A munka törvénykönyve szerint az országos bruttó minimálbér legfeljebb 24 hónapig fizethető ugyanazon munkaszerződés alapján, a két év leteltével pedig a munkavállalónak a mindenkori minimálbért meghaladó alapbért kell biztosítani. A rendelkezést a 2003/53. törvény, vagyis a munkatörvénykönyv 164. cikkének (8) bekezdése tartalmazza, és 2026-ban is hatályos. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem tarthatja korlátlan ideig minimálbéren ugyanazt a dolgozót, még akkor sem, ha az alkalmazott korábban elfogadta ezt a fizetést. A határidőt a munkaszerződés megkötésétől kell számítani, nem pedig attól a naptól, amikor a dolgozó először kapott minimálbért. Aki például 2024 novemberében kötött munkaszerződést, annál 2026 novemberében telik le a két év, függetlenül attól, hogy időközben országosan hányszor emelkedett a minimálbér. A rendelkezést eredetileg 2022. január 1-jétől vezették be, így a korábban alkalmazott munkavállalók esetében 2024 elejétől vált esedékessé az első kötelező emelés. A szabályt a 2024/283. törvény módosításai is fenntartották. Akár néhány lejes emelés is elegendő A munkatörvénykönyv nem határozza meg, hogy a két év elteltével hány százalékkal vagy hány lejjel kell megemelni a dolgozó fizetését, kizárólag azt követeli meg, hogy az új alapbér meghaladja az országos minimálbért. Romániában 2026. július 1-je óta 4325 lej a teljes munkaidőben foglalkoztatottak országos bruttó minimálbére, így a törvényi követelmény önmagában akár 4330 lejes alapbérrel is teljesíthető, amennyiben más alkalmazandó előírás vagy kollektív munkaszerződés nem határoz meg magasabb összeget. A munkáltató tehát akár ötlejes emeléssel is eleget tehet a 24 hónapos szabálynak, ami a dolgozó számára gyakorlatilag alig érzékelhető jövedelemnövekedést jelent. Fontos ugyanakkor, hogy a törvény az alapbérről rendelkezik, amelybe nem számítanak bele a különböző pótlékok és bérkiegészítések. Ha például valaki 4325 lejes bruttó alapbért és további 300 lejes pótlékot kap, attól még az alapbére pontosan az országos minimálbérrel egyezik meg, így a két év leteltével azt meg kell emelni. Az sem elegendő, ha a munkáltató egy országos minimálbér-emelés alkalmával egyszerűen az új kötelező minimumhoz igazítja a dolgozó fizetését, amennyiben a 24 hónapos határidő már lejárt. Ilyenkor az alapbérnek az új országos minimálbért is meg kell haladnia. A nettó fizetés akár csökkenhet is A kötelező béremelésnek van egy kevésbé ismert következménye is, amelyre az Avocatnet jogi szakportál külön elemzésben hívta fel a figyelmet. Előfordulhat ugyanis, hogy a munkavállaló bruttó alapbére növekszik, az adók és járulékok levonása után mégis kevesebb pénzt kap kézhez, ha az emelés miatt elveszít egy korábban igénybe vett adókedvezményt. A minimálbéren foglalkoztatottak számára 2026 második felében meghatározott feltételekkel havi 200 lej mentesül az adó- és járulékfizetés alól, a kedvezmény azonban nem jár automatikusan minden olyan munkavállalónak, akinek a keresete csak néhány lejjel haladja meg a minimálbért. Így egy jelképes, például öt- vagy tízlejes bruttó emelés nem feltétlenül eredményez magasabb nettó fizetést, mert az adómentesség elvesztése nagyobb levonásokhoz vezethet. A tényleges különbség a munkavállaló adózási körülményeitől és a kedvezmény jogosultsági feltételeitől függ. Kiskapuk és a bírságolás hiányosságai A szabályozás egyik legfontosabb hiányossága, hogy bár a két év utáni béremelést kötelezővé teszi, annak legkisebb mértékét nem határozza meg, így a munkáltató akár néhány lejjel is teljesítheti az előírást. További probléma, hogy a munkatörvénykönyv nem rendel külön, közvetlen bírságtételt ahhoz az esethez, amikor a munkáltató a 24 hónap lejárta után is pontosan az országos minimálbért fizeti. A munkaügyi felügyelők ellenőrzés során előírhatják a jogsértés megszüntetését, az elrendelt intézkedés elmulasztása pedig már bírságot vonhat maga után. Különbséget kell tenni ugyanakkor aközött, ha egy munkáltató az országos minimálbérnél is kevesebbet fizet, illetve ha a két év után nem emeli a minimálbér fölé a dolgozó alapbérét, mert a két jogsértés szankcionálása nem azonos. A munkavállaló a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat, és munkaügyi jogvitában is érvényesítheti az igényét. Felmerülhet az is, hogy a munkáltató a régi munkaszerződés megszüntetésével, majd ugyanazzal a dolgozóval kötött új szerződéssel próbálja újraindítani a 24 hónapos időszakot. A törvény a határidőt valóban a munkaszerződés megkötéséhez kapcsolja, ebből azonban nem következik, hogy a szerződések ilyen célú megszüntetése és újrakötése minden esetben jogszerű lenne.