A Hold születését a mai napig kérdések övezik: egy új kutatás szerint valaha rég több kisebb darabból állt össze azzá, amit ma az égen látunk.

Elment az Utolsó Ember aki a Holdon járt.

Holdunk egy csodálatos tájakkal teli világ, melyet bárki felfedezhet saját maga, és mások legnagyobb örömére. Felszínén meredeknek látszó, hófehér hegyláncok, vakítóan fehér magányos csúcsok, kusza, egymást metsző kráterek falai, laposan kanyargós lávagerincek csak arra várnak, hogy Ön, kedves olvasó, tekintetével mindezt feltárja, és magába szívja örök élményként látványukat. Kistávcsöveseknek bátorításul!

Ha tényleg ott vannak, pont jók arra, hogy egyszer holdi városokat építsünk beléjük.

A Holdról származó kövek jelenlétét a Földön nem csak az Apolló és Luna küldetéseknek köszönhetjük, meteoritzáporban is érkeztek már jócskán hozzánk. Tudományos értékük nagy, de gyűjtőknek is rendkívül értékesek, éppúgy mint Marsról érkezett társaik. Áruk az arany tízszeresét is elérhetik.

A Surveyor-1 50 éve (és két napja) szállt le a Holdra, 1966. június 2-án. Ez volt az amerikaiak első sikeres landolása a Holdon; úgy, hogy előtte nem lehetett tudni, hogy le lehet-e egyáltalán biztonságban szállni a felszínére, vagy a holdpor esetleg futóhomokszerű, és elnyelné az űrhajót egészben.

2018-ban leszállóegységet küldenének: ha sikerül, végre behúzhatnak egy igazi űr-elsőséget maguknak.

Február 4-én 85 éves korában elhunyt a hatodik ember, aki a Holdon járt. Ma 45 évvel ezelőtt landolt Edgar Mitchell az Antares holdkomppal a Fra Mauro régió területén a Holdon.