Ugyanazt a genomot hordozza minden sejtünk, mégis egészen más feladatot lát el egy szívsejt, mint egy ideg- vagy májsejt. Bécsi kutatók most olyan DNS-szabályozó elemek működését vizsgálták, amelyek ezt a különbséget irányítják. A kutatás nemcsak egy alapvető biológiai kérdéshez visz közelebb, hanem a jövő génterápiái szempontjából is fontos lehet. A szakemberek szerint ugyanis nemcsak az számít, melyik gént kell módosítani, hanem az is, hol és mikor aktiválódik.