A 2008/51-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azok kérhetnek állami jogi segítségnyújtást, akik a saját vagy családjuk megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tudnák fedezni a bírósági eljárás költségeit. A jogosultság megállapításánál az egy családtagra jutó havi nettó átlagjövedelmet veszik figyelembe, mégpedig a kérelem benyújtását megelőző két hónap alapján. A jövedelemhatárokat az országos bruttó minimálbérhez igazítják, amely 2026. július 1-jétől 4325 lej. Ennek megfelelően azoknál, akiknél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az 1081,25 lejt, az állam teljes egészében megelőlegezi a jóváhagyott költségeket, 1081,25 lejtől 2162,50 lej alatti jövedelemig pedig azok 50 százalékát fedezi. Egy háromtagú család esetében például, ahol a havi összes nettó jövedelem 4800 lej, az egy főre jutó összeg 1600 lej, így a család valamelyik tagja a többi törvényes feltétel teljesítése esetén a perköltségek 50 százalékának állami fedezésére lehet jogosult. Fontos ugyanakkor, hogy a magasabb jövedelem sem jelent feltétlen kizárást, a támogatás ugyanis a meghatározott határok felett is megítélhető, ha az érintett igazolni tudja, hogy a pereskedés várható költségei a jövedelméhez és szükséges kiadásaihoz képest akadályozzák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését. Milyen perekben és költségekre kérhető segítség? Az állami jogi segítségnyújtás számos olyan ügyben igényelhető, amellyel a lakosság a mindennapokban találkozhat. Ide tartozhatnak az örökösödési és tulajdonjogi viták, a vagyonmegosztással vagy válással kapcsolatos eljárások, a szerződéses jogviták, az adósságok behajtása, valamint a munkabérrel, nyugdíjjal és társadalombiztosítási jogosultságokkal összefüggő perek. A támogatás közigazgatási ügyekben is kérhető, például bizonyos hatósági döntések bírósági megtámadásakor, a büntetőeljárásokban biztosított jogi segítségnyújtásra azonban külön szabályok vonatkoznak. A segítség nem korlátozódik az ügyvédi munkadíjra, az állam ugyanis a bíróság által jóváhagyott szakértők, fordítók és tolmácsok díját, valamint a bírósági végrehajtó költségeit is fedezheti. Lehetőség van továbbá a bírósági illetékek teljes vagy részleges elengedésére, csökkentésére, részletfizetésére vagy a befizetés elhalasztására, beleértve a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó illetékeket is. Az ügyvédi, szakértői, fordítói, tolmácsolási és végrehajtói díjakra együttesen legfeljebb tíz országos bruttó minimálbérnek megfelelő támogatás nyújtható egy év alatt, ami a jelenlegi minimálbér alapján 43.250 lej. Hogyan lehet igényelni a támogatást? A kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely az adott ügy elbírálására illetékes, ha pedig az eljárás már folyamatban van, rendszerint az ügyet tárgyaló bírói tanács dönt a támogatásról. Az írásos kérelemben fel kell tüntetni az igénylő személyes adatait, a jogvita tárgyát, valamint a saját és családja anyagi helyzetére vonatkozó információkat. Mellékelni kell a jövedelmeket, továbbá az eltartási és egyéb fizetési kötelezettségeket igazoló dokumentumokat, valamint egy saját felelősségre tett nyilatkozatot arról, hogy az igénylő részesült-e az előző tizenkét hónapban hasonló állami támogatásban, és ha igen, milyen összegben és milyen ügyben. A támogatás iránti kérelem benyújtása illetékmentes, és a per folyamán is lehet kérni a segítséget. A bíróságnak az első olyan tárgyaláson, amelyre a feleket szabályszerűen beidézték, tájékoztatnia kell őket a támogatás lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben a kérelmet elutasítják, az érintett a döntés közlésétől számított öt napon belül felülvizsgálatot kérhet, amelyet egy másik bírói tanács bírál el. A támogatás megítélése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a pereskedés minden pénzügyi kockázata megszűnik, hiszen a pervesztes fél kötelezhető az ellenérdekű fél perköltségeinek megtérítésére.