Minden felmérés szerint szinte biztosra mondható, hogy a szeptember 25-ei, olaszországi előrehozott választásokat a jobbközép szövetség fogja megnyerni. Ennek tagja a jelenleg legnépszerűbb, Giorgia Meloni vezette posztfasiszta Olasz Testvérek (FdI), Silvio Berlusconi pártja, a jobbközép, atlantista Hajrá Olaszország (Forza Italia), és a szélsőjobboldali Liga (Lega), melynek elnöke a volt belügyminiszter, Matteo Salvini. Egyezségük értelmében győzelmük esetén az lesz a miniszterelnök, akinek a pártja a legjobb eredményt éri el a választásokon, így Giorgia Meloni személyében várhatóan először lesz nő Olaszország első embere. Kormánybuktatás Berlusconi módraAz már egy ideje valószínűsíthető, hogy a szövetség pártjai – Berlusconi vezényletével – összejátszottak, hogy megbuktassák Mario Draghi kormányát. A kormányválság július végén kezdődött, miután a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) nemmel szavazott a gazdasági nehézségek enyhítését célzó segélycsomagra, ami miatt a miniszterelnök felajánlotta a lemondását. Sergio Mattarella elnök ekkor arra kérte Draghit, igyekezzen meggyőzni a kétkedőket, így pár nappal később újabb szavazást tartottak, de az Öt Csillag Mozgalom, a Hajrá Olaszország (FdI) és a Liga nem vett részt ezen. Ez a kormány bukását jelentette.Bár nagyon sok rétege van annak, hogy a jelenlegi olasz belpolitikai helyzet így alakult, de nem mellékes szál, hogy a jobbközép szövetségből Berlusconinak és még inkább Salvininek erős kötődése van Moszkvához. A kormányválsággal egy időben robbant Jacopo Iacoboni oknyomozó újságíró cikke a La Stampában, amelyben arról írt, hogy Matteo Salvini az oroszokkal összejátszva buktathatta meg a kormányt. Iacoboni nagyon régóta foglalkozik az orosz befolyással, könyvet is írt „Oligarchák. Hogyan vásárolják fel Putyin barátai Olaszországot” (Oligarchi. Come gli amici di Putin stanno comprando l'Italia) címmel. Cikkében arról írt most, hogy az orosz nagykövetség egyik diplomatája májusban Rómában találkozott Salvini egyik tanácsadójával.Salvini és az oroszokEz akkor történt, amikor Salvini bejelentette, hogy „béketárgyalásra” utazik Moszkvába, amit a római orosz követség szervezett neki. Később meg is erősítették, hogy valóban ők fizették a politikus és kísérői repülőjegyeit. Az útból aztán nem lett semmi, de a La Stampa cikkéből kiderült, hogy a Liga és Moszkva továbbra is kapcsolatban maradtak. A lap kiszivárgott hírszerzési dokumentumokra hivatkozva állította, hogy a Rómában állomásozó orosz diplomata azt kérdezte a Liga egyik fontos politikusától, hogy nem mondana-e le a párt minisztere. A cél nyilvánvalóan a kormány destabilizációja volt.Mario Draghi fájt az oroszoknak. A miniszterelnök Ukrajna lerohanása után azonnal világosan megfogalmazta az olasz álláspontot: maximálisan támogatta az Oroszország elleni szankciókat, és azt is, hogy vegyék fel Ukrajnát az EU-tagságra jelölt államok közé. Jacopo Iacoboni a Financial Timesnak azt mondta, májusban még senkiben nem merült fel, hogy Draghi kormánya megbukna, legalábbis semmiképp sem ilyen hamar. „Nem gondolom, hogy az oroszoknak magukban elég hatalmuk lett volna megbuktatni Draghit, de az biztos, hogy rásegíthettek, képesek voltak viszályt szítani, és bevetették a hasznos idiótákat” – mondta. Salvini tagadta a vádakat, a cikkben írtakat pedig fake newsnak nevezte. Moszkva ugyancsak elutasított minden vádat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta a Financial Timesnak: „Ez nem igaz. Oroszországnak semmi köze ahhoz, ami az olasz belpolitikában történik.”A La Stampa által megszerzett hírszerzési dokumentumok szerint a Salvininek segédkező orosz diplomata nem volt más, mint Oleg Kosztyukov, az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU vezetője, Igor Kosztyukov fia. A történet másik érdekes szereplője Antonio Capuano, akit Salvini „tanácsadójaként” emlegettek a tervezett békemisszóval kapcsolatban. Az ellentmondásos figura ügyvéd, a Hajrá Olaszország egykori képviselője, de mostanság Matteo Salvini külpolitikai főtanácsadójaként mutatkozik be. Az, hogy milyen szerepet töltött be a moszkvai út szervezésében, nem világos, és a Ligában sem ismeri senki. Hirtelen feltűnése a párton belül is meglepetést és gyanakvást keltett.Salvini ugyanakkor kettős játékot játszik. Szeptember elején arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin nagyon rosszul fog járni, mert „rettenetes háborút indított, megszállt egy országot, halált és pusztulást hozott az európai kontinensre”. „Felelősségre kell vonni, meg kell állítani, térdre kell kényszeríteni” – mondta. Ugyanakkor tartja, hogy szerinte a szankciók nem működnek, és Európát kényszerítik térdre, nem Moszkvát. „Hét hónapja léptek életbe, mi vagyunk azok, akiket térdre kényszerítettek, nem Putyin, és a háború folytatódik” – magyarázta.Meloni Ukrajnát támogatjaEzzel a véleményével amúgy magára marad a jobbközép szövetségen belül. Giorgia Meloni sokadszorra is egyértelművé tette, hogy a pártja támogatja a szankciókat, és nem keres kapcsolatot Moszkvával. Salvini azonban igyekszik középre táncolni. Azt mondta, ő és pártja abban érdekelt, hogy a jobbközép győzzön a szeptember 25-ei választásokon, és a Liga ennek a győzelemnek a részese lehessen. „Meloni és köztem nincs megosztottság” – állította. Az, hogy teljes egészében az orosz befolyás műve a kormány bukása, nem biztos, de a veszélyre maga Draghi is figyelmeztetett a lemondása előtti utolsó parlamenti beszédében. Azt mondta, Olaszországnak több erőfeszítést kellene tennie az ellen, hogy Oroszország vagy más autokrata állam beavatkozhasson az ország belügyeibe. Olaszország a háború kitörésééig a legtöbb EU-s országtól eltérően nagyon szoros kapcsolatot ápolt Oroszországgal. Nyugaton Olaszországban volt a legnagyobb és a legerősebb a kommunista párt, a két ország gazdasági kapcsolatai is erősek voltak. Egy bromance végeMaga Silvio Berlusconi őszinte rajongója volt Putyinnak, sok időt töltöttek együtt, fotókon is dokumentálták közös programjaikat. „Két autokrata, akik kölcsönösen erősítették egymás imidzsét: erő, bátorság, hencegés és csillogás” – mondta Antonio Gibelli Berlusconi és Putyin kapcsolatáról az AFP hírügynökségnek. A cikkben említik, hogy Putyin adta Berlusconinak azt a franciaágyat, amiben 2008-ben szexelt egy luxusprostituálttal, cserébe Berlusconi olyan ágytakarót adott neki, melyen két ember nagyságú férfi látható. Olyan jóban voltak, hogy Berlusconi még tavaly is azzal dicsekedett, hogy szilveszterkor hosszasan beszélgettek telefonon. Nem is volt könnyű neki a szakítás: csak áprilisban, két hónappal az invázió kezdete után kritizálta először nyilvánosan Putyint. Akkor azt mondta, csalódott a barátjában, és a háború elszomorította. Még májusban is arról beszélt, hogy Európának arra kellene rábírnia Ukrajnát, hogy fogadja el Putyin követeléseit, de ezután gyorsan visszakozott, és kiadott egy Kijevet támogató közleményt. Giorgia Meloni azonban nagyon is hisz az Oroszország elleni szankciókban, és nincs kötődése Moszkvához. Salvinivel ellentétben, aki szerint a legfontosabb, hogy ki tudják fizetni az energiaszámlákat, Meloni úgy véli, „a problémát a gyökerénél kell kezelni”. Meloni álláspontja a háború kezdete óta nem változott: támogatja, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnába, és nem győzi ismételgetni, hogy az Olasz Testvérek Európa- és NATO-párti.Ukrajna, EU, NATODe ő sem volt mindig ilyen Ukrajna- és szankcióbarát, annak ellenére, hogy Oroszországgal valóban nem ápol gyanús kapcsolatokat. A Krím 2014-es annektálása után bevezetett szankciókat még kritizálta, mert úgy vélte, óriási csapást mértek az olasz vállalkozásokra. Meloni mostani kiállásának érdekes szála, hogy az Olasz Testvérek támogatóinak többsége viszont ellenzi a szankciókat. A jobbközép szövetség mindenesetre már megjelentette közös választási programját, és ebben egyértelművé teszik kiállásukat Ukrajna, az Európai Unió és a NATO mellett.