#magyar hang plusz
Benkő Elek akadémikus arról, hogy az előző kormány hogyan érvényesítette a politikai és ideológiai elvárásait a humán tudományokban, és hogyan érte el, hogy a túlélésért küszködő kutatók egymás torkának ugorjanak. Interjú!
nem az az MI legnagyobb közvetlen veszélye, hogy holnap öntudatra ébred, és kiirtja az emberiséget, sőt még csak nem is az, hogy elveszi a munkánkat.
Bemutatjuk, milyen félelmetes állapotok uralkodtak korábban az orosz pestiskutatásban. Közte abban a laborban, ahol az elhunyt is dolgozott.
Végleges a hatalmi képlet a szegedi városházán.
Amiért a fél életemet adtam volna egykoron, most a szemétkupacot növeli, mert fölöslegessé vált. Pedig mennyi szaktudás, energia, különleges anyag, munkaóra kellett ahhoz, hogy egy-egy ilyen készülék összeállhasson.
Szerbiában hasonló helyzet alakult ki, mint hazánkban: mostanra a legtöbben úgy értékelik a vasárnapi választásokat, hogy az egyben népszavazás is lesz Aleksandar Vucic rendszeréről.
Bejutottunk a szegedi Csillagbörtönbe. Hogy látja Kopcsik Károly parancsnok a maguk és a rabok helyzetét? Erről is kérdeztük.
Vajon mit árul el egy politikai közösségről, hogy egy politikus ellen az a legerősebben működő koholt vád, hogy egy apartmanban férfival létesített szexuális kapcsolatot? Vajon mekkora bűn az uszítást és a kirekesztést emelni egy párt legfőbb politikai programjává pusztán azért, mert most ez képes összetartani a morzsáira szétesett, töredékére apadt tábort?
Bilincs, bilincs, rács és közpénzszázmilliók. Utánanéztünk, mi lett néhány korábbi eset érintettjeivel.
Igazságosabb újraelosztásra törekszik a kormány, de sok még a kérdőjel.
Az emberek lelkében, én legalábbis úgy tapasztalom, ott világlik az örök három pont. A sorsuk el nem mesélt részletei, a történetük, amit szégyellnek másoknak elmondani. A fájdalmaik, amiket elhallgatnak.
Kétezer-huszonhat, forradalom: ez a felirat olvasható egy párizsi McDonald’s betört kirakatüvegén. Hogy a mázolt szöveg pontos helyzetértékelésnek bizonyul-e, vagy teljesen félreérti az utóbbi hetekben Európa-szerte kialakult helyzetet, még nem lehet tudni.
Karátson Gábor október huszonharmadikái az ’56-os forradalomtól a Duna-mozgalomig.
Látlelet egy kórházról: miért tagadták le a szerzőket és váltották le a Tétényi igazgatóját?
A hét, amikor a konzervatív kormány baloldali költségvetést nyújtott be.
Komótosan elcammogott majd’ négy évtizedünk, mire megkaptuk a második esélyt. Talán most sikerülhet, a jelek biztatók: ha a kormánypárt, a kormányfő hibát vét, nem marad lojális méla csöndben a támogató közeg.
1956. október 23-át, noha átéltem, inkább éreztem hihetetlen kalandnak, mintsem nemzeti sorstragédiának.
Leendő iskolaőrök is fennakadtak a szűrőn, a legtöbben „kifogásolható életvitelük” miatt buktak el.
A döntő elemeiben neoliberális, a rászorultsági elvet következetesen háttérbe szorító orbáni adó- és társadalompolitika – végre! – a szolidaritás irányába mozdul el.
Puzsér Róbert kritikus, publicista államférfiakról, ’56-ról és a társadalmi szerződés fontosságáról. Interjú!
