Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter legújabb elmélete szerint azért drága az élelmiszer, mert Magyarországnak nincs tengeri kikötője. Ez az érvelés legutóbb májusban bukkant fel a kormányzati kommunikációban, de akkor az Oroszországgal szembeni uniós olajembargó ötletét utasította el Orbán Viktor miniszterelnök azért, mert Magyarországnak nincs tengerpartja. "Természetesen, akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket" - fogalmazott egészen pontosan a kormányfő.Most tehát az a baj, hogy nincs tengeri kikötőnk, három évvel ezelőtt azonban éppen azzal büszkélkedett el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében. A miniszter akkor arról beszélt, hogy a magyar kikötőrész fejlesztésére létrejön egy magyar vállalat, ami felügyeli a 100 milliós fejlesztést is, aminek három év alatt el kell készülnie. Ez a 3 év éppen most jár le, tehát ha az eredeti kormányzati tervek megvalósulnak, akkor mostanra már üzemelnie kellene a trieszti magyar kikötőnek.A 60 évre kötött koncessziós szerződésből eltelt 3 év, de a kikötő nem üzemel, ellenben folyamatosan termeli a veszteséget. Pedig a mesteri terv szerint a magyar vállalkozások innen bonyolíthatnák le exporttevékenységüket, amely az eredeti kormányzati elképzelések alapján évi 78 ezer konténert jelentene. Ez még egy ideig várat magára."A kikötésre alkalmassá tétel egy hosszabb procedúra, amihez kotrással és partfalépítéssel az olasz fél segítségére is szükségünk van. Az időpontokkal óvatosak vagyunk: 3, 5 vagy akár 8 év is eltelhet, mire az egyes fázisok lezárulnak" - fogalmazott Garai Péter, az ügyletet lebonyolító és a minisztérium tulajdonában lévő Adria Port Zrt. vezérigazgatója 2021. decemberben a kozlekedesvilag.hu oldalnak adott interjúban. Az interjúból az is kiderült, hogy a terület vételára nettó 25 millió euró volt, ami mai áron közel 10 milliárd forint. A megvásárolt kikötő amúgy szennyezett, mert olajfinomító működött ott az 1980-as évek végéig.A cég masszívan veszteséges: 2020-ban 374,4 millió forintos veszteséggel zárt, nem volt bevétele, ellenben több mint 193 millió forintot költöttek ügyvédekre. Nem sokat változott a helyzet 2021-ben: a céges beszámolója szerint az Adria Port Zrt. tavaly ugyan elkönyvelhette első bevételeit (összesen 865 ezer forintot), de ez is abból származik, hogy bérbe adott ingatlanokat. A veszteség ezúttal 354,6 millió forint lett, így két év alatt összesen már 728 millió forint mínuszt sikerült összehoznia a trieszti magyar kikötőnek. Ügyvédekre változatlanul sokat, összesen 117,5 millió forintot költöttek (mostani árfolyamon), az irodabérlés ehhez képest csak 32 millió forintot vitt el, a 7 alkalmazott fizetését pedig mintegy 100 millió forintból sikerült kigazdálkodni.Bár ez a veszteség soknak tűnik, igazából eltörpül az állam által alaposan felhizlalt társaság saját tőkéjéhez képest, amely még mindig 16,5 milliárd forint. Ennyi pénz azonban garantáltan kevés lesz a tervezett kikötői terminál 100-200 millió eurós (40-80 milliárd forint) költségének fedezésére. Korábban megírtuk, hogy érdekes módon az alapvető gazdasági érdeket több tengerrel nem rendelkező európai ország sem ismerte fel, például Ausztriának sincs saját kikötője.