Az emlőrák korai felismerésében kiemelt szerepük van a rendszeres ellenőrzéseknek, amelyek közül a mammográfiát és az emlőultrahangot meghatározott életkorban, illetve kockázati tényezők fennállása esetén az állami egészségbiztosítási rendszer is finanszírozza. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár október 26-án közzétett tájékoztatása szerint a 30 és 49 év közötti, magas emlőrákkockázatú nők évente jogosultak emlőultrahangra és kétdimenziós mammográfiára, az 50 és 69 év közöttiek számára pedig kétévente biztosított a mammográfiás szűrés. A vizsgálatokat a háziorvos az éves megelőző konzultáció során, az életkor és az egyéni kockázat figyelembevételével javasolja, az 50–69 éves nők pedig a korai felismerést szolgáló szakrendelésekhez is fordulhatnak. A magas kockázat megállapításánál többek között a családi előzményeknek és az egyéni egészségi állapotnak lehet jelentőségük, ezért a vizsgálatok szükségességéről a kezelőorvos dönt. A felsorolt korhatárok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy más életkorban ne lehetne államilag finanszírozott emlővizsgálatot végezni, amennyiben azt panasz vagy betegség gyanúja indokolja. A térítésmentes mammográfiát és emlőultrahangot az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknál lehet igénybe venni, amelyek jegyzékét a megyei egészségbiztosítási pénztárak honlapján teszik közzé. A CNAS tájékoztatása szerint az érintetteknek elsősorban a háziorvosukhoz érdemes fordulniuk, aki felméri a kockázati tényezőket, és szükség esetén szakorvosi vizsgálatot vagy képalkotó diagnosztikai eljárást javasol. A megelőző szűrések mellett különösen fontos, hogy a nők ne halogassák az orvosi vizsgálatot, ha csomót, az emlő alakjának vagy bőrének megváltozását, illetve más szokatlan elváltozást észlelnek. Biztosítás nélkül is kivizsgálható a daganatgyanú A CNAS tájékoztatójának egyik legfontosabb eleme, hogy a daganatos betegség gyanújának tisztázásához szükséges vizsgálatok azok számára is állami finanszírozással érhetők el, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás hiánya önmagában nem zárja ki a rosszindulatú elváltozás gyanújának kivizsgálását, az érintetteknek tehát nem kell feltétlenül előbb egészségbiztosítási járulékot fizetniük ahhoz, hogy a daganatgyanú megerősítéséhez vagy kizárásához szükséges ellátásban részesüljenek. A nem biztosított személyekre vonatkozó kedvezmény ugyanakkor kifejezetten a daganatgyanú kivizsgálásához kapcsolódik, és nem jelenti valamennyi megelőző vizsgálat korlátlan, térítésmentes igénybevételét. További fontos rendelkezés, hogy a daganatgyanú miatt előírt, SO jelzéssel ellátott vizsgálatokat az egészségbiztosítási pénztár a szolgáltatók havi szerződéses keretén felül is elszámolja, így ezek elvégzése nem függhet attól, hogy az adott hónapra rendelkezésre álló pénzügyi keret már kimerült-e. Ez különösen azoknál a képalkotó és egyéb diagnosztikai vizsgálatoknál jelenthet könnyebbséget, amelyekre a betegek egyébként gyakran hosszabb várakozási idővel kapnak időpontot, bár a finanszírozási szabály nem szünteti meg az egészségügyi intézmények kapacitáskorlátait. Öt napon belüli ellenőrzés és hosszabb rehabilitáció A mellrákkal diagnosztizált nők számára a kezelések és az utógondozás során is több különleges jogosultságot biztosít az egészségbiztosítási rendszer. Azok a betegek, akik korábban nem rendelkeztek egészségbiztosítással, az országos onkológiai programba történő felvételükkel a 2006/95-ös egészségügyi törvény rendelkezései alapján biztosítotti jogállást szereznek, így a daganatos betegség kezeléséhez nem kell külön egészségbiztosítási járulékot fizetniük. Az onkológiai betegek folyamatos kórházi ellátásánál nincs előre meghatározott felső határa a kórházi napok vagy a felvételek számának. A programban részt vevő páciensek esetében, valamint a kemoterápiás és sugárterápiás ellátásokhoz pedig a meghatározott feltételek mellett nincs szükség külön kórházi beutalóra. Az ellátások időtartamát és szükségességét természetesen továbbra is az orvosi indokoltság határozza meg. Különösen fontos, hogy a már diagnosztizált daganatos betegek állapotának ellenőrzéséhez szükséges vizsgálatokat a CNAS tájékoztatása szerint a kéréstől számított legfeljebb öt munkanapon belül kell elvégezni. A mellrákos betegek emellett évente akár 42 nap államilag finanszírozott orvosi rehabilitációra is jogosultak lehetnek, szemben az általánosan alkalmazott 21 napos időkerettel. A rehabilitáció szükség esetén kézi nyirokdrenázst is magában foglalhat. Ez utóbbi különösen azoknak a nőknek jelenthet segítséget, akiknél a műtét vagy más onkológiai kezelés következtében nyiroködéma alakult ki. A támogatott gyógyászati segédeszközök között szerepel a nyiroködéma kezelésére szolgáló kompressziós karharisnya, amely jelenleg 12 havonta cserélhető, valamint a külső emlőprotézis, amelynek cseréjét kétévente finanszírozza az egészségbiztosítás. A kompressziós eszköz cseréjének időközét a tervek szerint a későbbiekben hat hónapra csökkentenék.