Az MCC Scrutonban harmadik alkalommal tartott előadást új miniszter. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütötökön arról beszélt, hogy milyen nagy gazdasági válságban vagyunk benne, hogy nagyon kemény lesz, és hogy egyelőre nem is látszik a vége. Nagy Márton tételmondata szerint ma már jobban kell félni a recessziótól, mint az inflációtól. Azt mondta, 2024 első felén túl nem nagyon szeretne tekinteni, mert olyan dolgok készülődnek, amik a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára fogják tenni, és bár 20 év alatt a pénzpiac minden területét látta, de az orosz válságtól az ázsiain át az adósválságig mind nagyon más volt, mint a mostani.Nagy szerint a kétszámjegyű inflációnál is jobban kell félni a recessziótól: magas inflációs környezetben vagyunk, amit úgy hívnak, hogy megélhetési válság, de ezen túlleszünk 2023-ban, a neheze viszont még előttünk áll.A legtöbb országban az élelmiszer- és az energiaárak növekedése közvetlenül és közvetetten is erősen befolyásolják az inflációt. Az 1980-as évek óta most a legmagasabb az infláció a fejlett országokban, és egyelőre nem látszik a vége, „állandó, meglepetésszerű inflációs sokkok” jönnek.A német infláció átmeneti hatások miatt csökkent, de emelkedni fog, és nincs kizárva, hogy az USA is eléri a 2 számjegyű inflációt – mondta Nagy, példaként hozva a nagy bajra, hogy az áram és a gáz ára az elmúlt hónapban felrobbant, 40-50 százalékkal nőtt. Az inflációs várakozások folyamatosan nőnek, Magyarország 10 százalék fölött van. Mindennap érkezik egy kínálati sokk, az energiaválság, élelmiszerválság és ellátási problémák vannak, amik az inflációt egyre feljebb tolhatják – mondta a miniszter.Szinte minden a fogyasztói árak emelkedésének irányába hat, ez pedig lényegében erősíti a dollárt, ilyenkor viszont minden más gyengül, mert az inflációt Amerika kinyomja a többi országba – mondta Nagy, említve, hogy a paritás egyre közelebb van, amikor a dollár és az euró ugyanannyit ér.Súlyos megélhetési válság fenyegeti a világot: a megélhetési költségek nőnek, a reálbérek csökkennek, az életszínvonal és a szociális hálók csökkennek, ami politikailag is nehéz helyzetet eredményez, mert az infláció elszegényíti a társadalom bizonyos rétegeit.„Magyarország magát az inflációt kezelte az ártsopok rendszerén keresztül” – mondta Nagy, akinek a prezentációján ott volt az extraprofitadó is. Velünk szemben olyan országok, mint Ausztria, Spanyolország, Németország, Belgium vagy Franciaország az infláció hatását próbálta osztogatással kezelni, ami tovább növeli az inflációt – mondta Nagy.No pain, no gain„Öveket becsatolni, recesszióra felkészülni!”- mondta a második felvonásról Nagy Márton, aki biztos benne, hogy recesszió lesz.A mesterséges recesszióra példa, hogy a munkanélküliségi ráta legalább 5-10 százalék lehet 2 évig, ami „gazdaságilag textbookduma, de politikailag rémálom”. „Ezt hívják no pain, no gain policy-nek”, amit például az 1970-es években csináltak az USA-ban. Erre a problémára most is fel kell készülni.A recesszió okai eltérnek a fejlett országokban. Az USA-ban agresszív kamatemelést csinál a FED, de az USA épp túlhevült gazdaságból jön lefelé (bár ezt lehűtve nehezebb eltalálni, hol lesz az alja). Az EU-ban ehhez hozzájött a háború, itt az energia- és élelmiszerfüggés sokkal nagyobb, a szankciós politika pedig állandó sokkot okoz a kontinensen, ez tényleg mesterséges recessziót fog hozni. Lényegében betoljuk a gazdaságainkat egy recessziós környezetbe. Az EKB próbálja hűteni a várakozásokat, de ezt így nem lehet, a piacok erősebbek, mint a jegybankok, ha nem lépik meg, ki fogják kényszeríteni – mondta Nagy Márton.A munkaerőpiacon romlás lesz és munkanélküliség. Amerikában sosem védték meg a munkahelyeket, de az EU-ban igen (például kurzarbeittal), és Magyarország is a világjárvány alatt – monda Nagy, aki szerint most is probléma lesz, hogy meg kell védeni a munkahelyeket.Pure recessziós félelemLátványos kamatemelkedés van a fejlett gazdaságokban, és egyre több gazdasági vezető jelez recessziót. Látványos az üzleti hangulatindex romlása Németországban, lényegében ott vagyunk, ahol 2020 márciusában voltunk, a világjárvány elején. Az alapanyagok és a gabonák áraiban az elmúlt hetekben érdemi korrekció látszódik, ami szintén a recesszió előszele lehet. „Ez pure recessziós félelem”, mindenki masszív visszaeső keresletre számít – mondta Nagy.Gyorsuló ütemben nő a recesszió valószínűsége az EU-ban és az USA-ban, utóbbiban a piac 2023 első felére látja a legvalószínűbbnek.A pénzügyi, a gazdasági és a politikai válság kockázata is nő, Nagy szerint is extrém stagfláció várható: kétszámjegyű infláció és recesszió lesz. Akár kamatemeléssel, akár szankciókkal, de direkt bevisszük magunkat a recesszióba, hogy kimeneküljük a magas inflációs környezetből. Óriási kihívás ezt túlélni és megerősödve kikerülni belőle.A kormány definiálta a legfontosabb célját: a családok megvédését, és ebben ott van a teljes foglalkoztatottság megvédése is. A munkahelyvédelem meg fog jelenni a gazdaságpolitikában – ígérte Nagy.Mediterrán adósságválságNormális esetben nem nagyon van olyan, hogy a növekedés az infláció nem együtt mozog. A válság hatása az extrém stagflációs környezet, ami gazdasági instabilitást okoz, mert a költségvetések borulnak, finanszírozási nehézségek adódnak, megélhetési válság, munkanélküliség és politikai instabilitás jön.A válságok között is fontos a mediterrán adósságválság. A mediterrán országok a járvány alatt is túladósodtak. „Ezt vajon meddig tudják finanszírozni a gazdagabb országok?” – kérdezte Nagy, aki felidézte, hogy amikor az olasz hosszú hozamok benéztek 4 százalék fölé, aznap az Európai Központi Bank rendkívüli ülést tartott.Jelenleg a tagországok államadósságainak jelentős részét birtokolja az EKB, ami a 2011-es válság következményeként konszolidálja a különböző országok adósságát. Ha ezt már nem tudja kezelni az EKB, az erősen ki fog hatni Magyarországra is.A németországi adatokban az üzleti indikátorok csökkenését egyelőre nem követi a munkaerőpiaci hangulat, de a közeljövőben ott is csökkenés lesz. Miért is marad egyelőre optimista hangulat a munkaerőpiacon, miközben a növekedéskilátások romlanak? Ez csak átmeneti, illetve feszes a munkaerőpiac is: az EU-ba tartó migrációs hullámok enyhültek, a megfelelő munkaerő felvétele pedig kihívás a cégeknek.Az ipari beruházások miatt is szívunkMarkáns kamatemelési ciklusokba kezdetek a régió jegybankjai, minden régiós ország kötvényhozama érdemben nő, a folyó fizetési mérleg egyenlege néhol gyorsan romlik. Ebben a helyzetben az utóbbi természetes ebben az országban – monda Nagy. A GDP-arányos nettó energiaimport jelentős deficitet mutat a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is, de az blődség, hogy ez a rezsicsökkentés miatt lenne – mondta Nagy.Magyarországon 27 százalék a beruházási ráta, a második legmagasabb az EU-ban, és érdemi beruházások nálunk az energiaintenzív ágazatokban vannak, főleg az akkumulátorgyártás. Egy energiaválság közepén rontja a folyó fizetési mérleget.A miniszter azt mondta, az EU-val meg kell egyezni, mert az EU-s pénzek kiemelten fontosak a magyar gazdaságnak. A teljes EU-s csomag 37,5 milliárd euró, amiből 22 milliárd a kohéziós pénz, amiről szerinte nem is kérdés, hogy meglesz (nyáron, legkésőbb ősszel), csak alá kell írni. Az RRF a kérdéses, amiből 9,6 milliárd euró a hitel (ami adósságot növel) és 5,9 a támogatás, ami szintén kell, ez nem is kérdés, rajtunk nem fog múlni – mondta a miniszter.A régiós országok többségében továbbra is a GDP 2-4 százaléka közötti FDI-beáramlás (közvetlen külföldi tőkebefektetés) tapasztalható.Nagy szerint az probléma, hogy ezek energiaintenzívek, de egy sokk nem írhatja felül azt a gazdasági stratégiát, hogy autóiparban és akkumulátorgyártásban vezetők legyünk.Egyedülállók vagyunkNagy arról is beszélt, hogy válságok idején a politikai stabilitás és az erős társadalmi felhatalmazás felértékelődik. A politikai cselekvőképesség a stabilitáson és az erős felhatalmazáson alapul, nem elég az intellektus, megfelelő végrehajtási képességre/erőre is szükség van. A mai magyar politikai cselekvőképesség egyedülálló: a Fidesz-KDNP 12 év után újra kétharmaddal nyert, soha ennyien még nem szavaztak egy pártra, itthon nincsenek koalíciós feszültségek és csatározások, és nemcsak Nagy, de Orbán is rengeteg válságot látott, egyedülálló a tapasztalata Európában.Ezzel szemben külföldön már repedések látszódnak: Franciaország, Bulgária, Ausztria, Svédország, Észtország – koalíciós válságok, kisebbsége került kormányok vannak ott. Több európai országban sztrájkhangulat van (Angliában és Belgiumban), miközben egyes feltörekvő országban már súlyos gazdasági és politikai válság alakult ki, Ecuadorban és Srí Lankán meg is bukott a kormány.Nagy szerint Magyarországon nem lenne jó a munkanélküliség szándékos növelése, mert fájni fog a családoknak. De az USA és Németország fog ilyet csinálni, ami Magyarországra, erre a kis, nyitott országra hatni fog. Viszont itthon a fiskális politika marad szigorú, a legfontosabb feladat a rezsicsökkentés, a nyugdíjak, a családtámogatás és munkahelyek védelme lesz.Az árstopokból ki kell jönniArra a kérdésre, hogy az árstopok hogyan lesznek tarthatók, Nagy azt mondta: az év elején hozott árstopok akkor jöttek, amikor elkezdett jönni az infláció, az volt a terv, hogy megvédik a családokat – mert a kilengést lényegében lecsapja az ársapka –, majd lecseng. A probléma, hogy február 25-én a szomszédunkban kitört egy háború. „Ki gondolta volna? Ki?”Nagy szerint az árstopok nem jó dolgok, „a fene se akarja őket”, a piacba való legdurvább beavatkozás, csak átmenetileg lehet ilyet csinálni, de a sokkok sajnos akkorák, hogy szükség volt rá. Ezekből az árstopokból ki kell jönni, leszámítva a rezsicsökkentést, amit meg kell védeni, azt az extraprofitadóból finanszírozzuk – mondta Nagy, aki szerint most sokkal nehezebb kijönni az árstopokból, de ki kell, és viszonylag egyszerű, a rezsicsökkentésből viszont nem akarnak és nem is kell.Az állami építőipari beruházásoknak az 1150 milliárd forintos csökkentésének lesz hatása a gazdaságra, az építőipar közel 50 százaléka állami megbízású. De túl volt hevítve az építőipar, tehát ilyen tekintetben jó is tud lenni ez, de a beruházási ráta nem fog összecsuklani, a magánberuházást (a 27 százalékból 5 az állami) erősen nyomni kell, nem szabad hagyni, hogy leessen. Nagy szerint ezek 2024-től vagy 2025-től beindulhatnak újra, mert visszatérhet a növekedés.Nagy szerint az infláció szerepében 80 százalék a globális faktor, és a kormány elfogadja a jegybank kamatemelési döntéseit, de a kormány dolga az, hogy ne engedje, hogy recesszióba csússzon az ország, a növekedést fent kell tartani, még akkor is, ha külföldről jön a recesszió.Mi lesz, ha vége a háborúnak?Nagy szerint a háború végével az energia- és gabonaárak csökkennek, de nem oda, ahol a válság előtt voltak, mert a szankciók nem szűnnek meg. Mégis sokkal biztosabbá válna a jövő, mert most nem túlzás azt mondani, hogy hétről hétre élünk, nem tudjuk, mit kapunk a nyakunkba. Nagy szerint több mint egy szleng vagy egyszerű politikai szöveg, hogy béke kell, mert az egy egyszerű kezelése a gazdasági válságnak.Arra a kérdésre, hogy lehet-e úgy kezelni az inflációt, hogy inflációkövetők legyenek a bérek, azt mondta: „Ne. Belgiumban azok.” Nagy szerint ilyenkor azonnal adott az ár-bér spirál, márpedig akkor tudod stabilizálni a helyzetet, ha az infláció és a bér elválik. A bérpolitika egyszerű: a bér előretekintő, a tudott infláció visszatekintő. Az állam abban tud példát mutatni, ahogy az állami szektorban bérezik. „Ha meg jön a recesszió külföldről, akkor nem biztos, hogy annyira nehéz lesz a bérezés másik oldala” – mondta a bértárgyalásokról.Mi van?Nagy az euró bevezetéséről azt mondta, inkább hagyjuk a kérdést, a távoli jövő homályába vész. Szerinte az emberek nem tudják, mit jelent a csatlakozás a versenyképességre és a gazdaságra nézve. „Ilyen fejlettségi fokon nem szabad, a sokkokat nem tudjuk kezelni külön monetáris politika nélkül” – mondta, említve a Beltikumot, ahol az infláció 20 százalék, a kamat „nagy büdös 0”, vagyis évi 20 százalékkal csökkennek a megtakarítások. Németországban 8 százalék az infláció, nekik vannak a világon a legnagyobb pénzügyi megtakarításaik, erre 0 a kamat, buknak, de az EKB sem emel, mert ezzel megint bedönti az olaszokat meg a görögöket. Nagy a kérdésre úgy válaszolt:„Mi van? Ne haragudj... Eurózóna? Hagyjuk már!”Szerinte egy széttartó fiskális rendszerről van szó, „hogy akarnak ezek konvergálni, hát divergálnak”. Nagy azt mondta, Görögországot és Portugáliát meg Szlovákiát is megelőztük már fejlettségben.Arra a kérdésre, hogy mit kell Magyarországnak tennie ahhoz, hogy Ausztriát utolérje, azt mondta: ez nehéz dolog, de Ausztriában az állami eladósodottság nagyobb, mint Magyarországon, és hát a felzárkózás azért jó, mert ha itt kisebb a recesszió, mint ott, akkor felzárkózunk, és aki kevésbé fejlett, az könnyebben zárkózik fel, ez a bázishatás.