Mágikus Erdély: nemcsak a tinédzsereket szólítják meg Bökös Borbála legújabb regényei

Elolvasom a forrásnál · Bihari Napló ↗ Link másolása
Tíz évig építette a Garabonciások világát, a regény megírása azonban mintegy két évig tartott; a Varjúlányok miliőjét ezzel részben párhuzamosan, három éven keresztül alakította Bökös Borbála, az írás azonban itt is két évet ölelt fel – derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Fried Noémi Lujza, a Várad kulturális folyóirat szerkesztője vezetett november 19-én, csütörtök délután a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtárban. A közintézmény, illetve a Szent László Egyesület és a Várad kulturális folyóirat által szervezett eseményen a résztvevők nemcsak az erdélyi helyszíneket benépesítő mitikus lényekkel ismerkedhettek meg, hanem az alkotás folyamatába is bepillanthattak. Mint elhangzott, mindkét regény a magyar folklórból merítkezik: a Garabonciások főszereplői megalkotásának alapjául az egykor a falvakat járó fortélyos diák alakja szolgál, aki ha megharagszik, viharral veri el a vendéget visszautasító gazda termését, az idén megjelent regényhez pedig a Csókalányok című népmese adott ihletet. Az alkotásokban mágikus karakterek lépnek színre egy alternatív történeti valóságban, beleszólnak az emberek világába, alakítják azt. A Garabonciások például részben Nagyváradon játszódik egy olyan alternatív valóságban, amelyben a kommunizmus nem ért véget, ugyanakkor a főszereplő, Szilke egy lebegő város garabonciás-akadémiáján fejleszti nemrég felfedezett képességeit. A garabonciások az egyenrangú lúdvércek mellett félig élőlény léghajókkal közlekednek a steampunk és az öko-fantasy jegyeit viselő regényben, amelyben olyan, az író által kitalált szereplők is felbukkannak, mint a Földanyával kapcsolatra képes sárkaparók. Mint a szerző elmondta: nem véletlen, hogy Váradon játszódik a regény, hiszen szülővárosa nagyon kedves számára, korábbi történelmi regénytrilógiájának – a Sárkányos Rend – is a Körös-parti város a helyszíne. A Varjúlányokban azonban kibővíti ezt a teret: Budapestről indulunk, de a regény fő helyszíne Kolozsvár, ahol az unokatestvér varjúlányok mellett a vérről leszokott vámpírok, sejtelmes árnylények bukkannak fel, de a történelmi Báthory-család is fontos szerephez jut. A 2024-ben megjelent regénnyel ellentétben itt a gonosz sárkány jelenik meg, amely káoszt akar hozni a világra, éppen ezért akarják a Zsil-völgyi bánya mélyében tartani. Hogy miként próbál kitörni a gonosz lény a fogságából, kik azok, akik ebben meg akarják akadályozni, illetve hogy sikerül-e a terve, nem áruljuk el. Míg a történelmi regények esetében a hiteles világ megteremtéséhez fontos az alapos kutatómunka, addig a fantasztikus alkotások esetében a következetesség válik kulcskérdéssé – jegyezte meg az író az alkotás folyamatáról, ugyanakkor vallott arról is, milyen nehezen találta meg a Garabonciások első mondatát, de arról is beszélt, mennyire fontos számára, hogy a karaktereknek megfelelő nevet találjon. Az írás folyamatában két alkotói típust különböztetnek meg: míg az „építész-típus” egy ház megtervezéséhez hasonlóan már a kezdetekkor jól körülhatárolhatóan felépíti a regényt, addig a „kertész-típus” hagyja, hogy a történet magától növekedjen. A szerző elmondása szerint míg korábban az első módszer volt jellemző rá, addig az utóbbi időben a kertész-módszer irányába mozdult el, illetve a kettőt ötvözi. A regények nem maradnak meg csupán a fantasy zsánerében, fejlődésregényként is lehet olvasni azokat, hiszen a főszereplők egy erős önismereti folyamaton mennek keresztül. Mindkét alkotás ugyanakkor ráirányítja a figyelmet az emberi kapcsolatok, az együttműködés fontosságára, múlttal való szembenézésre, a hatalom bölcs gyakorlására, de a felelősség vállalására is. Talán éppen ezért nemcsak a 12-13 évesek korosztályát szólítják meg, hanem – ahogy az a beszélgetés során elhangzott – a kiadó felmérése alapján egy másodlagos olvasótábort, a felnőtt olvasók egy részét is megnyerték maguknak. Újabb alkotások már készülőben vannak: meseregény, de egy újabb Erdély-tematikájú történet és az öko-fantasy vonalat tartó regényen is dolgozik a szerző. Bökös Borbála a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudomány és Művészeti Karának dékánja, angol szakos oktató. Első meseregénye, a Szmirkó 2015-ben jelent meg, majd következett a Sárkányos Rend-trilógia (2015–2016), a Chiara (2019), ugyanakkor a regények mellett novellákat is ír.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció