#adások
Több mint tíz évig érdemi intézkedés nem történt az MNB alapítványainak ügyében. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője szerint kérdéses, miért késlekedtek az intézkedések, miközben a vagyon egy része külföldre kerülhetett.
Egyértelmű, hogy „az előző kormány bizonyos tagjai, valamint a hozzájuk kötődő oligarchák, üzletemberek és családtagjaik súlyos bűncselekményeket, jellemzően korrupciós bűncselekményeket követtek el, mind a hazai, mind az uniós források felhasználásával” - mondta az AP-nek Magyar Péter. A Los Angeles Times olvasóihoz is eljutott.
Bár Matolcsy Ádám ellen elfogatóparancsot adtak ki, de ha külföldön tartózkodik, a hazahozatala akár hónapokig is eltarthat – mondta Zamecsnik Péter ügyvéd a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Az ügyvéd szerint az MNB-ügy több, egymástól elkülöníthető részből áll, és elképzelhető, hogy a nyomozó hatóságok először egy könnyebben bizonyítható bűncselekmény miatt lépnek fel, miközben a jegybanki alapítványok vagyonvesztésének teljes feltárása még hosszú időt vehet igénybe.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nem pusztán vagyonvédelmi szerv: bizonyos, közpénzt érintő ügyekben teljes körű nyomozati és ügyészségi feladatokat is elláthat. Vizsgálhat olyan vállalkozásokat is, amelyek bevételük jelentős részét közbeszerzésekből szerzik. Dr. Gerő Tamás ügyvéd számolt be a hivatal jogköreinek részleteiről.
A jelenlegi költségvetésben érzékelhető egy hangsúlyváltás. A kormány bizonyos intézkedésekkel a korábbinál nagyobb figyelmet fordít az alacsonyabb jövedelmű, kiszolgáltatottabb társadalmi csoportokra – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konkrétumok ismerete nélkül óvatosan kell értékelni a bejelentéseket, és egy költségvetés esetében mindig lehet vitatni, hogy valóban a lehető legtöbbet hozza-e ki a rendelkezésre álló forrásokból.
Oscar Wilde életének talán legmegrendítőbb dokumentuma a De profundis, ez a vallomásos, önéletrajzi és filozófiai elmélkedésekkel átszőtt levél, amelyet a readingi börtön magányában, egykori szerelméhez, Lord Alfred Douglashoz írt. A beszélgetőtársak: dr. Lukács Nikolett jogász, a Debreceni Egyetem jog és irodalom tantárgyának oktatója és Reuss Gabriella színháztörténész, a Pázmány Péter Egyetem habilitált adjunktusa és a szerkesztő- műsorvezető: Sugár Ágnes.
A Dobszerda e heti vendége Schilling Árpád lesz. Hallgassák meg 20 órától!
Nem tett vallomást.
Mi van itt? Rémálmából ébred a jogállam? A Nemzeti Bank alapítványi pénzeinek kiszervezése, és eltüntetése több, mint tízéves történet, amit az a mese keretezett, hogy több vizsgálat, nyomozás követi a már véglett elveszett több, mint 200 milliárd sorsát. De, mint tudjuk, valójában nem történt semmi.
Bodnár Zoltán szerint a jegybanki alapítványok létrehozását tudatosan készítették elő, és Orbán Viktor is tudott arról, hogy a konstrukció kiskasszaként működik. Az MNB volt alelnöke úgy látja, az alapítványokba került 266 milliárd forint jelentős része végleg elveszhetett.
A következő négy évben Lula pragmatikus külpolitikára törekedhet. Az Egyesült Államokkal várhatóan hűvös, de működőképes kapcsolatot tart fenn, miközben Oroszországhoz és Kínához is inkább pragmatikusan viszonyul. Trump számára Bolsonaro családja fontos szövetséges, ám az amerikai elnöknek várhatóan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy Brazíliát a következő években Lula vezeti – véli Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára.
Az új ENSZ-főtitkár kiválasztása hosszabb, több lépcsőből álló folyamat. António Guterres mandátumának lejártára készülve már 2026 tavaszán megkezdődött a következő főtitkár kiválasztása. Ezért inkább váratlannak és zavarkeltőnek tartja Orbán Viktor kései jelölését Erdős André, Magyarország volt ENSZ-képviselője.
Bár a kormányváltás nem jelenti azt, hogy minden probléma egyik napról a másikra megoldódik, Szél Bernadett szerint az április 12-i politikai fordulat alapvetően felszabadító élmény volt, hiszen az ország megszabadult egy hosszú ideje fennálló autokratikus rendszertől. Úgy véli, az elszámoltatás intézményi alapjait meg kell teremteni, és hagyni kell dolgozni. Az elszámoltatás mellett a társadalmi szembenézést is nélkülözhetetlennek tartja.
Az újvidéki tragédia után a fiatalok tudni akarták, hogyan történhetett meg mindez, és kik viselik érte a felelősséget. Először emlékeztek, aztán kérdeztek, majd egyre többen vonultak az utcára és egyre többen álltak melléjük. Megfélemlítették, rágalmazták, bántalmazták őket, de ők újra és újra visszamentek. Most pedig visszaszereztek valamit abból, ami mindenkié.
Helyes és támogatandó az az alapfelvetés, hogy a rendszer működését belülről ismerő szakemberek – nemcsak ügyvédek, hanem jogtanácsosok, könyvvizsgálók, könyvelők és tranzakciós tanácsadók – vállaljanak felelősséget, segítsék az egyes ügyek feltárását – véli Horváth Lóránt. Szerinte azonban nem boszorkányüldözésre, hanem a tényleges haszonélvezőkig elérő, bizonyítékokon alapuló elszámoltatásra van szükség.
