Ismét felállították az állványzatot a nagyváradi Ullmann-palotánál, de a Nagyvásártér (December 1. park) 9. szám alatti szecessziós épület helyreállítása az elmúlt hét év során több akadályba ütközött. A palota felújítása ugyanis már 2019-ben megkezdődött, de az első, több mint 7,2 millió lej értékű szerződést 2021 januárjában felbontották. A következő, 2022-ben megkötött megállapodás kivitelezése során a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság azt állapította meg, hogy a munkálatok nem feleltek meg maradéktalanul az engedélyben előírtaknak: főleg azt kifogásolták, hogy a kivitelezők elkezdték eltávolítani az épület homlokzatáról az eredeti Zsolnay-kerámialapokat. Az ellenőrök leállították a főhomlokzaton zajló munkálatokat, és megbírságolták az önkormányzatot. Felújítás több szakaszban A későbbi folytatást költségvetési nehézségek, valamint az épület vegyes tulajdonviszonyai is hátráltatták. A palota helyiségeinek egy része magántulajdonban van, másik része az önkormányzaté, így a tulajdonosok és a város nem minden esetben ugyanazokat a beavatkozásokat tartotta fontosnak. A felújítást végül több részre bontották. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a legutóbbi kivitelezési szerződést 2025. december 23-án kötötte meg az önkormányzat az Euras vállalattal. A megállapodás a homlokzat és a tetőzet felújítására, valamint a korábban megkezdett munkálatok folytatására vonatkozik, értéke áfával együtt 4,287 millió lej. A kivitelezésre 12 hónapot irányoztak elő. A 2025 októberében jóváhagyott teljes beruházási költségkeret 6,43 millió lej, áfával együtt. Az épület villamoshálózatának korszerűsítését külön szerződés alapján végzik. A tervek között szerepel a fő elektromos kapcsolótábla cseréje és automatizálása, az elosztó- és mérőszekrények áthelyezése, valamint a vezetékek felújítása. Nézeteltérés a Zsolnay-kerámiák körül Cristian Pușcaș építész, a felújítási munkálatok tervezője a Bihari Naplónak elmondta: a főhomlokzat helyreállítása az egyik legfontosabb hátralévő feladat, és az egyik fő kérdés a homlokzatot díszítő Zsolnay-kerámiák sorsa. A földszinti kék burkolatot ugyanis kicserélik, ami korábban komoly nézeteltérést okozott a tervezők és a műemlékvédelmi hatóság között. „A Műemlékvédelmi Igazgatóság akkori kifogása az volt, hogy a terv alapján megkezdtük a kék Zsolnay-kerámiaburkolat leverését. Tervezőként én, illetve tervezőirodánk a homlokzaton végzett vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a burkolat mintegy 95 százaléka károsodott. Egyes lapok elváltak a faltól, mások megrepedtek, kilyukadtak vagy elszíneződtek. Ezért megalapozottan javasoltuk a teljes burkolat cseréjét. Annál is inkább, mert továbbra is kapcsolatban állunk a magyarországi Zsolnay-gyárral, amely rendelkezésünkre bocsátotta a szükséges burkolólapok mennyiségét. Ebből a szempontból tehát biztosak voltunk abban, hogy ugyanazt a burkolattípust, ugyanattól a gyártótól, az eredetivel megegyező feltételek mellett tudjuk beszerezni, valamennyi szükséges műszaki részlettel együtt” – fogalmazott az építész. A Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselője viszont azt az álláspontot képviselte, hogy a meglévő díszítőelemeket meg kell őrizni. Pușcaș szerint a tervezők sem vitatják az épített örökség védelmének fontosságát, a burkolat jelenlegi állapota azonban már biztonsági kockázatot jelent. „Természetesen én is fontosnak tartom a múltat és az épített örökséget, de csak akkor, ha az adott elem biztonságosan fenntartható és rendeltetésszerűen használható állapotban van. Ebben az esetben viszont a burkolat közveszélyt jelent. A mintegy 2–2,5 centiméter vastag, tehát meglehetősen nehéz kerámiacsempék mögött további 2–3 centiméteres cement- vagy habarcsréteg található, amely a falhoz rögzíti őket. A habarcs jól tapad a kerámialapokhoz, a faltól viszont már elvált. Így ezek a burkolati elemek bármikor lezuhanhatnak. Ha valaki éppen arra jár, amikor egy ilyen darab leesik, annak akár halálos következményei is lehetnek” – magyarázta. Az építész hangsúlyozta, hogy a tervezők nem önkényesen akarták eltávolítani a kerámiákat, hanem a vizsgálatok alapján szakmailag indokoltnak tartották a cserét. Időközben azonban bebizonyítottuk, hogy igazunk volt, és nem az a célunk, hogy károsítsuk a műemléket. Éppen ellenkezőleg, megfelelő, biztonságos és szakmailag indokolt állapotba szeretnénk hozni. Műemlékvédelmi és szakmai szempontból is a legnagyobb tisztelettel járunk el – tette hozzá. Az új földszinti burkolat is a Zsolnay-gyárból érkezik A mostani tervek szerint a földszinti kék Zsolnay-burkolatot kicserélik, az emeleti díszítőelemeket viszont megőrzik. Az oroszlánokat ábrázoló kerámia-domborműveket megtisztítják, mivel jó állapotban vannak, és az erkélyek felső részén található további díszekhez sem nyúlnak. Ezek mind Zsolnay-kerámiák. Kizárólag a földszinti kék burkolatot cseréljük ki. Természetesen ez is értékes része az épületnek, hiszen a teljes homlokzat műemléki értéket képvisel, ezért az új burkolat is a Zsolnay-gyárból érkezik majd – mondta Cristian Pușcaș. Egyelőre az állagmegőrzés munkálatait végzik A tervező becslése szerint a főhomlokzat felújítását körülbelül egy éven belül be kell fejezni. A munkálatok jelenleg azonban még nem a teljes épületrehabilitációt jelentik. Lucian Popa, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal ingatlankezelő igazgatóságának vezetője a Bihari Naplónak elmondta, hogy a kivitelező egyelőre az állagmegőrzéshez szükséges munkálatokat végzi a tetőzeten. Egyelőre még nem a teljes felújítás zajlik, hanem a kivitelező felállította az állványt, hogy állagmegőrzési munkálatokat végezzen a tetőzeten. Előbb meg kell várni, míg elkészül az épület elektromos hálózatának a felújítása, és majd csak azt követően kezdik el magának az épületnek a rehabilitációját – közölte. Cristian Pușcaș szerint a tetőszerkezeten korábban komolyabb beavatkozásokat kellett végezni. A faanyag nagyon rossz állapotba került, mert a galambok akadálytalanul bejuthattak a padlásra. A galambürülék rendkívül savas, ráadásul rengeteg elpusztult madár, valamint fészek is volt odafent. Több teherautónyi, tonnaszámra összegyűlt galambürüléket kellett eltávolítani, amely jelentős károkat okozott a faszerkezetben. Emiatt a tetőszerkezet faelemeinek nagy részét ki kellett cserélni. A falakkal és az alapozással viszont nincs és nem is volt probléma. Az épület szerkezete kifejezetten masszív – mondta. A mostani munkálatokkal tehát az Ullmann-palota felújítása nagyjából elkészül, de ezek után is szükség lenne a lift korszerűsítésére és a belső függőfolyosók megerősítésére. Egy kis épülettörténet Az Ullmann-palota 1913-ban épült a Kurlander és Ullmann Részvénytársaság megrendelésére, Löbl Ferenc tervei alapján. A bécsi szecesszió nagyváradi építészetének kiemelkedő alkotása. Jellegzetes elemei közé tartozik a márványlapokkal borított kapualj, a földszint zöldeskék fajanszburkolata, valamint a második emeleti ablakok alatt látható, Zsolnay-kerámiából készült domborműcsoport, a menórákat őrző núbiai oroszlánokkal. A lapozható galéria a fotóra kattintva nyílik!