Hétfő délutántól kedd délutánig 426 forintról 417 forint környékére „erősödött” az euró árfolyama, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette: sikerült megállapodni a Gazprommal az orosz szállítások halasztott fizetéséről. „Ez egyrészt likviditási szempontból pozitív, másrészt érdemben javíthatja a magyar fizetési mérleg egyenlegét, vagyis rövid távon pozitív a forint szempontjából” – írta elemzésében a Portfolio.Nagy Márton szerint a lépéstől a forint gyengülésének megállítása is várható. A forint ugyanis a gáz árának emelkedésével párhuzamosan gyengült idén. Az összefüggés ott van, hogy az MVM-nek egyre több eurót kellett vásárolnia, hogy kifizesse a gázszámlákat, és ahogy egyre nagyobb tételben adott el forintot, úgy lett drágább a közös európai pénz. Tehát összességében a Gazprom által adott halasztott fizetés javítja a költségvetés egyensúlyát, és ezt forinterősödéssel díjazták a piacok.A kormány két-három legyet is üthetne egy csapásra: továbbra is lehet elég gáz a rezsicsökkentés-csökkentéshez, stabilabb a büdzsé, illetve relatíve erősebb a forint.Láttunk hasonlóra példát, de akkor népszerűtlenebb intézkedést kellett meglépnie a kormánynak. Július közepén átmeneti gyógyírt hozott a nyűglődő forintnak, hogy a kormány bejelentette: csak az átlagfogyasztásig marad a rezsicsökkentés. „A forintra kedvező hatással lehetett a rezsitámogatások részleges felfüggesztése, mivel így elkerülhető a költségvetés elszállása, valamint a kényszerű energiamegtakarítások javíthatják a folyó fizetési mérleget” – nyilatkozta akkor a Napi.hu-nak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A 414 forintos szintről 400 forint alá ment akkor az euró árfolyama. Tehát az érvelés szerint a drágább rezsi miatt annyit spórolna a lakosság, hogy az MVM-nek kevesebb gázt kellene vásárolnia euróért, ezért lenne erősebb a forint.Elemzők persze korábban is elmondták, a gyenge forintnak csak az egyik oka a magyar gazdaság energiafüggősége és az ebből fakadó fizetésimérleg-probléma. Sokszor felmerült, hogy a forint elsősorban azért gyenge, mert az ország energiahordozóktól való függése nagyon erős. „A földgáz esetében ez csak részben igaz, mivel a gázár nemrég megközelítette korábbi, márciusi csúcsait, a forint viszont éppen megnyugodni, stabilizálódni látszik. Amikor meg március közepétől június elejéig lefelé ment az energiahordozó ára, a forint gyengült, és új csúcsot ütött meg az euró” – írta augusztusban a privatbankar.hu szakportál.Az elmúlt években sokan sok mindentől várták a forint erősödését. Az MNB például az elmúlt 16 hónapban a kamatemeléstől remélte a gyengülés és a szárnyaló infláció megállítását. Ez nem következett be, ellenben a kamatemelések lezárásának hírére rögtön akkorát zuhant a pénzünk, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. Az a jóslat is hónapok óta tartja magát, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány megállapodna az uniós pénzekről, akkor visszaerősödne a forint.Mindig más az okA forint gyengülésének egyik okát sokan a magas inflációban látták: az infláció miatt a befektetők eladják a forintot, ami még tovább gyengíti a magyar fizetőeszközt. Orbán Viktor kormányfő sokat idézett mondása szerint ha lesz béke, nem lesz infláció. Vagyis az orosz–ukrán háború vége egyúttal erősebb forintot is eredményezne. Nagy Márton sem a kormány gazdaságpolitikáját okolta a gyenge forintért június közepén, hanem úgy látta: a 400 forintos euróárfolyam globális folyamatok eredménye. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az Orbán-kormány egyáltalán nem tehet a gyenge forintról, ellenben a magyar forint is a brüsszeli szankciók áldozata.Bod Péter Ákos volt jegybankelnök úgy fogalmazott a napokban a Portfolio.hu-n megjelent cikkében, hogy a forintvaluta léte, állapota a nehézzé vált magyar helyzet egyik komponense. De nem oka, inkább áldozata annak, hogy nincs szerinte horgonya a gazdaságpolitikának.