A magyar miniszterelnök nem először emlegette a kevert népességű Európát a székelyföldi fesztiválon.2017-ben, a 28. bálványosi szabadegyetemen tartott beszédének egy pontján Orbán feltette a szónoki kérdést, miszerint„hol állunk most Európában?”Megfejtését 3 pontba foglalta össze. A két első arról szólt, hogy az európai kereszténydemokrata pártok már nem keresztények, hanem a „liberális média és értelmiség érték- és kultúraelvárásait teljesítik”. Illetve arról, hogy a balosok sem azok, aminek látszanak, hiszen „a baloldali politika elvesztette talaját, a szociáldemokrata pártok sem szociáldemokraták többé. Kiment alóluk a proletariátus, ha szabad így fogalmazni.“A minket most igazán érdeklő harmadik pont szólt arról, hogy meg nem nevezett erők – akik közül Orbán később egyet azonosított konkrétabban, „Brüsszel” néven – „most készítik elő Európát arra, hogy átadja a területét egy új, kevert, muszlimizált Európának. Ennek a politikának a tudatos, lépésről lépésre történő végrehajtását látjuk”.Hogy ki és miként hajt tudatosan a „kevert Európa” megteremtésére? „Ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen, a terület átadható legyen, folytatni kell Európa kereszténytelenítését, ennek a törekvéseit látjuk, a nemzeti identitások helyett csoportidentitásoknak kell elsőbbséget adni, és a politikai kormányzást le kell cserélni a bürokrácia uralmára. Erről szól a folyamatos és lopakodó hatáskörelvonás Brüsszel részéről a nemzetállamok irányába. Ez a helyzet ma Európában, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezen a csatatéren küzdenek ma a közép-európai országok.”Az idézett szövegrész tehát arra utalt, hogy muszlim bevándorlókkal keverné Európa lakosságát Brüsszel és ki tudja, még kicsoda. Majd „átadná a területet” a keverteknek.A 2017-es beszéd későbbi részében Orbán visszatért a keverés témájára. Ekkor már a rákövetkező évi, vagyis 2018-as parlamenti választásokról ejtett szót, többek között arról, hogy ragaszkodik a határkerítéshez. Ezen a ponton szúrta közbe, hogy„A magyarországi ellenzék ezzel szemben nyíltan hirdeti, hogy ők le fogják bontani a kerítést, és a bevándorlókat be fogják engedni az országba, egyet fognak érteni az Európába történő teljes és kötelező szétosztásával a migránsoknak, és ilyen értelemben ők készen állnak arra, hogy Európát átadják egy új, kevert összetételű európai jövő számára. Ez az ellentét a magyar ellenzék és a magyar kormányzó pártok között adja ennek a választásnak az európai tétjét.”Öt évvel ezelőtt tehát egyszer vallási értelemben beszélt európai keverésről, keresztény-muszlim kontextusban, egyszer pedig közelebbről nem definiálva említett „kevert összetételű" európai jövőt. 2022-re annyival ment tovább, hogy most már nyíltan „kevert fajt” emleget, azzal a kiegészítéssel, hogy az európai népeket nem tekinti külön „fajnak”, a nem európai népeket viszont más fajként kezeli, hiszen így fogalmazott:„Van itt egy ideológiai csel, amiről egy ilyen multietnikus környezetben érdemes beszélni és figyelni is rá. Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke."Az öt évvel ezelőtt kifejtett, keresztesháborús hangulatú keveredéselmélethez képest a mostani beszédben a "faj" fogalmának használata mellett új elem volt az, hogy Orbán a jövőrről gondolkodva arról beszélt, hogy „Schengen ide, Schengen oda” – vagyis hogy függetlenül attól, hogy uniós állampolgárokról van szó – a „gyerekeink” a nyugati határainkbál „állítsák meg” a nem keresztényeket, illetve más fajúakat. „...a gyerekeinknek egy nagyon fontos feladatot hagy majd örökül. Nemcsak délről, hanem majd nyugatról is védekeznünk kell, illetve eljön majd az idő, amikor onnan a hozzánk érkező keresztényeket valahogyan be kell fogadnunk, és be kell illesztenünk az életünkbe. Ilyen volt már, és akiket meg nem akarunk beengedni – Schengen ide, Schengen oda –, a nyugati határainknál majd meg kell állítani. De ez nem a mostani feladat, nem a mi életünk feladata. Nekünk csak az a dolgunk, hogy fölkészítsük a gyerekeinket arra, hogy képesek legyenek ezt megtenni.”A beszéd ezt közvetlenül megelőző részében Orbán az Európán kívüli – az ő fogalmával élve „fajok” közül konkrétan egyedül az arabokat említette meg. A vallásos utalásokkal előszeretettel élő miniszterelnök a magyar határok származási alapon történő lezárása mellett tehát arabok ellen harcoló keresztény gyerekek képét idézte fel. Ha maga a fajelméleti alapvetés nem lett volna elég bizarr, ez az utalás – főleg Orbán katolikus hallgatóinak – igencsak az. Nehéz ugyanis nem a gyermekek keresztes hadjáratának középkori krónikákból jól ismert – bár a valóságban talán meg sem történt – sztorijára gondolni. A legenda szerint a 4. és 5. keresztes hadjárat közötti időszakban keresztény gyerekekből álló önkéntes sereg indult meg a Szentföldre, de még ezelőtt szomorú véget értek - hajótörés, halál, rabszolgaság - , hogy egyáltalán megérkeztek volna oda. Ette utal Vonnegut Ötös számú vágóhídjának alcíme, a "Gyermekek keresztes hadjárata". Azt egyébként, hogy a magyarok "kevert fajúak", még az Orbán bevállalt politikai elődeinek számító, Horthy-korszakbeli magyar nacionalisták is készséggel elismerték. Vitéz baráti Huszár Aladár, a többszörös fősipán és egyszeres budapesti főpolgármester, a Bajcsy-Zsilinszky-féle ultranacionalista, de náciellenes vonal képviselője például így fogalmazott az 1939. február 18-i Magyar Nemzetben a címoldalon közölt vezércikkében:„Mi tudatában vagyunk annak, hogy mi törzsökös magyarok is kevert fajú nép vagyunk, bennünk is vannak idegen vérségi vonalak, de bennünk a tradíciók és szokások, a családi hagyományok és mítoszok szinte ösztönszerűleg hívják életre azt a lelkiséget, amelyet magyarnak nevezünk. Azok az idegen származásúak, akik századok óta vagy esetleg rövidebb idő óta élnek itt, de a törzsökös magyarsággal való vérkeveredés és lelki áthasonulás alapján ezt a csodálatos és misztikus magyar lelket magukévá tették, azok a mi szemünkben is magyar értékek, akiknek feladata és hivatása, hogy velünk együtt ezt a magyar nemzetet és hazát híven és önfeláldozóan szolgálják."Huszárt a Magyarországot megszálló nácik elhurcolták, a dachaui koncentrációs táborban halt meg.