Európa-szerte egyre nagyobb méreteket öltenek a társadalmi tiltakozások: Franciaországban tömegek vonulnak utcára, Olaszországban és Portugáliában is feszült a közhangulat, Szerbiában pedig a diákmozgalom vált a politikai változások meghatározó szereplőjévé. A megmozdulások hátterében gazdasági nehézségek, politikai elégedetlenség és társadalmi feszültségek húzódnak meg. Vajon beszélhetünk-e összeurópai tiltakozáshullámról, és mit jeleznek ezek a folyamatok Európa politikai jövőjére nézve? Erről kérdeztük Barabás T. János külpolitikai elemzőt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársát