#adások
Az ELTE rektora szerint egyaránt érvényes nézőpont, hogy elcsatolták a humán- és társadalomtudományi kutatóközpontokat és, hogy megmentették azokat. Kettős présben voltunk – mondta a Klubdélelőttben Darázs Lénárd. A kormányzat 50 százalékára vágta le a felvehető hallgatók számát, ami a földbeállásunkat jelentette volna, miközben mindenki tudta, hogy Orbán nem akarja finanszírozni ezeket a kutatóközpontokat. Kényszerhelyzet volt, de azt gondoltam, hogy két bölcsészt könnyebb fellökni, mint…
A nehezen olvasható állambiztonsági iratok feldolgozását segítik mesterséges intelligenciával a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet szakemberei. A fejlesztésről Miklós Dezső, az intézet főigazgató-helyettese és Kovács Gábor, a Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztály kutatója mesélt a Mesterséges értelemben.
Orbán Viktor szerint a Jóisten még tartozik neki négy évvel. Ha ez a szerződés még mindig aktív, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek kell ezt megfizetnie? És mi van akkor, ha a magyar választók elengedik az Úristen tartozását? Hoppá. Orbán küldetése megfeneklik, szükségszerűen. Legyen akár Budapesten, akár Párizsban. Hanem, földi ügyekkel kapcsolatban is felmerülnek gondok: a Matolcsy-család olyan kísérletet folytatott, amelynek úgy tűnik a kára Pesten, a haszna Dubajban jelentkezik.
A Hetes stúdióban kivesézzük a Matolcsy-ügyet, azt, hogy mi következhet mindabból, amit Fürcht Pál a vizsgálóbizottság előtt elmondott. Jön három történész: Csunderlik Péterrel a Terror Háza lehetséges jövőjéről beszélgetünk, Rainer M. János arról mesél, mi lepte meg az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát segítő bizottság elnökeként, Eörsi László pedig Nagy Eszter, az Európai Föderalisták Uniója Magyarország elnöke, Bolgár György és Neuman Gábor társaságában beszéli meg velünk a hetet.
A Klubdélelőtt e heti vendégei Darázs Lénárd, Ligeti Miklós, Fabula Szilvia és Végh Balázs lesznek.
Rainer M. János történész azt mondja, hogy a forradalom emléke kiszabadult a politika fogságából. Maguk az emlékezők jelentős része viszont szerintem még nem.
A Paks II. Zrt. ugyan leszögezi, hogy nincs semmilyen döntés, de a Reuters két különböző forrására hivatkozó értsülése szerint Magyarország fontolgatja, hogy lecseréli a paksi atomerőmű bővítésével megbízott fővállalkozót, az orosz állami Roszatom nagyvállalatot.
Nem feltétlenül az MNB alapítványaihoz kapcsolódó, vitatott kölcsönügylet volt a Matolcsy-rendszer legnagyobb ügye, viszont ez lehetett a legkönnyebben bizonyítható és leginkább kézzelfogható eset. A sokkal nagyobb és összetettebb ügyek helyett egy konkrét, mindössze néhány oldalas szerződés jelenthette azt a pontot, ahol a hatósági vizsgálatot a legkönnyebb elkezdeni – véli Haász János, a 444 munkatársa.
Az ’56 történéseiről még 1981-ben, titokban lefolytatott ellenzéki beszélgetésekből és ezek utólagos értékeléséből készített műsort a Klubrádió.
Fürcht Pál Tomin Szilviáról mondott története sántít – véli Hegedűs András volt ügyész, aki a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában elemezte a volt főügyész bizottsági meghallgatását. Hegedűs szerint Fürcht azt állította, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori főigazgatója közvetítette felé a Völner Pál elleni nyomozás leállításának szándékát, csakhogy Tomi Szilviát 2022 májusában nevezték ki a szervezet élére, Völnert pedig már 2021 decemberében gyanúsítottként hallgatták ki. A volt ügyész…
A Matolcsy-korszakot nemcsak büntetőjogi, hanem politikai és gazdaságpolitikai szempontból is átfogóan kell vizsgálni, mert annak hatásai messze túlmutatnak a mostani büntetőeljáráson – véli Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke.
Kovács Gergely, a XII. kerület MKKP-s polgármestere még néhány hónapot adna a képviselő-testületnek, hogy megpróbálják helyreállítani az együttműködést. Ha azonban nem sikerül működőképessé tenni a testületet, és nem tudnak költségvetést elfogadni, akkor szerinte fel kell oszlatni a képviselő-testületet és új választást kell tartani, de ő mint polgármester nem mondana le - jelentette ki a Klubrádió Reggel gyors című műsorában. Az interjú elkészülte után a testület végül nem szavazta meg a saját…
Schilling Árpád szerint az elmúlt 16 évben a rendszerrel szemben folyamatosan ellenállók egy részéről megfeledkeztek, miközben az általuk elszenvedett sérelmek és traumák elismerése is elmaradt. A rendező a Dobszerdában azt is kifogásolta, hogy az új politikai korszak kezdetét sokan csak 2022–2023 környékére teszik, mintha előtte nem lett volna folyamatos ellenállás. Szerinte ezzel nemcsak a korábbi küzdelmeket és az azokban részt vevők fájdalmát tagadják meg, hanem azokat is újra kirekesztik,…
Több mint tíz évig érdemi intézkedés nem történt az MNB alapítványainak ügyében. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője szerint kérdéses, miért késlekedtek az intézkedések, miközben a vagyon egy része külföldre kerülhetett.
Egyértelmű, hogy „az előző kormány bizonyos tagjai, valamint a hozzájuk kötődő oligarchák, üzletemberek és családtagjaik súlyos bűncselekményeket, jellemzően korrupciós bűncselekményeket követtek el, mind a hazai, mind az uniós források felhasználásával” - mondta az AP-nek Magyar Péter. A Los Angeles Times olvasóihoz is eljutott.
A következő négy évben Lula pragmatikus külpolitikára törekedhet. Az Egyesült Államokkal várhatóan hűvös, de működőképes kapcsolatot tart fenn, miközben Oroszországhoz és Kínához is inkább pragmatikusan viszonyul. Trump számára Bolsonaro családja fontos szövetséges, ám az amerikai elnöknek várhatóan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy Brazíliát a következő években Lula vezeti – véli Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára.
Az új ENSZ-főtitkár kiválasztása hosszabb, több lépcsőből álló folyamat. António Guterres mandátumának lejártára készülve már 2026 tavaszán megkezdődött a következő főtitkár kiválasztása. Ezért inkább váratlannak és zavarkeltőnek tartja Orbán Viktor kései jelölését Erdős André, Magyarország volt ENSZ-képviselője.
Bár a kormányváltás nem jelenti azt, hogy minden probléma egyik napról a másikra megoldódik, Szél Bernadett szerint az április 12-i politikai fordulat alapvetően felszabadító élmény volt, hiszen az ország megszabadult egy hosszú ideje fennálló autokratikus rendszertől. Úgy véli, az elszámoltatás intézményi alapjait meg kell teremteni, és hagyni kell dolgozni. Az elszámoltatás mellett a társadalmi szembenézést is nélkülözhetetlennek tartja.
Az újvidéki tragédia után a fiatalok tudni akarták, hogyan történhetett meg mindez, és kik viselik érte a felelősséget. Először emlékeztek, aztán kérdeztek, majd egyre többen vonultak az utcára és egyre többen álltak melléjük. Megfélemlítették, rágalmazták, bántalmazták őket, de ők újra és újra visszamentek. Most pedig visszaszereztek valamit abból, ami mindenkié.
Helyes és támogatandó az az alapfelvetés, hogy a rendszer működését belülről ismerő szakemberek – nemcsak ügyvédek, hanem jogtanácsosok, könyvvizsgálók, könyvelők és tranzakciós tanácsadók – vállaljanak felelősséget, segítsék az egyes ügyek feltárását – véli Horváth Lóránt. Szerinte azonban nem boszorkányüldözésre, hanem a tényleges haszonélvezőkig elérő, bizonyítékokon alapuló elszámoltatásra van szükség.