Van a fokozott külső-belső elvárásnak egy olyan szintje, amely összeroppantja az embert. És miközben a kor, amelyben élünk, mind nagyobb teljesítményt követel, egyre többen küzdenek kiégéssel. A csapda az, hogy gyakran éppen azokat a hivatásuk iránt elkötelezett embereket sújtja, akik a legnehezebben vagy a legkésőbb ismerik fel, hogy kiégtek. Az ilyen emberek ugyanis nem nagyon tudnak úgy gondolni magukra, mint akik "megtörhetőek", ezért csak küzdenek tovább a fokozódó nyomással, hiszen "meg tudják csinálni". A kiégés szerencsére megelőzhető, illetve kezelhető állapot, amennyiben tudatosítjuk, hogy létező veszélyként leselkedik ránk.