Túrával, koszorúzással és könyvbemutatóval emlékeztek Erdély nagy fejedelmeire

Elolvasom a forrásnál · Bihari Napló ↗ Link másolása
A Bethlen Gábor-túrák egyik első alkalmára 2013 novemberében, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulóján került sor. A szervezők – Varga Csaba hegymászó, Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke és Kocziha Attila, a békéscsabai Bihari Túrák Egyesület elnöke – ekkor határozták el, hogy rendszeressé teszik a korábbi években már több alkalommal megszervezett eseményt. Azóta minden évben a Bihar-hegység más-más helyszínére vezetik a résztvevőket. A kezdeményezés célja kezdettől fogva kettős: egyrészt tisztelegni Bethlen Gábor fejedelem emléke előtt, másrészt felhívni a figyelmet a magyar nyelvű turistajelzések fontosságára és a Belényesi-medencében élő magyar szórványközösségre. Túra a Bihar-hegységben Az idei túrát Varga Csaba nagyváradi hegymászó, a rendezvény állandó szervezője és vezetője a Nagy-Phaeton-vízeséshez, majd a Kereszthegyen át Biharfüredre szervezte. A programra a Kárpát-medence számos településéről érkeztek résztvevők. Az esemény immár a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet által életre hívott Hazajáró Kupa túrasorozatának is része. A kirándulással töltött nap egy várasfenesi panzióban folytatódott, ahol Sashalmi-Fekete Tamás történész tartott előadást Szent László nyomában, Szent György oltalmával – Falképek, hadviselés és hiedelmek a középkori Székelyföldön címmel. Az előadó, a Magyarságkutató Intézet Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpontjának igazgatója bemutatta a nemrég megjelent A mongol világbirodalommal szemben című kötetet is, amelynek egyik szerzője. Megemlékezés Bethlen Gábor szobránál Másnap, november 15-én, vasárnap délben a Magyar Polgári Egyesület szervezésében koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Bethlen Gábor nagyváradi szobránál. Az alkotást Kós András szobrászművész még 1941-ben készítette el, felavatására azonban csak 2003 májusában került sor. A résztvevőket Nagy József Barna, az MPE elnöke köszöntötte. Felidézte, hogy régi hagyomány szerint minden évben megkoszorúzzák a szobrot november 15-én, Bethlen Gábor születésének és halálának évfordulóján. Az elmúlt években több alkalommal meg is tisztították az alkotást, talapzata köré pedig évente több száz tő virágot ültettek. Mint elmondta, az önkormányzat nemrég felújíttatta a parkot, a szobor környezetét pedig térkővel burkolták, így a korábbi virágültetésre már nincs lehetőség. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szobor és talapzatának felújítása is időszerűvé vált. Beszédében az erdélyi fejedelmek történelmi szerepére is kitért. Kiemelte, hogy Bethlen Gábor és uralkodótársai sokat tettek Erdély fennmaradásáért és gyarapodásáért az Oszmán és a Habsburg Birodalom közötti hatalmi küzdelmek idején. Hangsúlyozta: Bethlen, Bocskai és a Rákóczi fejedelmek munkássága nélkül Erdély történelme elképzelhetetlen lenne. A megemlékezésen Tőkés László, a szoborállítást kezdeményező Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is felszólalt. Felidézte a szoborállítás körülményeit, majd Bethlen Gábor fejedelem történelmi érdemeit méltatta. „Bethlen Gábor alig több mint másfél évtizednyi uralkodása idejéből különösképpen emlékezetre méltó, hogy bőséget teremtetett az országban, elismerte és megszilárdította Erdély önállóságát, távol tartotta földjétől a háborút, fenntartotta és elmélyítette a népei és vallásai, felekezetei közötti toleranciát, kiengesztelte a szász univerzitást, a maga oldalára állította a szabadságában megerősített székelységet és a hadra fogható szabad hajdúkat, felkarolta a reformált egyházat és támogatásában részesítette a többi – köztük a román ortodox – egyházat, pártfogolta a tudományokat és a művészetet, Gyulafehérváron pedig megalapította az Akadémiát (…)  A fejedelmi Erdélyország meghatározó történelmi szerepet játszott a magyar államiság folytonosságának megtartásában. Nem valószínű, hogy Bethlen Gábor, valamint nagyérdemű uralkodó elődei és utódai nélkül ma még létezne a magyar haza, és mi összegyülekezhettünk volna nagyváradi szobra megszentelt helyén. Ennek tudatában és ez iránti hálaadással hajtsunk térdet, fejet születésének 446. és holtának 397. évfordulóján méltóságteljes szoboralakja előtt, és hűséges magyarként fogadjuk meg, hogy százados örökségét nem hagyjuk veszendőbe menni” – fogalmazott Tőkés László. Könyvbemutató a Rákóczi fejedelmek emlékére Az erdélyi fejedelmek előtti tisztelgés november 16-án, hétfőn a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban folytatódott. A Rákóczi Szövetség nagyváradi helyi szervezete és a Magyar Polgári Egyesület közös rendezvényén Gellért Gyula nyugalmazott református lelkipásztor, esperes Az önfeláldozó Rákóczi fejedelmek című kötetét mutatták be. A megjelenteket ezúttal is Nagy József Barna köszöntötte. Beszédében rámutatott, hogy míg az előző napok rendezvényei Bethlen Gábor emléke előtt tisztelegtek, ez alkalommal Erdély másik jelentős fejedelmi családjára, a Rákócziakra, különösen II. Rákóczi Ferencre irányult a figyelem. „Milyen érdekes és előremutató egybeesés, hogy éppen abban az épületben emlékezünk a Rákócziakra, amely I. Rákóczi György feleségéről, Lorántffy Zsuzsannáról van elnevezve” – fogalmazott. Az MPE elnöke méltatta a kötet szerzőjének munkásságát is. Kiemelte, hogy Gellért Gyula hosszú évek óta elkötelezetten dolgozik az erdélyi fejedelmek történelmi örökségének megőrzéséért és népszerűsítéséért. Hagyományőrzőként a Kárpát-medence számos településén részt vesz rendezvényeken, történelmi csaták felelevenítésében működik közre, emellett rendezvényeket szervez és könyveket ír. A folytatásban Gellért Gyula ismertette új kötetét, amely korábban különböző településeken elhangzott beszédeiből, valamint tanulmányaiból és kutatásainak eredményeiből áll össze. A könyv többek között a Rákóczi nevet viselő fejedelmek életével, a partiumi kurucvilág keresztény hitéletével, a kurucok szablyájával, valamint II. Rákóczi Ferenc hitével és népéért vállalt küldetésével foglalkozik. A szerző röviden bemutatta a Rákóczi fejedelmek életútját és történelmi szerepét, majd részletesebben szólt II. Rákóczi Ferencről. Ismertette a korszak nagyhatalmi törekvéseit, a szabadságharc előzményeit és eseményeit, valamint a fejedelem bujdosásának történetét. Előadását korabeli fegyvereket és jelképeket idéző tárgyakkal is szemléltette: bemutatott egy szablyát és II. Rákóczi Ferenc egyik lobogójának másolatát. A kötetből Meleg Attila színművész olvasott fel részleteket, majd Thurzó Sándor József brácsaművész előadásában közismert kuruc kori dallamok csendültek fel, amelyek éneklésébe a közönség is bekapcsolódott. A rendezvény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult. A háromnapos rendezvénysorozatot a Rákóczi Szövetség nagyváradi helyi szervezete és a Magyar Polgári Egyesület által szervezett képzés is kiegészítette, amelyet Magyarremetén tartottak civil és ifjúsági szervezetek vezetői, valamint önkéntesei számára.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció