Hétfőn megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely a vészhelyzetre hivatkozva 10 évnél is hosszabb ideig teszi lehetővé a közfoglalkoztatást. De mit jelent ez pontosan, és vajon mi szükség volt a módosításra?Molnár György, a Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének szakértője arról beszélt a 444-nek, hogyeddig a 2011-es közfoglalkoztatási törvény szerint maximum, összesen 10 évig lehetett valaki közfoglalkoztatotti jogviszonyban, ezután viszont nem. A rendelettel viszont most lehetővé teszik, hogy a vészhelyzet ideje alatt valaki akár 10 évnél tovább maradjon közmunkás.„Ez a tíz éves limit eddig komoly problémát jelentett, ugyanis nagyon sokan most kezdik el betölteni a tíz évet, de különösen a hátrányos helyzetű régiókban beszorulnak a közmunkaprogramba, mert nincs lehetőségük a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedniük" - magyarázza a szakértő.Egy ideális világban annak kellene történnie, hogy a munkavállalónak nincs is szüksége arra, hogy 10 évig közfoglalkoztatott legyen, mert a cél az lenne, hogy egy idő után vissza tudják integrálni ezeket az embereket az elsődleges munkaerőpiacra. Csakhogy a gyakorlatban ez legtöbbször nem sikerül.„Ez az új kormányrendelet tulajdonképpen egy beismerése annak, hogy van egy társadalmi réteg, akiknek az egyetlen lehetséges közfoglalkoztatási forma a közmunka. A kormány nem találta ki, hogy mi legyen azokkal, akik betöltik a 10 év közmunkát, de nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ezért a vészhelyzetre hivatkozva időt adnak maguknak" - magyarázza Molnár György.A szakértő szerint viszont a vészhelyzet utánra muszáj lesz valamilyen megoldást találni, mert közben egyre többen és többen lesznek azok, akik már betöltik a tíz évet, de nem visszaintegrálhatók az elsődleges munkaerőpiacra.Molnár György szerint alapvetően két hosszú távú megoldásban lehet gondolkodni. Az egyik az, hogy a most meghozott rendeletet nem törlik el a vészhelyzet megszűnésével, tehát azután is lehet majd 10 évnél tovább közfoglalkoztatottnak lenni. A másik megoldás pedig az lehetne, hogy egyáltalán megvizsgálják, hogy mi miatt nem sikerül a közfoglalkoztatottak visszaintegrálása az elsődleges munkaerőpiacra. Hogy az-e az ok, hogy a hátrányos helyzetű régiókban nincs más munkalehetőség, vagy pedig komplexebb rehabilitációra van szüksége azoknak, akik benne ragadtak a közmunkában. Molnár György elmondása szerint az utóbbira nézve voltak pilot programok, de ezeket korán megszüntették, pedig a szakértő szerint értek el vele sikereket.Jelenleg is működő civil példaként említi a Kiútprogramot, amely a közfoglalkoztatottak munkapiaci integrációját segíti. Itt az a tapasztalat, hogy sokszor csak egy interjúra való felkészítésen múlik, hogy valaki el tud-e helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Például könnyen lehet, hogy egy állásinterjút megkérdezik, hogy milyen ambíciói vannak a munkakeresőnek, aki viszont nem ismeri ezt a szót, ezért nem tud a kérdésre válaszolni, a munkáltató pedig leírja őt magában.Molnár György szerint nagyon hiányzik ez a típusú, támogató hozzáállás, pedig ezzel a közmunkába beszorult emberek egy részét ki lehetne emelni. A maradéknak meg 10 évnél is hosszabb időre kellene engedélyezni, hogy közfoglalkoztatott maradhasson és ne váljon munkanélkülivé.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 48 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Az új, közmunkáról szóló kormányrendelet beismerése annak, hogy van egy társadalmi réteg, akiknek a közmunka az egyetlen opció
Még nincs komment