ahogy Szijjártó és Varga októberben állította, ehhez ki is alkudott saját szempontjai alapján fontos részletszabályokat benne.A lengyelek áprilisban ugyanezt mondtákA váratlan magyar fordulatnak, és a Bánki-féle javaslat részletes indoklásának van egy európai előzménye. A lengyel kormány idén áprilisban ugyanis egyszer már megvétózta az EU-ban a minimáladót, éppen arra hivatkozva, hogy az első pillér nélkül a második önmagában nem előnyös számára. A lengyel vétó szintén meglepetés volt, mert tavaly ősszel, a magyarhoz hasonlóan, a lengyel kormány is elvi áldását adta a nemzetközi megállapodásra. Májusban az amerikai pénzügyminiszter személyesen utazott Varsóba, hogy meggyőzze a lengyeleket, álljanak el a vétótól, de nem járt sikerrel.A tavaszi lengyel vétót a nemzetközi gazdasági sajtó azzal magyarázta, hogy a lengyel kormány ezzel akarja kizsarolni az EU-tól az RRF-pénzt, azaz a hozzáférést az újjáépítési alaphoz. Lengyelországnak közel 36 milliárd euró, azaz a Paks 2-re elkölteni tervezett pénz háromszorosa járna ebből az alapból, de jogállamisági problémák miatt az Európai Bizottság sokáig nem adott zöld utat a lehívásához. Június 1-én viszont a Bizottság kiegyezett Lengyelországgal, vagyis a pénzt - néhány Varsó által megígért feltétel teljesítése után - a kormány elkezdheti lehívni. Azóta Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik nem férhet hozzá az RRF-ből neki járó támogatáshoz. Rengeteg pénzről van szó, összesen több mint 5000 milliárd forintról, amelynek egy jelentős része örökre elveszik, ha legkésőbb novemberben a magyar kormány és a Bizottság nem köt hasonló megállapodást, mint amilyet a lengyelek most júniusban elértek. Miért fordult a minimumadó ellen a magyar kormány?Ez az előzmény arra is utalhat, hogy a magyar kormány úgy látta, hogy a lengyelek hatékonyan zsaroltak a minimumadó blokkolásával, ezért most kipróbálják, nekik is működik-e. Ennek az értelmezésnek ellentmond viszont, hogy a lengyelek továbbra sem álltak el a vétótól, és a varsói pénzügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy a vétónak és az RRF-nek eleve nem volt köze egymáshoz. Bár az sem kizárt, hogy a lengyelek addig tartják csak a vétózó pozíciót, amíg az RRF pénz a gyakorlatban nem kezd érkezni hozzájuk (egyelőre csak elvi megállapodás van róla, amelyben lengyel részről eddig még nem teljesített feltételeket kötöttek ki a tényleges utalás elé).Egy másik lehetséges értelmezés szerint a magyar kormány nem a saját RRF pénze miatt csatlakozott a lengyel vétóhoz, hanem így akar Budapest Varsó segítségére sietni. 2015 óta a lengyel-magyar együttműködés hatékonyan működött az EU-ban, de az orosz-ukrán háború feszültséget keltett a két kormány között, mert a lengyelek ellenszenvvel figyelik az Orbán-kormány oroszbarát gesztusait. Lehetséges, hogy a magyar kormány most azt jelezte, hogy Ukrajna támogatásán kívül minden másban számíthatnak a segítségükre, és Budapest kész egyszerre ujjat húzni Washingtonnal, Párizzsal és Berlinnel is, hogy a lengyelek ne maradjanak egyedül a küzdelmükben.Illetve az sem kizárt, hogy a magyar kormány azt jelzi a nyugati nagyhatalmaknak, hogy képes problémákat okozni fontos nemzetközi ügyekben, ezért jobb, ha nem bántják azért, mert vonakodik újabb szankciókat érvényesíteni Oroszországgal szemben. Ilyen bántásnak minősíthetné a magyar kormány például, ha az EU-ban büntetővámot vetnének ki az orosz olajra és gázra, amelyek vásárlásához a magyar kormány mindenképpen ragaszkodik.