Több ponton módosítaná az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások szabályait az egészségbiztosítási pénztár (CNAS), amelynek közvitára bocsátott rendelettervezete a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozásától a szakorvosi ellátáson át az elektronikus receptek használatáig számos területet érint. Az egyik legfontosabb változás a vérvizsgálatok körében várható, a tervezet ugyanis kivenné az egészségbiztosító által finanszírozott laboratóriumi alapcsomagból a vörösvértest-süllyedés, közismert nevén a vérsüllyedés (VSH) meghatározását. Az egészségbiztosító indoklása szerint a vizsgálat a gyulladásos folyamatok kimutatására szolgáló, nem specifikus mutató, amelynek diagnosztikai értéke korlátozott, és a korszerű orvosi gyakorlatban egyre inkább érzékenyebb és pontosabb gyulladásjelzőket alkalmaznak helyette, mint például a C-reaktív protein (CRP). A módosítás nem magának a vizsgálatnak a megszüntetését jelentené, hanem azt, hogy az érintett finanszírozási csomagból kikerülne. A támogatott vizsgálatok köre ugyanakkor bővülne is, a 30 és 49 év közötti biztosítottak számára ugyanis a megelőző egészségügyi szolgáltatások részeként bevezetnék az egyszeri lipoprotein(a), rövidítve Lp(a)-vizsgálatot. Ez a vérvizsgálat a szív- és érrendszeri betegségek olyan kockázati tényezőjének felismerésében segíthet, amelyet a hagyományos vérzsírvizsgálatok, így az összkoleszterin, az LDL- és HDL-koleszterin, valamint a trigliceridszint meghatározása önmagában nem tár fel. A háziorvosok által a felnőttek megelőző vizsgálatai keretében javasolható laborvizsgálatok körét is bővítenék, mégpedig a HDL-koleszterin meghatározásával, amely egyébként jelenleg is elérhető az egészségbiztosító által finanszírozott vizsgálatok között. A változás azt tenné lehetővé, hogy a háziorvosok a megelőző konzultációk során is kérhessék ezt a vizsgálatot, amely a következő tíz év szív- és érrendszeri kockázatának becslésére szolgáló SCORE2-módszer alkalmazásához szükséges. A támogatott laborvizsgálatok közé bekerülne az NT-proBNP meghatározása is, amely elsősorban a szívelégtelenség felismerésében, valamint a szív- és érrendszeri betegségek követésében nyújt segítséget. A vizsgálatot meghatározott feltételekkel a háziorvosok és több szakterület orvosai is kérhetnék. A változtatások a méhnyakrák megelőzését szolgáló vizsgálatokat is érintenék, a humán papillomavírus, vagyis a HPV kimutatására szolgáló tesztet ugyanis a továbbiakban nem önálló laboratóriumi vizsgálatként, hanem a méhnyakrák korai felismerését célzó, összetett egészségügyi szolgáltatás részeként kezelnék. Ez elsősorban a szűrővizsgálatok megszervezését és finanszírozását érintő változás, amelynek célja, hogy a HPV-tesztelés a teljes megelőző ellátási folyamatba illeszkedjen. Pontosítják a beutalók szabályait, hosszabbodnak a konzultációk A szakorvosi beutalók szabályait is pontosítaná az egészségbiztosító, mégpedig azoknál a betegségeknél, amelyek esetében a jogszabály jelenleg lehetővé teszi a szakorvos közvetlen, beutaló nélküli felkeresését. A tervezet szerint az első konzultációhoz ezekben az esetekben beutalóra lenne szükség, a későbbi ellenőrzésekre azonban ugyanahhoz a szakorvoshoz már újabb beutaló nélkül visszatérhetne a beteg. Amennyiben ugyanazzal a betegséggel másik szakorvoshoz fordulna, az első vizsgálathoz ismét beutalót kellene kérnie. A szakorvosi konzultációk időtartamát szintén módosítanák, több szakterületen ugyanis a jelenlegi 15 perc helyett 20 perces konzultációval számolna az egészségbiztosító. Az intézkedés a gyermekgyógyászatot, a belgyógyászatot, az orvosi genetikát, a reumatológiát, az endokrinológiát, a kardiológiát, a gyermekkardiológiát, a tüdőgyógyászatot, a gyermektüdőgyógyászatot, valamint a geriátriát és gerontológiát érintené. Az ötperces növekedés a konzultációk elszámolásában is megjelenne, az egészségbiztosító ugyanis ennek megfelelően módosítaná az egyes vizsgálatok után járó pontértékeket. Bővülhet a távellátás, egyszerűsödhet a receptfelírás Az egészségbiztosító a távolról nyújtható egészségügyi szolgáltatások körét is bővítené, elsősorban a cukorbetegek gondozásában. A tervezet lehetővé tenné, hogy a diabetológus szakorvosok személyes találkozás nélkül is kiértékeljék a cukorbetegség kezelésére használt orvostechnikai eszközök által készített jelentéseket, és ezek alapján terápiás, valamint táplálkozási tanácsadást nyújtsanak a betegeknek. Ez különösen azok számára jelenthet könnyebbséget, akik rendszeres ellenőrzésre szorulnak, de lakóhelyük távol esik a szakrendelőtől. Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése az elektronikus recepteket is érintené, a rendelettervezet ugyanis pontosítaná azokat az eseteket, amikor az online rendszerben kiállított elektronikus vény gyógyszerkiadáshoz kapcsolódó részét nem kell kinyomtatni. Emellett részletesen szabályoznák a csoportos gyógytorna feltételeit is, amelyet egy gyógytornász egyszerre legalább két, legfeljebb hat biztosított számára tarthatna, olyan helyiségben, ahol résztvevőnként legalább nyolc négyzetméter hasznos terület áll rendelkezésre. A módosítások egyelőre rendelettervezetben szerepelnek, amelyet az egészségbiztosítási pénztár nyilvános vitára bocsátott. Az új szabályok alkalmazásához az egészségügyi miniszter és az egészségbiztosító elnökének aláírására, valamint a rendelet Hivatalos Közlönyben történő megjelentetésére van szükség.