Rágalmazás miatt jogerősen elítélte és megrovásban részesítette a bíróság Kovács Andrást, az Origo munkatársát. Az ítélet kimondta, hogy Kovács a szakmai alapvetéseket nem betartva, szándékosan közölt olyan hamisnak bizonyult tényállításokat Czeglédy Csabáról, amelyek alkalmasak voltak a becsület csorbítására. Kovácsot első fokon már elítélték, amikor - Orbán Viktor ajánlására - Áder János köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésével tüntette ki. Az utolsó szó jogán Kovács felfedte a bíróság előtt fideszes forrását, Fiák Istvánt is, így most már ellene is rágalmazás miatt zajlik eljárás. Czeglédy Csabát 2017. június 14-én vette őrizetbe a NAV Csongrád megyei igazgatóság költségvetési csalás gyanúja miatt. Az akkor MSZP-s színekben politizáló ügyvédet nyolc társával együtt azzal gyanúsították meg, hogy egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, több milliárd forintos adócsalással gyanúsított bűnszervezetet működtetett. A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója az őrizetbe vétel másnapján azonnal elrendelte Czeglédy és társai előzetes letartóztatását. A gyanú szerint Czeglédy egy magyarországi multinacionális cégeknek diákmunkásokat közvetítő gazdasági társaság - a Humán Operátor Zrt. - vezetőjeként többszintes céghálót működtetett, ezzel elkerülve a közterhek megfizetését, és legalább 3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozva vele a költségvetésnek 2013 és 2016 között. A strómanokon keresztül működtetett iskolaszövetkezetek a vád szerint valójában nem végeztek érdemi tevékenységet, ha mégis, nem fizettek adót, és létezésük elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a szombathelyi társaság mentesüljön a közterhek alól. 2017 őszén a Czeglédy-ügy a közelgő Fidesz-kampány egyik fontos témája lett. Miután diákmunkások estek el keresetüktől a történtek nyomán, a kormánypárti többséggel működő parlament határozatot fogadott el arról, hogy „a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy Csaba, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi képviselője és társai tudatosan megkárosítottak.” Az ügyben tanúként meghallgatták Dobrev Klárát is, mielőtt néhány héttel a választások előtt, Polt Péter legfőbb ügyész kérésére az országgyűlés megszavazta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az előzetesben ülő Czeglédy, négy nappal a választások előtt, be is fejezte kampányát. A 2018-as kampány közeledtével a kormánypárti média nagy lelkesedéssel igyekezett újabb és újabb részletekkel napirenden tartani az ügyet, és ez több esetben látványos túlkapásokat eredményezett. A lelkesek közt a leglelkesebb a Pesti Srácok munkatársa, Füssy Angéla volt, aki kész beadványokat írt nyomozóknak és az ügyészségnek, hogy ezzel segítsen számukra kidomborítani az ügy politikai szálait. Mint az később, a HVG birtokába került nyomozati anyagokból is kiderült, Füssy annak ellenére kiadta szocialista forrását az ügyészségnek, hogy az illető kifejezetten kérte tőle, hogy fedve maradjon. Emlékezetes összecsapás zajlott ennek farvizén Czeglédy és a Pesti Srácok egy másik munkatársa között, amit a politikus végül azzal zárt rövidre, hogy „inkább vagyok adócsaló mint Pesti Srácokos kretén”.„A cikk megírását nem én kértem”Az Origo munkatársa, Kovács András hasonló elánnal vetette bele magát a történetbe: 2017. augusztus 21-én megjelent „Újabb piszkos dolgok derültek ki Gyurcsány és Botka ügyvédjéről” című írása szerint a Humán Operátor Zrt. vezetőjeként Czeglédy úgy próbált piaci előnyt szerezni magának, hogy iskolaszövetkezeti diákok neve alatt valójában szüleiket foglalkoztatta. (Az ezzel járó teljes köztehermentesség miatt Kovács szerint így a teljes közteherrel számítandó munkaerő-kölcsönzési díjnál sokkal alacsonyabb áron tudott felnőtteket kölcsönözni.)Az írás szerint Czeglédy ezzel ráadásul biztosította magát, hogy lebukás esetén ne őt, hanem a szövetkezeti vezetőket vegyék elő a hatóságok, és a szövegben szerepelt az is, hogy az ügynek ezernél is több károsultja van, 100 milliós nagyságrendű követeléssel. Kovács azt is állította, hogy Czeglédy az ügy kirobbanása után továbbra is több milliós fizetést vett fel a Human Operátortól.Czeglédy 2017 őszén sajtópert, személyiségi jogi pert kezdeményezett Kovács ellen és feljelentette őt rágalmazás miatt is. A sajtóper néhány hónap alatt lezajlott és 2018 januárjában az Origo öt állításban helyreigazította az írást. A tartalomigazgató György Bence nem sokkal korábban távozott a laptól, átmeneti időszakát élte az Origo, és ekkor még közöltek helyreigazításokat. Gábor László ebben az időszakban vette át főszerkesztői kinevezését. Azóta gyakorlattá vált az Origónál, hogy az ítéletek tartalmi részét nem hajtják végre, és nem közlik az őket elmarasztaló ítéleteket sem. 2019 elejére ért véget a személyiségi jogi per, ami megállapította Czeglédy jó hírnévhez fűződő jogának sérelmét. Mint az esetek döntő többségében, a magánvádas büntetőeljárás sokkal tovább tartott, de 2020. július 7-én a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kimondta Kovács bűnösségét rágalmazás vétsége miatt, megrovásban részesítette, és kötelezte őt a bűnügyi költség és az illetékként felmerült 10.000 forintos költség megfizetésére. A védelem fellebbezett, de a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2021. április 21-én az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett. Kovács védője azzal védekezett, hogy a közszereplők bírálatát a véleménynyilvánítás szabadsága szélesebb körben védelmezi, mint az átlagpolgárt érő kritikákat, az emberi méltóság büntetőjogi védelme pedig kizárólag azokkal a legsúlyosabb esetekkel szemben nyújthat oltalmat, amikor a közölt vélemény alkotmányos jogot sért. Ebben igazuk is lehetett volna, ha a tényállításokat sikerült volna bizonyítani. Erre azonban érdemi kísérletet sem tudtak tenni. Kovács tagadta a bűnösségét, de elismerte, hogy a cikket ő írta. Vallomást nem tett, és érdemi védekezést nem terjesztett elő. De még így is mondott érdekeseket. Az elsőfokú ítélet összefoglalója szerint például azt állította, hogy „a cikk megírását nem ő kérte”.A bíróság tanúként meghallgatta az Origo akkori munkatársait is. Hogy ki „kérte” a cikket, az az érintett szerkesztők vallomásából, legalábbis az ítélet összefoglalásából nem derült ki. Azokból annyi derült ki csupán, hogy a szerkesztők „politikai cikknek” tekintették a munkát és György Bence főszerkesztő engedélyezte annak megírását és megjelentetését. Turi Zoltán szerkesztő azt mondta, nem volt tudomása arról, ehhez a konkrét íráshoz miként zajlott az „információgyűjtés”.Az utolsó szó jogán Kovács még váratlanabb dolgot mondott: felfedte forrását a cikkhez. Elmondta, hogy dr. Fiák István ügyvédtől származtak információi. Attól a Fiák Istvántól, akit a bíróság korábban tanúként már meghallgatott.Fiák István nem ismeretlen figura a Fidesz-világban: Kósa Lajos ügyvédjéről van szó, aki jó kapcsolatának köszönhetően az Országos Szövetkezeti Tanács alelnöke egyben, üzletelt a rejtélyes csengeri örökössel is, és több gyanús ügyben felbukkant a neve Debrecen volt polgármestere mellett. 2017-ben például tőle vásárolt meg Kósa felesége 6 millió forintért egy 120 milliós tőkével bíró céget - amiből aztán Kósáék a végelszámolás előtt gyorsan kilapátoltak 50 milliót. Fiák a bíróság előtt elmondta, hogy a DiákÉSZ érdekképviseleti szerv vezetőjeként értesült az állítólagos visszaélésekről, amikről aztán tájékoztatta a sajtót. Nem nevesítette, hogy kivel beszélt erről, csak általánosságban fogalmazott, így nem volt egyértelműen megállapítható, hogy ő volt Kovács forrása. A vallomásában Fiák arról beszélt, hogy három felnőtt kereste meg az ügyben, akikről kiderült számára, hogy gyerekeik neve alatt dolgoztak. Hosszú vallomása végére az ügyvéd, - áll az ítélet összefoglalójában -, ellentmondásba került magával, mikor arról beszélt, hogy a felnőttek papírokat és nyilatkozatokat mutattak neki, ezzel bizonyítva igazukat. Az külön érdekesség, hogy Fiák vallomása alapján az Origo a cáfolt állításokat sem idézte pontosan, Kovács írása szerint ugyanis diákok árulták el az informátornak a rendszer működését. CáfolatokFiák állításait több tanúvallomás cáfolta az ítélet alapján. Köztük volt az általa is megemlített kiemelt ügyfél, a McDonald's étteremhálózatának egyik akkori HR-vezetője is, aki elmondta, hogy tízéves megbízatása idején nem találkozott ilyen esetekkel, pedig legalább 1500 diákot alkalmaztak a Humán Operátoron keresztül. Egy munkaerő-közvetítésben érintett másik cég további három alkalmazottja is cáfolta az állításokat. Abszurd módon a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága által szövegezett Czeglédy elleni gyanúsítás szövege is a politikus vallomását erősítette: a csalás gyanújában megfogalmazott vád legalábbis nem utalt arra, hogy szülőket foglalkoztatott volna a társaság diákok nevében. Nem segített az alperesen az sem, hogy a NAV a Czeglédy ellen zajló büntetőeljárásban korábban meghallgatta Fiákot, és a bíróság be is kérte a nyomozati anyagot, hátha abban van utalás Kovács fő állításaira. Egyik sem bizonyította az írás állítását: Fiák nem beszélt a NAV-nak arról, hogy felnőttek dolgoztak diákok nevei alatt, és a hatóságok sem voltak birtokában ilyen információnak. Már az első fokú ítélet rögzítette az ügy politikailag leginkább releváns elemeit. A legfontosabb ezek közül, hogy a rágalmazás szándékos bűncselekmény - az elkövetőnek tudatában kell lennie azzal, hogy az állítás, amit megfogalmaz, valóságtartalmától függetlenül alkalmas a becsület csorbítására. A bíróság továbbá megállapította: „Kovács kizárólag Fiák megkeresésével kísérelte meg a tények feltárását”. Az információ hitelességét nem ellenőrizte, az érintettet nem kereste fel, - pedig erre lett volna lehetősége azzal együtt, hogy az írás születése idején Czeglédy börtönben ült - és a hatóságokhoz sem fordult felvilágosításért. Nem tartotta be a szakma alapvető szabályait és nem járt el jóhiszeműen sem – írja az ítélet, amely megrovásban részesítette a Kovácsot, és felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló cselekedetektől. A Kúria végzése tartalmaz még érdekes részleteket. Ezek közül messze a legszórakoztatóbb az, ahogy Kovács és védője megmagyarázták, miért nem volt fontos Fiák állításainak ellenőrzése: „A terhelt nem volt köteles a köztiszteletben álló, a magánvádló elleni büntetőeljárás során a sértettek képviseletét ellátó, ügyvéd foglalkozású dr. Fiák István tanú nyilatkozatának hitelességét ellenőrizni, aki egyébként érdekképviseleti elnök és országos lobbista.”Czeglédy Csaba a 444-nek elmondta, hogy Kovács utolsó szó jogán tett kijelentése alapján, amiben megnevezte Fiákot mint egyetlen forrását, magánvádas eljárást kezdeményezett Kósa Lajos ügyvédje ellen is.Kovácsnak 2021. március 15-én Orbán Viktor felterjesztésére Áder János köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetését adományozta. A Fővárosi Törvényszék 2021. április 21-én hagyta helyben a kerületi bíróság elsőfokú ítéletet, így az Origo munkatársa már ennek birtokában vehette át kitüntetését Rétvári Bencétől június 15-én. (A díjak átadását a koronavírus-járvány miatt halasztották későbbre.) A Kúria végül 2022. szeptember 29-én hozta meg végzését, így az ítélet jogerős. Kovács jelenleg az Origo belpolitikai rovatának vezetője. Kérdéseket küldtünk számára, hogy megtudjuk, vajon mit értett az alatt, hogy „nem ő kérte a cikk írását”, és kinek a javaslatára jelentette meg az írást. Arra is kíváncsiak voltunk, mi oka volt olyannyira bízni Fiák szavaiban, hogy nem kísérelte meg azok valóságtartalmának ellenőrzését. És megkérdeztük végezetül azt is, miért fedte fel forrását a bíróságon. Válaszait, amint megérkeznek, közölni fogjuk. A Czeglédy és társai ellen költségvetési csalás gyanújával indított eljárás jelenleg is zajlik. 2019 áprilisában felfüggesztették az eljárást, miután az időközben a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott politikusból európai parlamenti képviselőjelölt lett, és ezzel mentelmi joghoz jutott. Később a Fidesz - kimondatlanul ugyan, de egyértelműen - emiatt módosította a mentelmi jogról szóló törvényt. 2019 júliusában ügyészségi kérésre vádemelés nélkül újrakezdték az eljárást, ami azóta is tart.