"A hazafias indokanak egyszerűen statisztikai okai voltak, egyáltalán nem önként vállalkoztak az esetek nagy többségében az emberek, hiszen normális, éplelkű, családjukat féltő emberek alkották akkor is a társadalom hatalmas többségét. Valahogy belekényszerítették őket is, és egy belső statisztika volt, hogy nem néz ki jól, hogy mindenkit be kell kényszeríteni, hogy együttműködjön a szocialista rendszer egyik fontos pallójával és kardjával, hanem elvi alapon" - így magyarázta Rainer M. János történész a Reggeli gyorsban, hogy a nyilvánoságra került beszervezési kartonok közt miért szerepel gyakran a hazafias indoklás. Ezeknek a száma, akik valóban elvi alapon működtek együtt, kb. 5% lehetett, vagy inkább alatta volt - tette hozzá.