Hétfőn reggel a gazdaságfejlesztési miniszter közleményéből derült ki, hogy a magyar állam bevásárolhatja magát a Vodafone magyarországi cégébe. Egészen pontosan a következőket tudtuk meg:A kormány nemzetstratégiai jelentőségű ágazatként a távközlési piacon is növelni szeretné a magyar tulajdon arányát, ezért vásárolnák meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. Ezért a tranzakcióért Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felel. Az állami tulajdonrész 49 százalék lesz. Ezt a pakkot az állam nevében a Corvinus Zrt. veheti meg. Az üzletben érintett a 4iG nevű cég is. Azt már a Vodafone egy órával később kiadott közleményéből tudhadtuk meg, hogy a brit vállalat a magyar cégét teljes egészében eladná, a 4iG a többségi tulajdonos lehet majd 51 százalékos részesedéssel. A teljes vételár pedig 715 milliárd forint.„Minden részletre vonatkozólag legyenek kedvesek tanulmányozni a közleményt és abban minden benne van, amit ma szerettünk volna közölni” - ezt Kern Tamás, Nagy Márton kabinetfőnöke mondta telefonbeszélgetésünk vége felé, amikor megkerestük. Sajnos azonban jónéhány dolog nem derül ki. Ebben a cikkben arra koncentrálunk ezek közül, hogy miért épp a „Corvinus Zrt.” képviseli majd a magyar államot és honnan lesz minderre pénze.„A honlapon minden elolvasható, amúgy pedig legyenek kedvesek felhívni a Corvinust” - mondta kicsivel korábban Kern, amikor a cég után érdeklődtem nála. Azonban éppen onnan, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-től irányítottak a miniszter kabinetfőnökéhez, mint illetékeshez. A honlapjukról pedig nem sok minden derül ki, hiszen az utoljára hét évvel ezelőtt frissült, a hétfői délelőtti állapotban így nézett ki:A Corvinust – akkor még egyszerűen részvénytársaságként – 1997-ben hozta létre a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az akkori Gazdasági Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, és az Exim Bank elődei: a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Az volt a cél, hogy magyar vállalatok külföldi befektetéseinek finanszírozásában segítsenek. 2007-re 15 milliárd forintig tőkésítették fel, a hírekben is ebből az időszakból lehet olvasni a Corvinus nevét sűrűbben. Ezeknek az állami befektetési cégeknek ugyanis az uniós források megjelenésével lett fontos jelentőségük. A különböző pályázatoknál a támogatás intenzitásától függően mind a magáncégeknek, mind az önkormányzati és állami szereplőknek jelentős önerőre volt szükségük, amely nem mindig akadt kéznél. Főként az MFB hitelezésével és a Corvinushoz hasonló állami cégek közbenjárásával juthattak ilyen tőkéhez. Ekkor lett a cég neve Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. és egy nagyon specifikus feladatot kapott:Vissza nem térítendő támogatásokat nyújtott határon túli, elsősorban magyarok lakta területek mikro- és középvállalkozásainak. A kormányváltás után 2012-re ezt a tevékenységet átadta a Bethlen Gábor Alapnak, a Corvinus Zrt-ről pedig ettől fogva már nem sokat lehet olvasni az Arcanumon elérhető határon túli lapokban és amúgy más hírekben sem kerül elő a neve egészen 2014-ig. „Tényleg megvették a Budapest Bankot a mi pénzünkből” - írtuk akkor a 444-en. Az addig a General Electric pénzügyi divíziójához tartozó Budapest Bankot ugyanis megvette a magyar állam, mégpedig az addig jellemzően 100-150 milliós támogatásokat osztogató Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-n keresztül, MFB-s forrásból fizették ki a 196 milliárd forintos vételárat. A cég honlapján is erről szól az utolsó bejegyzés, majd ismét öt évre feledésbe merült a Corvinus neve. 2020-ban még a Budapest Bank kizárólagos állami tulajdonosaként írtunk róla, amikor a Corvinus Zrt. vezetése a folyamatos nyereség ellenére egyik évről a másikra 10 milliárd forinttal leértékelte a bank részvényeit. Innen már nem sokat kellett várni, hogy a BB beolvadjon a létrejövő Magyar Bankholdingba, amely a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának a többségi felügyelete alatt áll.Hogy a Vodafone magyar részlegének akvirálásához is az MFB biztosítja-e a tőkét, az az egyik a kérdés, amire nincs válasz a rövid hétfő reggeli közleményben. Márpedig önerejéből a Corvinusnak valószínűleg nem telik a cég részvenyinek 49 százalékára. Ha a vételárat a részvények arányában számoljuk, akkor kicsit több mint 350 milliárd forint az államra eső rész. A tavalyi cégadatok szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-nek ehhez képest mindössze négymillió forint forgóeszköze volt és az esetleg értékesíthető vagyonelemei is 300 milliárd forint alatt vannak összességében. Amikor hétfőn délelőtt először érdeklődtünk a Corvinus Zrt. honlapján megadott telefonszámon, még Koszmáli József vezérigazgatót kerestük, hisz ő volt feltüntetve a cég vezetőjeként. A recepciós elárulta, hogy már nem Koszmáli a vezérigazgató, ekkor irányított Kern Tamáshoz, Nagy Márton gazdaságfejelsztési miniszter kabinetfőnökéhez. Az esti órákra azonban – hosszú évek után először – mégis frissült a honlap és átírták a vezető nevét.A cégadatokból kiderül, hogy pár nappal ezelőtt, augusztus 12-én új vezérigazgatója lett a Corvinus Zrt-nek. Torzsa Andrea korábban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt fejlesztési igazgatója volt és ő az Exim Bank felügyelőbizottságának vezetője is. Az újonnan megadott telefonszámon estére elértük, ám további információt ő sem mondott el arról, hogyan fogják finanszírozni a Vodafone felvásárlását, helyette visszairányított a gazdaságfejlesztési minisztériumhoz.