Úgy tűnik, talán utolsó szakaszához ért a Budapesti Corvinus Egyetem modellváltása és intézményi átalakítása. Hamarosan ugyanis az egyetemi autonómiát biztosítani hivatott szervezet, az egyetem szenátusa is jelentősen átalakul. Ezt a folyamatot pedig hasonlók jellemezték, mint az egyetem átalakításának eddigi szakaszait: pár nap alatt végigvitt változások, nyílt szavazás, lesöpört módosítók. A szavazás előtt pedig pár alkotmányellenes részt is ki kellett venni a szenátust átalakító javaslatból.A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése szeptember 13-án levelet küldött a dolgozóknak, amelyben arról értesítette őket, hogy az egyetem szenátusa az aznapi ülésén megszavazta a szenátus kialakítására és megválasztására tett módosító javaslatokat. „2022-ben fontos mérföldkőhöz ért a Budapesti Corvinus Egyetem, lezárult a Corvinus megújulásának első szakasza” - írja a vezetés, hiszen a nyáron jelentősen átalakult az egyetem szervezeti struktúrája, a karok megszüntetése után az intézeteket is darabjaira szedték és újra összerakták. „A Szenátus eddigi összetétele és választási rendje még a karok fennállása során alakult ki, így az nem volt összhangban az Egyetemen a megújulás jegyében 2022-re lezajlott szervezeti változásokkal” - olvasható a levélben. Dr. Takáts Előd rektor ezért felkért egy szenátusi tagokból és egyetemi vezetőkből álló, nyolctagú eseti bizottságot a szenátus összetételének és a szenátusi tagok választási rendjének felülvizsgálatára, „a képviseleti elv megfelelő, az új szervezeti rendhez igazodó érvényesítését célzó javaslat elkészítésére”.A javaslat el is készült, a szenátus tagjai azt szeptember 9-én, pénteken kapták meg, nem egészen két munkanappal a szeptember 13-i ülés előtt. Nem ez az első alkalom, hogy nagyon fontos változások megismerésére és véleményezésére nagyon kevés időt adott az egyetem, a szervezeti struktúra teljes átalakítását például részben a tavaszi tanítási szünet alatt kapták meg a dolgozók. A mostani szenátus tagjai közül éppen ezért a testület átalakítására vonatkozó tervet már ezért is kritizálták. E kritikus hangokhoz kapcsolódott Ádám Zoltán is, az Alkalmazotti Tanács és az egyetemi szakszervezet vezetőségének tagja, aki az egyetem vezetésének címzett levelében azt írta, hogy ez „önmagában súlyos kérdéseket vet fel mind a döntéshozatal megalapozottságát, mind annak átláthatóságát illetően”. Az új szenátus struktúrája viszont még ennél is nagyobb aggályokat ébresztett egyesekben. Az új szenátusA tervezet szerint az új szenátusnak 34 tagja lesz, a mostani 27 helyett. A vezetés a dolgozóknak küldött levelében azt hangsúlyozta ki, hogy az új szenátus alapvetően „akadémiai fókuszú” testület lesz, vagyis a 34 tagból 25-en az egyetem akadémiai dolgozóiból, vagyis oktatókból, kutatókból kerülnek majd ki. Mint írják a levélben, ez a szenátorok 74 százalékát jelenti. Érdemes viszont lebontani, hogy kikből áll majd össze ez a 74 százalék. Az új szenátusban választott és hivatalból kijelölt tagok is lesznek. A tervezet szerint így áll majd össze a testület:Akadémiai vezetés: 10 fő. Ez a rektorból, négy helyetteséből és az öt dékánból áll. Ők nem választott tagok, hanem posztjuknál fogva automatikusan tagjai a testületnek. Akadémiai nem vezetők: 12 fő. Választott tagok, akik közül 11-en a 11 intézetet képviselik, és az intézeti kollégáik szavazhatnak rájuk, egy főt pedig az egyetem kutatóintézetei választanak meg. Intézetvezetők képviselője: 3 fő. A 11 intézetvezető delegál három szenátort maguk közül. Nem akadémiai vezetői kör választott képviselője: 1 fő. Az egyetemi adminisztráció és menedzsment vezetői közül választják. Nem akadémiai nem vezetők: 2 fő. Az adminisztráció nem vezető beosztású képviselői. Hallgatók: 5 fő. Négy szenátort a HÖK, egyet a doktori hallgatók szervezete delegál. Ez így 33 fő. Rajtuk kívül a szenátus tagja még az egyetemi szakszervezet vezetője, a már elfogadott új koncepció szerint viszont neki csak bizonyos, munkaügyeket érintő kérdésekben van szavazati joga, akadémiai és egyéb ügyekben nincs. A javaslat hangsúlyozza, hogy választott képviselők a szenátus 53 százalékát teszik ki. A javaslatot, pontosabban most már elfogadott módosítást viszont több szenátor kritizálta. Szerintük csalóka az akadémiai dolgozók vagy a választott képviselők arányát hangsúlyozni, az egyetem hatalmi viszonyai és autonómiája szempontjából ugyanis sokkal fontosabb, hogy a választott és hivatalból kinevezett tagok közül hányan vannak azok, akik közvetlenül függnek az egyetem elnökétől és rektorától, rajtuk keresztül pedig az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumától. A kritikus szenátorok kollégáiknak írt levelei szerint, a hallgatói képviselőket nem számolva Az új szenátusban az egyetem vezetésétől és a kuratóriumtól közvetlen függő viszonyban lévők ugyanannyian vannak, mint a nem ennyire függők: 14-14. A tíz hivatalból kinevezett tagnál ez a viszony elég egyértelmű, hiszen egyikük maga a rektor, a többiek pedig az ő helyettesei és a rektor által kinevezett dékánok. A kritikus hangok szerint viszont az intézetvezetők képviselői is függő viszonyban vannak, hiszen a rektor nevezte ki és bocsáthatja el őket, az intézetvezetők kiválasztása ráadásul nem volt teljesen átlátható. És végül a nem akadémiai vezetők képviselője is közvetlenül az elnöki testület és a kuratórium alá rendelt személy lehet csak. Rosta Miklós, a szenátus egyik tagja kollégáinak írt levelében úgy érvel, hogy az egyetem vezetésétől ennyire függő személyek „pozíciójukból adódóan nem alkalmasak a Szenátus alapvető funkciójának támogatására, az autonómia védelmére”, mert a függő viszonyban lévő tagokon keresztül a kuratórium befolyásolhatja a szenátus működését. Ezzel pedig lényegében még a modellváltás során igencsak megcsorbult egyetemi autonómiának is vége, hiszen ezt az autonómiát a szenátusnak alapvetően az egyetem fenntartójával szemben kellene tudnia védeni. Ez a fenntartó pedig a Hernádi Zsolt vezette kuratórium. Az igazi egyetemi autonómia ráadásul akkor valósulna meg, ha az egyetemi polgárokat képviselő testület, a szenátus, mint az egyetem legfőbb döntéshozó testülete a rektor és más egyetemi vezetők feletti kontroll gyakorlásával is érvényt tudna szerezni az egyetem autonómiájának. Ez abban az esetben, ha a szenátus 13 tagját a rektor nevezi ki, a tizennegyedik pedig maga a rektor, értelemszerűen nem teljesül. A közvetlenül választott, nem vezető beosztású oktatók 12-en lesznek a 34 fős testületben, ahogy most is 12-en vannak a 27 fős szenátusban. Az UNESCO ajánlása szerint – ahogy erre a forrásaink szerint az egyik szenátusi tag az ülés során fel is hívta a figyelmét a vezetésnek - a felsőoktatási intézmények vezető testületeiben a közvetlenül választott oktatóknak és kutatóknak kell többségben lenniük, ahhoz, hogy az egyetemi autonómia biztosított legyen. Ebben az új rendszerben a szenátus, mondják a módosítás ellenzői, a rektor és a kuratórium akaratának végrehajtója, legitimálója lesz csupán, mint demokratikus, autonóm döntéshozó testület, végképp kiüresedik.Ebben a felosztásban a diákok képviselői látszólag királycsinálók lehetnének az egyetemi vezetés és a dolgozók, oktatók képviselői között, azonban forrásaink szerint a HÖK képviselői jellemzően minden kérdésben az egyetemi vezetést támogatják. Ráadásul míg a választott, nem vezető pozícióban lévő oktatók-kutatók száma változatlan marad az új rendszerben, a HÖK-öt az eddigi három szenátor helyett már négy képviseli majd. A Budapesti Corvinus Egyetem megkeresésünkre, hogy mit gondol az egyetem vezetése ezekről a kritikákról, annyit válaszolt, hogy szenátusának átalakítására több hónapos egyeztetést követően tett javaslatot a szenátus által megválasztott nyolctagú eseti bizottság, annak többségi álláspontja alapján, a szenátus pedig a javaslatot nagy többséggel támogatta.Folyamatosan gyengülő szenátusÉrdemes talán visszaemlékezni, mi is történt az egyetemi szenátusokkal és a Corvinus szenátusával az egyetemi modellváltás óta, vagyis azóta, hogy a magyar állam erre a célra létrehozott és különleges jogokkal felruházott vagyonkezelő alapítványok fenntartásába adta át a magyar felsőoktatás nagy részét. A szenátusok az állami fenntartás idején az egyetemek fontos döntéshozó intézményei voltak. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, sok egyetemi szenátus működött rosszul a korábbi rendszerben, az összeállításukra vonatkozó szabályok és jogköreik viszont garantálták, hogy el tudják látni a feladatukat az egyetemi autonómia megtestesítőiként. Melyek voltak ezek a feladatok? A szenátusok jogköre volt megszavazni az egyetemek Szervezeti és Működési Szabályzatát, elfogadni az intézmények költségvetését és vagyongazdálkodási terveit és megválaszthatja a rektort. A modellváltással ezeket a jogokat a szenátusok mind elvesztették. A Budapesti Corvinus Egyetemen történt ez meg először, ahol a Kuratórium még 2019 júniusában, a szenátus tudta nélkül átírta az egyetem SZMSZ-ét, átalakítva a szenátus összetételét és elvonva fontos jogköröket, például az SZMSZ elfogadását. Ezt akkor még az érvényben lévő törvényekkel ellentétesen tette a Hernádi Zsolt vezette kuratórium. A törvénytelenség viszont nem sokáig maradt fenn, a kormány ugyanis a modellváltás részeként átírta a felsőoktatásról szóló törvényt, amelynek 94. § hatos pontja szerint a magán felsőoktatási intézmény fenntartója nemcsak jóváhagyja, de el is fogadja az intézmény SZMSZ-ét, költségvetését, vagyongazdálkodási tervét és hasonlókat. A törvény ekkor lényegében szabad kezet adott a kuratóriumnak, hogy mit kezd a szenátussal, hogyan szabályozza annak összetételét, és mennyire akarja bevonni a döntéshozatalba. Később, talán az SZFE átalakítása miatt indult alkotmánybírósági kereset hatására ez úgy módosult, hogy a szenátusoknak kötelező véleményezési jogot biztosítani az egyetem legfontosabb ügyeiben. Annak viszont semmilyen törvényi következménye nincs, ha a kuratórium a szenátus véleményével ellentétes döntéseket hoz. A Corvinuson a jogkörök változása mellett a szenátus összetétele is megváltozott. A felsőoktatási törvény alapján a szenátusoknak korábban két hivatalból kinevezett tagja volt, a rektor és a kancellár. A modellváltás után, pontosabban még a 2019 nyarán Hernádiék által írt és elfogadott módosítás alapján ezt kilencre emelték, behozva a rektorhelyetteseket és a dékánokat. Az oktatókat akkor is 12 szenátor képviselte. A Corvinus szenátusa viszont ennek ellenére ellen tudott tartani valamennyire az egyetem vezetésének, nem szavazta meg például az egyetem 2022-es költségvetési tervét. El kell ismerni, hogy az egyetem vezetése nem hagyta figyelmen kívül a szenátus döntését, pedig megtehette volna, hanem módosította a leszavazott javaslatokat. Amikor viszont Takáts Előd rektor tavasszal elkezdte az egyetem szervezeti átalakítását, amihez szükség volt a szenátus adta legitimitásra, egy új változás jött a szenátus működésében: a nyílt szavazás. A szenátusi üléseket általában az erre kialakított tanácsteremben tartják, ahol vannak szavazógépek is, így a szenátorok, akár egy önkormányzati közgyűlés tagjai, gombnyomással, titkosan szavazhatnak. Az egyetemi szerkezetátalakítást tárgyaló szenátusi ülést viszont, arra hivatkozva, hogy a nagy érdeklődés miatt várhatóan sok néző jönne el, a tanácsterem helyett az egyetem aulájában tartották. Az ülést vezető Takáts Előd rektor ezért azzal állt elő, hogy a szenátus kézfeltartással szavazzon az ülésen. Szavazógép nélkül is lehetett volna titkosan szavazni, de a szenátusi tagok, egy ugyancsak nyílt, kézfelemelős szavazás keretében, 13-12 arányban a kézfeltartós módszert választották a titkos szavazással szemben. Ez, ahogy korábbi cikkünkben írtuk, egyetemi forrásaink szerint a vezetés előnyére szolgált, mert úgy tudják, a szenátus több tagjára is nagy nyomást helyeztek, hogy szavazzák meg a javaslatot, így pedig ellenőrizni lehetett, hogy meg is szavazták-e, amit meg kellett. Úgy tudjuk, azóta standard eljárássá vált az egyetemen az aulában tartott szenátusi ülés és a kézfeltartásos, nyílt szavazás. Az új szenátus kialakításáról szóló SZMR módosításokról és az új választási rendszerről is kézfeltartással szavaztak a szenátorok.Alkotmányellenes részekAz eredeti javaslatban szerepelt pár érdekes kitétel is, amelyek végül kikerültek abból, amiről szavazott a szenátus. Ezek azt korlátozták volna, hogy ki lehet választható, illetve hogyan lehet korlátozni egy szenátor mandátumát. A javaslat eredeti változatában szerepelt, hogy nem indulhat a szenátusi választáson az, aki perben áll az egyetemmel, illetve szüneteltetik a tagságát annak, aki peres helyzetbe kerül – perel, vagy az egyetem perli - a szenátusi tagsága alatt. Az egyetem vezetése azzal indokolta a javaslatot, hogy akinek valamilyen „jogi eljárásban érvényesíteni kívánt érdekkonfliktusa” van az egyetemmel, vagyis beperelte az egyetemet vagy az egyetem perelte be őt, az érdekkonfliktusban áll az egyetemmel. Ebben az esetben - írja a javaslatot előkészítő testület - az a vélelem, hogy az illető helyzetéből adódóan nem tud függetlenül és objektíven, elfogulatlanul véleményt formálni. Ez a kitétel azért is érdekes, mert a szenátus több tagja, akik eddig is a leghangosabban kritizálták az egyetem átalakításának folyamatát, perben is állnak az egyetemmel. Az ügyben pár szenátor kikérte a TASZ véleményét, a jogvédő szervezet pedig úgy látja, hogy ezek a kitételek több ponton is alkotmányellenesek. A TASZ a javaslatokról szóló véleményében kifejti, hogy azzal az egyetem vezetése egyoldalúan befolyásolhatná a szenátusi többség kialakulását, hiszen a javaslat szerint akkor sem indulhatna valaki a választáson, illetve a tagsága akkor is felfüggesztésre kerül, ha az egyetem nyújt be keresetet ellene. A TASZ szerint ezután bármilyen, akár később megalapozatlannak is ítélt jogi eljárással bele lehet szólni a szenátus összetételébe. „A javasolt módosítások azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a Szenátusnak rektor feletti kontroll gyakorlására irányuló funkciója ellehetetlenülhet, ezért a szabályok számottevően gyengítik azt az intézményi keretet, amely az Alaptörvény X. cikke szerinti felsőoktatási autonómiát lenne hivatott érvényre juttatni. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az SzMR nem ronthatja le az Alaptörvényben biztosított - és a Szenátus által gyakorolt- jogok érvényesülését” - írja a szervezet. A TASZ szerint a „javasolt módosítások olyan súlyosan ássák alá az önkormányzatiság elvét, hogy megkérdőjelezik: a módosítások hatályba lépése esetén a BCE a szó euro-amerikai alkotmányos hagyományban kialakult fogalma szerint a továbbiakban Egyetemnek tekinthető-e”.A módosítások a TASZ szerint „sérti, kiüresíti a Szenátus tagjainak és a Szenátusba választható egyetemi polgároknak a jogorvoslathoz való alapvető jogát is”. Egyrészt azért, mert az egyetem által a munkavállalóval szemben indított hatósági, bírósági eljárás „önmagában nem eredményezhet méltatlanságot, hiszen annak eredménye egy jogállamban nem prejudikálható”. Ráadásul abból, hogy az egyetem eljárást indít valakivel szemben, még önmagában nem következik, hogy a munkavállalóval szemben fennálló jogi igénye vagy jogi álláspontja megalapozott. Magánvádas büntetőeljárásoknál, például rágalmazási pereknél ráadásul a szenátusi tagság felfüggesztésével vagy a válaszhatóságból való kizárással már azelőtt büntetést kap a dolgozó, mielőtt a bíróság megállapítaná, hogy bűnös-e abban, amivel vádolják. Ez pedig összeegyeztethetetlen az ártatlanság vélelméhez fűződő alapvető joggal.A javaslatban azzal indokolták a korlátozásokat, hogy az egyetemmel perben álló dolgozónak összeférhetetlen érdekellentéte van az egyetemmel, ezért nem tudja jól betölteni a szenátusi posztot. A TASZ szerint ilyen szempontból is aránytalan és igazolhatatlan büntetés megtiltani a szenátusi tagságot, egyrészt, mert a szenátusi döntések döntő többsége semmilyen módon nem érinti az egyetem és dolgozói jogvitáit, és ha mégis az eljárást érintő döntés kerül a szenátus elé, abból az adott munkavállalót ki lehetne zárni anélkül, hogy részvételét teljes egészében kizárják.Ráadásul a szabály azt feltételezi, hogy egy egyetemi dolgozó csak a saját magánérdekében perelheti be az egyetemet, pedig pert az egyetemi közérdeket érintő ügyekben is indíthatnak. Erre is van példa az egyetemen, Ádám Zoltán például azért perelte be az egyetemet, mert úgy találta, hogy a Corvinus kommunikációs szabályzata jogsértően korlátozza az egyetemi polgárok szólás- és véleményszabadságát. Ő az eredeti javaslat alapján nem is indulhatott volna a szenátusi választáson, ahogy Rosta Miklós sem, aki azért perli az egyetemet, mert írásbeli figyelmeztetést kapott egy Kornai-interjú megosztásáért a tanszéke Facebook- oldalán. Rosta jelenleg tagja a szenátusnak.Az egyetemmel perben állók szenátusi részvételének korlátozása a TASZ szerint pont ezt, az Alaptörvényben garantált véleményszabadságot is korlátozza, ugyanis adott esetben véleménynyilvánítási szabadságának gyakorlása miatt, vagyis valamilyen nyilatkozatával kapcsolatban is indíthat eljárást a egy dolgozóval szemben az egyetem. Ilyen például egy hipotetikus rágalmazási per, amelyet mondjuk végül megalapozatlannak ítél a bíróság. Azzal, hogy ilyen esetekben az egyetem már előre azzal büntet valakit, hogy megfosztja az egyetemi polgárként megillető jogától, hogy a szenátus tagjává váljon, vagy hogy szenátorként a feladatát ellássa, akár mások véleménynyilvánítási szabaságának korlátozására, elrettentésre is alkalmas lehet a TASZ szerint a javaslat. Pontosabban lett volna, mert a tiltkozás miatt a szenátus elé már e két kitétel nélkül került az SZMR módosítási javaslat.A pereskedésre vonatkozó szabályokat az egyetemi vezetés – talán a TASZ érvei hatására – visszavonta. Az a rész, mely szerint megszűnik a szenátusi tagsága annak, „aki jogerős fegyelmi vagy etikai büntetés hatálya alatt áll” továbbra is része a szabályozásnak. Szintén a szabályozás része maradt, hogy a nem szenátusi tag egyetemi polgárok – az alapból nyilvános – szenátusi üléseken nem szólhatnak hozzá a vitához, nem nyilváníthatnak véleményt és nem is kérdezhetnek.Hamarosan választásAz ülést vezető rektor más módosítást viszont nem fogadott be, forrásaink szerint arra hivatkozva söpörve le a módosító javaslatokat, hogy azok nem megfelelően vannak megfogalmazva. Egyedül Toronyai Gábor szakszervezeti vezető módosító javaslatáról lehetett szavazni, ami arra vonatkozott, hogy növeljék az intézetekből és kutatóközpontokból érkező választott tagok számát a duplájára. A szenátus többsége ezt nem támogatta, mert a rektor szerint inkonzisztensé tette volna az javalatot. Toronyai javaslata mellett lettek volna más módosítók is. Több szenátusi tag előzetesen írásban elküldte módosító javaslatait a rektornak és a szenátus tagjainak, azonban ezekről nem szavazhatott a szenátus. A Corvinus Alkalmazotti Tanácsa például azt javasolta, hogy a tanács egyik tagja is kerüljön be tagként a szervezetbe. Az egyetemben üzemi tanácsként működő, választott tagokkal bíró szervezet eddig állandó meghívottként képviselte magát az üléseken, ezt a státuszt azonban a módosítás megszűntette. Ha ilyen formán, vagy teljes jogú tagként a tanács képviselője nem vehet részt a szenátus ülésein, akkor a törvényben előírt feladatait, például a dolgozók széles körét érintő szenátusi előterjesztések véleményezését is nehezebben tudja ellátni - érvel módosítójában a tanács. Emellett azt is javasolta a testület, hogy a fentebb már kifejtett aggályok miatt legyen hely a tanács képviselőjének is, és csökkentsék a szenátusban a vezető pozíciót betöltő tagok számát.A szenátus végül, kézfeltartással, 13-7 arányban megszavazta az új szenátus kialakításáról szóló javaslatot. Az új szenátus pedig heteken belül el is kezdheti a munkáját, a tervek szerint ugyanis szeptember 26. és október 8. között meg is tartják a választásokat az egyetemen. Annak a szenátusnak, amely ezzel feloszlik és befejezi munkáját, még egy évig tartott volna a mandátuma.