Mindig is éltek kagylók a Balatonban, de Balatonszemes egyik strandjánál már nehéz úgy fürödni, hogy ne okozzanak kisebb horzsolásokat, vágásokat. Bizonyos szakaszokon már összefüggő kagylómezőkön lehet sétálni a közel 30 fokos tóban, inkább már az a ritkább, ha sima iszapra léphetünk. Ilyen kagyló-labdákkal lehet focizni:Korábban is szerették a kagylók Balatonszemest, de most a balatonőszödi kormányüdülő felé eső egyik strandnál extrém mennyiségben telepedtek meg. Egy ilyen kis kupacot pillanatok alatt össze lehet gyűjteni:A fotót elküldtem Balogh Csillának, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos munkatársának. A kérdés persze az, hogy mit látunk a fotón. Ezek Dreissena fajok, azaz van a csomóban vándor- és kvagga kagyló is. Sok esetben a csomó alapja egy nagytestű kagyló, melyet sűrűnkolonizálnak az apró kagylók, ahogy a képen is látható- válaszolta.Sok minden kiderült még az invazív vándor- és kvagga kagylókról:Eredetileg ezek a fajok a Fekete- és Kaszpi-tenger vidékén éltek, illetve Ukrajnában a Bug-folyóban. De már a Balatonon kívül szerte Európában, így például a Boden-tóban is régóta megtalálhatók Egyetlen kagyló évente akár 1–1,5 millió petét is rak A szaporább kvagga kagyló 2008-ban jelent meg a Balatonban Már a kutatók figyelmét is felkeltette a rengeteg kagyló, az elmúlt években egymást érték a különböző kutatások, de még a jövőben is számos kutatásra van ahhoz szükség, hogy jobban megismerjék a viselkedését. "Nem kívánatos faj, mert többek között az őshonos kagylókat is kiszoríthatja, de nem tudunk túl sokat tenni ellene, ezért együtt kell élni vele" - fogalmazott Balogh Csilla.Például eddig a balatonszemesi lelőhelyen sem figyeltek fel ennyi kagylóra, de a júliusi monitoring során a kutatók is felkeresik a helyszínt. A kagylók nagyjából 30-34 fokos vízben képesek még életben maradni. Ez a mostani kánikulában már nagyon közel van, hiszen jelenleg 27-29 fokos a víz. "Tömeges pusztulás is elképzelhető az extrém meleg vízben, éppúgy mint a vízszintcsökkenést követően is tapasztalhatunk elpusztult telepeket. Ennek kellemetlen szaga lehet" - mondta a kutató. Egy kanadai hőhullámban tapasztaltak például már olyat, hogy több millió kagyló gyakorlatilag megfőtt egy tóban.Az ugyanakkor nem valószínű, hogy néhány éven belül már az egész Balatonban csak egy összefüggő kagylómező felett lehet majd fürdeni. "Az olyan részeket szeretik, ahol kedvezőek az életfeltételek, a kitelepedéshez megfelelő az áramlat, és kisebb kövekre, vagy akár más kagylókra telepednek, melyeknek teher a héjukon kitelepedett sok apró kagyló. Nem tudnak a végtelenségig szaporodni, de hihetetlen gyorsan terjednek. Nagyon sok tényező befolyásolja a terjedésüket a hőmérséklettől a víz tápanyagtartalmáig" - magyarázta Balogh Csilla.Azt már kutatások bizonyítják, hogy a pontyok imádják a kvagga kagylót, amely a vándorkagylóhoz képest gyorsabb növekedésű, és aktívabb a tápanyag-raktározása is. "A ponty egyértelműen a kvagga kagylót választja, függetlenül annak méretétől, a héj keménységétől és a szilárd felülethez való rögzülés erősségétől" - foglalta össze egyik kutatásuk lényegét a BLKI munkatársa. A kagylóból remek haltáp is készíthető, valamint megfelelő elkészítés után akár az ember számára is ehető lenne, már akinek van gusztusa hozzá.