A Fekete Sas-palota 118 évvel ezelőtti felavatására emlékezve szervezett különleges épületbejárást és előadást november 15-én az Oradea Heritage. Nagyvárad egyik legjelentősebb szecessziós műemlékének kevésbé ismert zugait Zuh Deodáth muzeográfus, az alapítvány munkatársa mutatta be az érdeklődőknek. A résztvevők az egykori mozi elhagyatott termeibe és a padlástérbe is bejuthattak, majd a Darvas-házban az épület eredeti kerámiadíszítéseivel is megismerkedhettek.
A szervezők azért választották november közepét az esemény időpontjául, mert a Fekete Sas-palotának 1908. november 16-án volt az egyik biztosan dokumentált átadási dátuma.
Az Oradea Heritage ebből az alkalomból minden évben szeretne megemlékezni az épületről, és az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén különböző programokkal hívja fel a figyelmet történetére, építészeti értékeire és kevésbé ismert részleteire.
A vasárnapi vezetett séta során a résztvevők az egykori Szabadság mozi termeibe is betekinthettek. Zuh Deodáth először az épület állami tulajdonban lévő, egykor vigadóként működő részébe vezette a csoportot. Abban az épületrészben működött később a mozi, majd bingószalon volt benne, jelenleg azonban meglehetősen leromlott állapotban használaton kívül áll.
A bejárást az is nehezítette, hogy ebben az épületrészben teljesen hiányoznak a közüzemi szolgáltatások, nincs áram, víz és működő közműhálózat, így a látogatóknak fokozott óvatossággal kellett közlekedniük. A csoport a nagyterem fölötti padlásra is feljutott.
A muzeográfus kifejtette, hogy bár elhanyagolt állapotban van az épület, mégis szerencsésnek tényként kell kezelni azt, hogy ez a rész állami tulajdonban van, mert viszonylag jól felismerhető állapotban megmaradtak az eredeti díszítmények, és eredeti nyílászárók is. Egy későbbi felújítás során ezért pontosabban rekonstruálhatók lennének az egykori belső terek.
A séta másik állomása a komplexumnak az a része volt, amely jelenleg a Digi vállalat tulajdonában és használatában van. A cég erre az alkalomra biztosított bejárást a csoportnak. Ebben a szárnyban korábban szálloda működött, amelynek átalakítása során a korábbi tulajdonos szinte valamennyi eredeti építészeti elemet eltávolított, köztük az eredeti nyílászárókat is. A Digi az ingatlan átvétele után igyekezett visszaállítani az egykori megjelenést, bár az eredeti részletek hiányában ez már csak rekonstrukcióval volt lehetséges.
Az épületbejárást követően a Darvas-házban folytatódott a program, ahol Zuh Deodáth előadást tartott a Fekete Sas-palota építéstörténetéről és díszítőelemeiről.
A történész egy kevésbé ismert szempontot is kiemelt az épület kapcsán. A Fekete Sas-palota ugyanis lényegében kereskedelmi célú komplexumnak, mai, divatos szóval élve bevásárlóközpontnak épült.
A két magánvállalkozó, Kurlander Ede és Adorján Ármin elsősorban üzleti befektetésként tekintett az épületre, amelytől azt várták, hogy minél hamarabb és minél nagyobb bevételt termeljen. Ez a gazdasági szemlélet az építőanyagok kiválasztásában is megmutatkozott.
A kivitelezők igyekeztek költséghatékony megoldásokat alkalmazni, ezért például márvány helyett cementet használtak, a díszítőkerámiákhoz pedig nem a drágább Zsolnay-termékeket választották, hanem helyi gyártók készítményeit.
Kivételt a mellékhelyiségek csempéi jelentettek, amelyeket a budapesti Zsolnay-gyárból rendeltek meg. A cél az volt, hogy az épület minél gyorsabban és minél kisebb költséggel készüljön el.
Az előadás után a résztvevők az épület korábbi felújítása során megmentett eredeti kerámiadíszek egy részét is kézbe vehették, majd egy rekonstrukciós rajz segítségével megpróbálhatták azonosítani, hogy az egyes elemek eredetileg hol helyezkedtek el.
Járja be virtuálisan a Fekete Sas-palotát! A lapozható galéria a fotóra kattintva nyílik!
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 46 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Épületbejárás: A Fekete Sas-palota, amelyet eredetileg bevásárlóközpontnak szántak│GALÉRIA
Még nincs komment