Egyelőre úgy tűnik, semmi sem tudja megállítani a forint árfolyamának hektikus mozgását és mélyrepülését. Hiába emelt jelentősen kamatot a Magyar Nemzeti Bank, az euróhoz képest így is tovább gyengült a forint csütörtökön, és csak akkor stabilizálódott valamelyest – de így is a 400-as szint fölött –, amikor Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón, illetve Orbán Viktor miniszterelnök egy fórumon határozott jelzéseket adott.Kérdés, hogy ezen a ponton tehet-e további lépéseket a kormány vagy a nemzeti bank, hogy megpróbálja megfordítani, de legalábbis megállítani ezt a folyamatot. Hogy ezt meg tudjuk válaszolni, azt is tudnunk kellene, hogy igazából ki vagy mi felelős a forint nemzetközi összehasonlításában is páratlan gyengüléséért. A forint történelmi gyengülésének okairól biztosat nem tudunk, de az általunk megkérdezett gazdasági elemzőknek több elméletük is van. Ezekben közös, hogy mind valami Magyarországnál nagyobb, külső okra vezetik vissza azt, ami történik, és abban is, hogy hogyan látják a kormány mozgásterét. Bár egyik külső okra sincs igazán hatása Orbán Viktor kabinetjének, a választások előtti osztogató költségvetési politika biztosan nem segített a helyzeten, ezen a ponton pedig igazán már csak egyet lehet tenni, hogy megfogják a forint gyengülését: meg kell állapodni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól.Tényleg a gáz miatt van ez?De előbb nézzük a külső okokat. Ezek közül az első az európai gázhelyzet. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy leginkább az európai gázár meredek emelkedése befolyásolja a forint árfolyamát. Ez tűnhet a kormány részéről amolyan önfelmentésnek, és bizonyos szempontból az is, de gazdasági elemzők is egyetértenek azzal, hogy az európai energiaársokk hatással van a forintra. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint is leginkább talán az európai gázártól függ a forint gyengülése, még ha áttételesen is. Móró szerint sok befektető spekulál most a forint gyengülésére, mert arra számítanak, hogy bár Magyarországra jön elég orosz földgáz, azt a magyar kormány is egyre drágábban tudja majd megvásárolni.A kormányon kívül senki nem ismeri teljesen a hosszú távú gázszerződés részleteit, de a spekulálók azzal számolnak, hogy még ha most az európai árnál kedvezőbben is jut gázhoz Magyarország, késleltetve ugyan, de ez megközelíti vagy eléri az európai átlagot. Ha a mostani európai gázár fennmarad, és Magyarországnak is ezt kell kifizetnie, az egy évben 7 milliárd eurónak megfelelő összeget jelent. Ez jelentősen növeli Magyarország folyó fizetési mérleghiányát, ami rontja a makrogazdasági pozícióját és nemzetközi gazdasági megítélését, drágábbá téve a hiteleit. Kérdés persze, hogy az egész Európában tapasztalható energiaár-emelkedés miért a forintot húzza le ennyire, hiszen a magyar pénz a régió más hasonló valutáihoz képest is kiemelkedően nagyot esett az elmúlt időszakban. Móró Tamás szerint ez azért van, mert a gázár miatt kialakult helyzetben a forintra lehet a legjobban spekulálni a térségben:Románia szénhidrogén-exportőr, vagyis nem szorul akkora importra, mint Magyarország; Szlovákia már bevezette az eurót; Csehországnak elég nagy a devizatartaléka, és a jegybank megítélése is jobb, így nehezebb mozgatni a korona árfolyamát; Lengyelország nem annyira kitett az orosz gáznak, plusz túl nagy piac ahhoz, hogy könnyen lehessen spekulálni a zloty esésére. Magyarország viszont kicsi, eléggé kiszolgáltatott az orosz gázimportnak, a jegybank lépéseinek a hitelessége nem olyan erős, és likvid a forint piaca ahhoz, hogy a forint gyengülésére lehessen játszani.Ha elfogadjuk ezt az elméletet, akkor a forint árfolyama áttételesen Vlagyimir Putyintól függ. Például, hogy helyreállítja-e a gázszállítást az Északi Áramlat vezetéken. A Gazprom június közepén a normális kapacitás 40 százalékára csökkentette a vezetéken a gázszállítást, karbantartási munkákra hivatkozva. Ezeknek a munkáknak elvileg hamarosan vége, de ettől még ki lehet találni valami újabb indokot, hogy miért és hogyan büntesse a gázfüggő, de szankciókat bevezető európai vásárlókat az orosz állam. Ha helyreáll a szállítás, az valamelyest csökkenti az árnyomást is az európai piacon, ami a forint helyzetén is javíthat. Ha nem, akkor továbbra is tere van a forintot lefelé nyomó folyamatoknak. Csőstül jött a bajA forint gyengülését az energiaárak alakulásánál is nagyobb és átfogóbb folyamatok is magyarázhatják. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a globális gazdaság lassulása miatt amúgy is gyengülés várt a forintra, ilyenkor ugyanis a befektetők a biztosabbnak tűnő eszközökbe, elsősorban az amerikai dollárba menekülnek. Ez jellemzően együtt jár azzal, hogy a Magyarországhoz hasonló országok államkötvényeinek kockázati felára nő, vagyis drágábban tud hiteleket fölvenni a piacról, a valutaárfolyama pedig romlik, ahogy a befektetők dollárra cserélik azt. Az euró árfolyama is csökkent a dollárhoz képest (amihez a fentebb emlegetett gázárhelyzet is komolyan hozzájárul), emellett mind a befektetési, mind a bóvli besorolású európai kötvények hozamfelára 10 éves csúcsra emelkedett (nem számítva a 2020-as tavaszi covidpánik rövid időszakát).A globális lassulás és az elharapódzó infláció elleni monetáris szigorítások akkor is gyengítenék a forintot, ha nincs Európában gázáremelkedés, ha Magyarországon nincs éppen ikerdeficit (vagyis egyszerre jelentős a költségvetési és folyó fizetési mérleghiány), és a magyar kormánynak nincs komoly, a nemzetközi sajtóban is sokat emlegetett vitája az Európai Unióval a helyreállítási alap forrásai miatt. Viszont az, hogy a recessziós félelmek miatti globális folyamatok ezekkel esnek egybe, magyarázhatja, hogy a forint jobban esik, mint más környékbeli valuták. Az emlegetett folyamatok közül Móricz szerint egyértelműen a helyreállítási alappal kapcsolatos vita a legkomolyabb tényező. Erre abból következtet az elemző, hogy míg például Lengyelországban lényegében ugyanazok a globális és helyi gazdasági folyamatok érvényesülnek, a lengyel állam is nagyobb felárral tud hitelhez jutni, mégis csökkent a zloty árfolyama az euróhoz képest. Viszont míg a lengyel kormány lényegében meg tudott állapodni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól, a magyar kormánynak ez még nem jött össze. Mindez oda vezet, hogy a forint a zlotyhoz képest is gyengült, és míg a magyar állampapírpiaci hozamok tovább emelkedtek az elmúlt hetekben, a lengyel hozamok nem. Kell a megállapodásBármelyik nemzetközi folyamatot is tartják fontosabbnak a forint gyengülésében, az elemzők azzal egyetértenek, hogy a magyar kormány lényegében egy dolgot tehet, hogy valahogy befolyásolja az árfolyamot: meg kell állapodnia az RRF forrásokról az Európai Bizottsággal. Látszik, hogy ezt a kormány is felfogta, és igyekszik megállapodni, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón például arról beszélt, hogy a kormány négy fontos kérdésben enged Brüsszel követeléseinek, és ahogy Magyari Péter cikkéből is kiderül, az Európai Bizottságnál is úgy érzik, Orbánék felhagynak a keménykedéssel, és lényegében mindenben engednének. Móricz szerint viszont az Európai Bizottság sokkal keményebb tárgyalópartner lehet, mint néhán éve volt, így nehezebb lehet a megegyezés, mint azt a kormány szeretné. Ezenkívül sokat már nem nagyon tehet a költségvetési politika. Korábban persze tehetett volna, az emelkedő energiaárak mellett például az is rontja a folyó fizetési mérleg hiányát, hogy a kormány a választások előtt nagyjából 1000 milliárd forintot szórt ki a választóknak, akik azt most elköltik, részben importált árukra. Ugyanez az osztogatás a költségvetés hiányához is hozzájárul, az ikerdeficit pedig nagyon rosszul néz ki a külföldi befektetők szemével nézve. Ezért is értelmezhető bizonyos szempontból önfelmentésnek és a felelősség hárításának, hogy Gulyás Gergely teljesen az energiaárakra keni a gyengülést.Ami a jegybankot illeti, a jelentős kamatemelés ugyan nem állította meg azonnal a forint gyengülését, viszont minden emeléstől drágább lesz a spekuláció, így ha elég nagyot emel az MNB, akkor rábírhatja a short pozíciókat fölvevő hedge fundokat és hasonlókat, hogy hagyják békén a forintot. A jegybank viselkedését egyes befektetők azonban máshogy is értelmezhetik, annak a jelének tekinthetik, hogy már a jegybank szerint is nagyon nagy a baj, tehát most jött el a shortolás ideje. Több elemző véli úgy, hogy a jegybank nem kerülheti el, hogy igazán nagyot, a piaci várakozásoknál még nagyobbat emeljen a kamatokon, csak ezzel lehet valamennyire hatással az árfolyamra. Nem kizárt, hogy a csütörtöki 2 százalékpont már ilyen volt, de valószínűleg korábban kellett volna lépni hasonlót. Többen úgy vélik, minél később hoz a jegybank drasztikus döntést, végül annál magasabban fog megállni az alapkamat.