Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan, és gyakran emberileg is gyenge figurák.A mostani csak a legfrissebb az ORÖ sorozatos válságai és botrányai között. A korábbi elnökök közül Kolompár Orbánt és Balogh Jánost is elítélték pénzügyi visszaélések, bűncselekmények miatt. Kolompár közel 150 millió forintot tüntetett el a társaival, Balogh bő 80 milliót akart fiktív szerződésekkel lepapírozni. Az igazi nagy ügy az 1,6 milliárdos Híd a munka világába uniós foglalkoztatási program volt, amiből lényegében semmi nem valósult meg, és az ORÖ a következmények miatt jelenleg is csődközelben van. A programért felelős fideszes-lungo dromos Farkas Flóriánt soha még csak ki sem hallgatták.Agócs János elsősorban abban különbözik Farkas Flóriántól vagy Kolompár Orbántól, az ORÖ korábbi meghatározó vezetőitől, hogy kevésbé rafkós. Másként nemigen eshetett volna meg, hogy belesétál egy olyan nyilvánvaló csapdába, amilyet az ügyészség és volt szövetségese állított neki.A mélykúti Agócs 1970-ben született Kolompár Jánosként, az ORÖ-t 2003-11 között vezető Kolompár Orbán a nagybátyja. Két felnőtt lánya van. „Végre egy cigány gyerek, aki tanul!" idézte fel egy két évvel ezelőtti interjúban tanárai dicséretét a jánoshalmai mezőgazdasági szakmunkásképzőben, ahol bentlakásos volt. Növénytermesztő-gépész szakon végzett 1987-ben, és két héttel később már a téeszben dolgozott, traktorosként. Fél hektáron gazdálkodott, de aztán másnak adták a földet, ő pedig a feleségével idénymunkásnak állt. Végül építési vállalkozó lett.A sajtóban 2007-2009 között lehetett itt-ott olvasni róla, amikor vádat emeltek Mélykút akkori polgármestere és társai ellen, mivel az ügyészség szerint fiktív számlákkal papíroztak le 280 millió forintnyi uniós támogatást. A számlák szerint 60 millió landolt Agócs egyik bt-jénél, amely a dokumentáció szerint dűlőutak karbantartását végezte, bár a cégnek nem voltak ilyen munkákra alkalmas eszközei. Agócs több cégben is tulajdonos és vezető volt, az egyetlen közös bennük az, hogy a bíróság mindegyiket törölte, őt pedig eltiltották a cégvezetéstől.Vállalkozásai mellett politikai karrierrel is próbálkozott, elsősorban az eleve behatárolt perspektívát kínáló kisebbségi önkormányzati színtéren. Volt képviselő Mélykúton, 2006 és 2010 között a Bács-Kiskun megyei cigány önkormányzatot vezette, majd 2010 és 2011 között az Országos Cigány Önkormányzatban (az ORÖ elődjében) is tag volt.2014-ben sem az országos, sem a Bács-Kiskun megyei listákon nem szerepelt, 2019 viszont meghozta az áttörést. Erről Farkas László tiszaburai polgármester mesélt a 444-nek. Az ő Firosz (Fiatal Romák Országos Szövetsége) nevű szervezetének listáján indult abban az évben Agócs az országos roma nemzetiségi választáson.Farkas úgy emlékszik, hogy Agócsot a szintén firoszos Varga Zoltán, az ORÖ mostani elnökhelyettese ajánlotta a figyelmébe 2018-19 körül. Arról beszélgettek, hogy Farkas Flórián ideje lejárt, nyugdíjba kéne mennie, és Varga azt mondta, tud valakit, aki alkalmas lenne arra, hogy egy országos kampány élére álljon. "Az alkalmasság egész pontosan a pénzt jelentette": én adtam a politikát és a marketinget, Agócs meg a pénzt - emlékezik Farkas.A pénz arra kellett, hogy fórumokat tartsanak helyi cigány vezetőknek, és akivel megtalálják a hangot, azt kooptálják, regisztrálják és a Firosz listáján indítsák. 10-12 megyében járták végig a városokat, nagyobb településeket. Ilyenkor helyiséget béreltek, prezentációkat tartottak, és mindenkit megvendégeltek egy ebédre, volt hogy száz embert. Farkas szerint mindegyik ilyen alkalom több százezer forintba került. "Ezeket a bulikat a Jani fizette" - mondja Farkas. Erre az időszakra többen is úgy emlékeznek, hogy Agócsot egy Szlobodán nevű férfi kísérgette és pénzelte. Szlobodán a legenda szerint szerbiai bűnözői körök pénzét mozgatta. Farkas ezen a felvetésen csak mulat: ismerte Szlobodánt, akinek szerinte csak a neve volt szerb, de valójában magyar volt, legalábbis magyar anyanyelvű, más nyelven nem is hallotta soha beszélni, a pénzt pedig Agócs hozta, nem ő. Szerinte Szlobodán, akiről évek óta nem hallott, már csak azért sem lehet szerbiai maffiózó, mert akkor nem a roma politikába fektetett volna, és a pénzét se hagyta volna olyan könnyen elveszni. Így viszont homály fedi, hogy honnan lehetett Agócs Jánosnak alsó hangon sok tízmilliója a belépőre a politikába, ám mivel ő hozta a pénzt, a feltételeket is ő diktálta: ő akart az ORÖ elnöke lenni.2019-ben a Firosz Farkas László emlékei szerint végül 500 településen vagy 2000 embert indított. Az ORÖ-be négy roma szervezet delegált küldötteket: a Fidesz-közeli Lungo Drom listájáról 20, a Firoszéról 18 küldött jutott be, 4-főt delegált a Phralipe és 5-öt a Roma Polgárjogi Mozgalom. A Firosz összefogott a két kis frakcióval, a lényegében ismeretlen Agócs Jánost megválasztották az ORÖ elnökének, a Lungo Dromnak pedig, legalábbis egy időre, leáldozott.Több forrásunk is úgy emlékszik, hogy Agócs olykor bevallotta, hogy 2022-ben már a Parlamentbe szeretné folytatni, a romák nemzetiségi szószólójaként. Ehhez az ORÖ-nek meg kellett őt választania a posztra. Ez 2021 őszén meg is történt, csakhogy a Lungo Drom az eljárási szabályok utolsó pillanatig tartó módosítgatása miatt megtámadta az eredményt, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette. Ez volt az az időszak, amikor Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos a lojalitásért mindenféle előnyöket ígért az ORÖ egyes tagjainak, de meg is fenyegette őket, hogy ne merjenek szembe menni a kormányoldallal, mert ők ott a BM-ben mindenkiről mindent tudnak.Nem csoda, hogy január végére, a megismételt szószóló-választás idejére Agócs támogatottsága elolvadt, a választás botrányba fulladt, a romáknak pedig se szószólója, se nemzetiségi listája nem lett. Így áprilisban a cigányok csak a pártlistákra szavazhattak, ami egybevághatott a Fidesz érdekeivel, hiszen a háború kitörése előtt még okkal tarthattak attól, hogy a parlamenti választás eredménye akár pár tízezer szavazaton is múlhat.Agócs körül fogyott a levegő, ő pedig Farkas László szerint azzal próbált előre menekülni, hogy az egyes döntéseihez alkalmanként fél-egymillió forintért támogató szavazatokat vásárolt az ORÖ-küldöttek között. A szükséges pénzt az ORÖ-ből síbolhatta ki, így viszont egyre nagyobb bajba került. Nyárra született meg benne az elhatározás, hogy feláll. Először valaki mást keresett meg, hogy pénzért megválna a posztjától. Az illető Farkasnak mesélte kajánkodva, hogy "mivel házal a Jani", mire Farkas, aki bevallottan maga is szívesen lenne ORÖ-elnök, megüzente, hogy keresse őt.Agócs odament Farkashoz Tiszaburára, elrakatta a mobilokat, majd elmondta, hogy 18 millióra van szüksége az elnöki mandátumából hátra lévő idő alatt kieső jövedelme pótlására, és további 12 millióra a kényelmetlenségek, például a hivatali kocsi nélkülözése miatt. Azt is elmondta, hogy az elnökké választáshoz szükséges támogatást az ORÖ-ben szerinte hogyan és mennyi pénzből lehet biztosítani. Farkas azt mondja, próbált alkudni, de sikertelenül, "nem vagyok jó lókupec". Kezet ráztak, hogy Farkas előteremt 18 milliót, a maradékra meg szerződésben tesz ígéretet. Egy hét tépelődés után Farkas végül a dugitelefonnal készített felvétellel besétált az ügyészségre. Kihallgatták, kiokosították, majd pár nappal később összehozták a találkozót, Farkasnak előtte odaadtak 18 milliót, és a közreműködésével lépre csalták Agócsot.Ezután tette közzé az ügyészség az elhíresült fotót, Farkas László pedig egy videóban, melyben a szerepét magyarázta, viccesen megjegyezte, hogy kéri vissza a kék iratrendezőjét. A roma közösség azonban nem értékelte a humort. A szintén firoszos ORÖ-elnökhelyettes Varga Zoltán, és az Agócsot elnökként helyettesítő phralipés Lakatos Oszkár is iszonyúan megharagudtak rá, de lényegében az ORÖ teljes közvéleménye ellene fordult. Az általános vélekedés egyrészt az, hogy Farkas vádalkut kötött, hogy a saját necces ügyeit elboronálja (Farkas ezt tagadja). De igazán súlyosnak azt tartják, hogy vamzerkedett: felnyomta a hatóságoknál korábbi szövetségesét, majd segített csapdát állítani neki és bizonyítékot gyűjteni ellene, ahelyett, hogy például az első felvétellel a színfalak mögött zsarolta volna ki Agócs távozását. Mert úgy nem sározta volna be az ORÖ és általában a romák becsületét.