A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) új amfiteátrumában tartott, sok humorral átszőtt előadásban matematika, pszichológia és döntéselmélet „találkozott” azért, hogy jobban megérthessük azt, miként készülhetünk fel arra is, amit előre ma még szinte elképzelni sem tudunk. Szó esett makettekről, modellekről, Gaussról és Cauchyról, mesterséges intelligenciáról, valamint rezilienciáról is. Kiindulópontként Nassim Nicholas Taleb bróker, vállalkozó Fekete hattyú című könyvére hívta fel a figyelmet a meghívott, melyet a szerző annak metaforájának szánt, amit még elképzelni sem tudunk. „Nagyon rossz metafora ezért, mert a fekete hattyú olyan, mint a fehér, csak fekete, ráadásul létezik is” – fogalmazott Mérő László. Megjegyezte: bosszantotta a könyv, ezért válaszul megírta A csodák logikáját. Ebben azon véleményének ad hangot, hogy vannak csodák, pozitívak és negatívak egyaránt. Ezek a megszokottakkal ellentétben megmagyarázhatók, mégpedig a kiszámíthatatlan tudományával. Taleb kifejezetten utálja azt a világot, ahol nincsenek nagy meglepetések. Egy helyen például azt írja: válasszuk meg bölcsen, hogy mikor legyünk ostobák. A csodák logikáját arra szántam, hogy amit Taleb így elmond, jobbára érthetetlenül, azt próbáljam meg érthetően leírni – fejtette ki Mérő László. A gondolatkísérlet szerint létezik „Átlagisztán”, melyről rengeteg tudományos ismeretünk van. Ezért a működése többnyire kiszámítható, a dolgok jól előrejelezhetők. Átlagisztánban a hasznos és célravezető tulajdonság a szabálykövetés, mert jó általános szabályaink vannak. Nagy meglepetésekre nem kell számítani, és a történelem lassan folydogál. És ott van „Extrémisztán”, ahol a káoszelmélet dívik, hasznos és célravezető tulajdonság a szkeptikusság. A fantázia az úr, a történelem hirtelen ugrásokkal halad, és el kell hagyni a komfortzónát. Matematikai szempontból helyes stratégia „békeidőben” a közepes kockázatok vállalása, a nagyon kis és nagyon nagy rizikóknak a kerülése, míg válságos időkben éppen ezzel ellentétesen kell cselekedni. A biológiára például Átlagisztán- és ezzel együtt a normál eloszlást mutató Gauss-görbe- a jellemző, míg a gazdaságra és a technológiára Extremisztán, amelyet a Cauchy-eloszlás mutat. A hétköznapi életünk Átlagisztánban zajlik, de fel kell készülnünk extremisztáni jelenségekre is, ezért felértékelődik az a fajta konvertálható tudás, mely felvértez bennünket a jövő eddig még nem ismert problémáival szemben. Konvertálható tudás alatt érthetünk például bizonyos modelleket és maketteket. „Emberként, biológiailag ugyan extrémisztáni faj vagyunk átlagisztáni viselkedéssel, de a magatartásunk által tudunk ezen változtatni. Így főként rajtunk múlik, milyen világban élünk majd”- magyarázta Mérő László. Hogy milyen lesz a jövő, azt nem tudhatjuk, mert biztos, hogy lesz közben olyan pillanat, ami Extrémisztán, vagyis kiszámíthatatlan. Biztos vagyok abban, hogy amit mi nagy problémáknak látunk- a felmelegedés, az elsivatagosodás, egy aszteroida nekijön a Földnek- egy-két generáción belül meg lesznek oldva. Az unokáink ezért egészen mást fognak tartani valódi problémáknak. Nem tudhatjuk tehát, hogy mit tartogat a jövő számunkra, az viszont már rajtunk múlik, hogy milyen maketteket és modelleket tanítunk és tanulunk – hangsúlyozta a matematikus.