444 a kommenteren - 444

444 444

A Magyarországi Szikvízkészítők Jedlik Ányos Lovagrendje a 236 literes Barátság Poharából kínálta a fröccsöt Gyulán

Június 10-11-én a Békési Ipartestület és a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ közös EU-s projektjében („A digitalizáció és a technológiai fejlődés alkalmazási és képzési lehetőségei a szikvízkészítő mikro- és kisvállalkozások gyakorlati tevékenységében – a szakma jövője”; GINOP-5.3.5-18-2020-00223) nemzetközi szikvízipari konferenciát rendeztek Gyulán a hazai és határon túli szikvizes vállalkozóknak.Az erről szóló minapi közleményben az áll, hogy:„A gyulai Park Hotelben zajló kétnapos eseményen mintegy 100 szakmabeli vett részt, jelentős számú romániai, szerbiai és szlovákiai szódás vállalkozó is képviseltette magát, köztük Bób János, a szlovákiai Szímő (Jedlik Ányos szülőhelye) polgármestere is. A konferencián Juhos János (a Békési Ipartestület elnöke, az IPOSZ egyik alelnöke), dr. Kovács József országgyűlési képviselő (Gyula) és Kónya István gyulai alpolgármester köszöntötte a vendégeket, a rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Emil Kuchár, Szlovákia békéscsabai főkonzulja, valamint Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke is.A megnyitót követően szakmai előadásokra (többek között marketing, munkabiztonság, víztisztítás, termékdíj, elektromos autók, ügyviteli szoftverek témakörében), illetve a kiállító cégek bemutatkozására került sor. A konferencia kísérőprogramjaként péntek este a szekszárdi Muslinca Kórus bordalokkal szórakoztatta az egybegyűlteket, a Magyarországi Szikvízkészítők Jedlik Ányos Lovagrendjének tagjai pedig szekszárdi rozéból és a konferencián résztvevő szódások saját termékeiből készített fröccsel kínálták a vendégeket a Lovagrend 236 literes Barátság Poharából.”A Beol tudósítása szerint Kónya István (Fidesz) alpolgármester a rendezvényen azt mondta: „Szinte természetes, hogy akár magában fogyasztjuk, akár egy jó rozéfröccsöt iszunk, csak elővesszük a hűtőből a jó hideg szódát.” Azt mondta, egy hungarikumról beszélünk, ami méltó helyen van a gyulai vagy a csabai kolbász mellett, és „mindez azt is jelzi, hogy a magyarság mennyire kreatív, hogy elődeink mennyire fontosnak tartották, hogy azokat a természeti értékeket, amelyek itt van körülöttünk, a lehető legjobban hasznosítják.”
fel 0 le